Ha közjegyző előtt írjuk meg a szerződést, akkor ott a helyszínen kell kifizetni a kaukciót illetve az első havi bérleti díjat?

#20:

Amit írtál csak fél igazság.

A jogszabályok ugyanis nem csak a bérlőket hivatottak védeni, hanem a bérbeadókat is. Sőt! Elsősorban a bérbeadókat. Nagyon régen, a kádári időkben, ill. az után még kb. 8-10 évig volt olyan szabályozás, ami szinte majdnem csak és kizárólag a bérlőket védte. Csak hát így a bérbeadók kerültek hátrányos helyzetbe, amikor kiadták a lakásukat, a bérlő pedig nem fizetett, sőt, esetleg még tönkre is tette a lakást és a berendezéseit, elhagyni viszont nem akarta és szabályosan kitenni sem lehetett, mivel az akkori jogi szabályozás erőteljesen a bérlők érdekei mentén jött létre.

Szerencsére ma már ez nem így van. Ha és amennyiben a bérlő nem fizet, bármikor kitehető a bérelt lakásból, legalábbis a jogi szabályozás erre lehetőséget biztosít, amennyiben a szerződésbe ezt is belefoglalják. Viszont egy szerződés hitelességét manapság szinte kizárólag közjegyzői ellenjegyzéssel lehet 100%-ban igazolni. Ezért szükséges ez minden szerződéskötéskor. Ha ezt a szerződők nem teszik meg, akár mert spórolni akarnak rajta, vagy akár mert a bérbeadó nem akar adózni a kiadásból származó jövedelme után, az problémákhoz vezethet nézeteltérés, vagy peres eljárások esetében. Előfordulhat ugyanis, hogy a bíróság nem fogadja el hitelesnek a szerződést és persze a peres eljárásnak is halasztó hatálya van ilyenkor. Vagyis amíg nem születik bírói döntés, addig a bérlőt akár fizet, akár nem, nem lehet kitenni a lakásból.

Ezt a helyzetet lehet kivédeni a közjegyzői ellenjegyzéssel. Ebben az esetben ugyanis a szerződés minden esetben hitelesnek elfogadott egy esetleges polgári peres eljárásban is, plusz a folyamatban lévő peres eljárásnak sincs halasztó hatálya, vagyis továbbra is ki lehet tenni a nem fizető bérlőt a lakásból akár azonnali hatállyal is.

És ez így is van jól! Mert azt ugye nem gondolhatod komolyan, hogy egy nem fizető bérlőt egy bérbeadó köteles lenne eltűrni, sőt, a közüzemi díjakat még ki is fizetni helyette? És persze a bérlő által okozott egyéb károk is a tulajdonos fizetési kötelességei közé tartozzanak? Egyébként régebben voltak olyanok, akik így éltek. Elfoglaltak egy lakásbérleményt, majd nem fizettek semmit és nem lehetett őket kitenni, vagy ha igen, akkor is csak hosszadalmas eljárások és rengeteg pénz beleölése után. Manapság ez már egyre kevesebb esetben fordul elő, hiszen a jogi szabályozás változott, plusz a közjegyzői ellenjegyzés ilyen esetekben mindig a hitelesség igazolása tud lenni és vitás, vagy peres esetekben a szerződés szerint kell eljárni, illetve a szerződés szerinti bírói döntés születik.

Gondold végig! Egy bérbeadónak semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy kitegye a bérlőjét, ha az rendesen fizet és semmit sem tesz tönkre. Miért tenné? Hiszen neki ebből van pénze, nem ritkán teljes jövedelme. Ha viszont a bérlő tényleg nem fizet, vagy tönkreteszi a lakást és a berendezéseit, akkor muszáj akár erővel is eltávolítani a lakásból, mert hát az azon túl, hogy jogellenes magatartás, még kárt is okoz a bérbeadónak.

12-es:

Szerintem te még életedben nem béreltél lakást. Fogalmad sincs miről beszélsz. Egy lakásbérleményben lévő csőtörés javítási kötelezettsége ugyanis nem a bérlőé, hanem a tulajdonosé. Persze a bérlő is megjavíttathatja, ha nagyon sürgős, de utána a tulajdonosnak, amennyiben ezt számlával igazolja, kötelessége ezt a költséget megtérítenie. Ha nem értesz valamihez, inkább ne írj válaszokat.

#21 lényegtelen, hogy milyen okból mondana fel a tulajdonos egy rendesen fizető bérlőnek.

A lényeg az, hogy felmondhat neki.

Innentől kezdve a bérlő minden "joga", azaz a törvény adta támogatás a szerződésszegő tulajdonossal szemben, formaság. Hiszen a tulajdonosnak bármikor lehetősége van kihátrálni a szerződésből, így a bérlő érdekérvényesítése tárgytalanná válik.

Az, hogy a szerződéses viszonyok többségében a felek kölcsönösen elégedettek, vagy hogy a tulajnak többnyire nincs érdekében felmondani egy fizető bérlőnek, nem változtat ezen. A jogszabályi védelmet ugyanis pontosan azokra a szerencsére ritkán előforduló esetekre találták ki, amikor a felek közül legalább az egyik, akár a bérlő, akár a tulajdonos nem tartja magát a jogszabályokhoz vagy a felek megállapodásához.

#23:

A felmondás oka mindig lényeges. Annál is inkább, mert ezt is szerződésbe kell foglalni, hogy mikor milyen körülmények között és hogyan lehet felmondani a bérbeadó által a bérlőnek. Normál esetben, tehát ha nem arról van szó, hogy a bérlő nem fizet, vagy tönkreteszi a lakást, akkor 60 napos felmondási időt szoktak adni. Addig a bérlő bőven tud találni egy másik bérleményt. Egy rendesen fizető, szabályokat betartó bérlő és bérbeadó esetében az ilyesmi egyébként ritkán fordul elő. Így fejből csak egy példát tudok mondani, amikor a bérbeadó tulajdonos, valamilyen okból el szeretné adni az addig kiadott ingatlanát.

A bérlő "joga", nem csak abból áll, hogy ki lehet-e tenni a bérleményből és azt hogyan. Ha pedig a bérbeadó felmond a bérlőnek, akkor nem "kihátrál a szerződésből", hiszen erre a szerződés is és a jogi szabályozás is lehetőséget ad, hanem teljesen jogszerűen jár el és ez valóban független az okától. Mikor a bérlő aláírja, illetve bérbe veszi a bérleményt, erről tájékoztatást is kap - legalábbis közjegyzői közreműködés esetén -, mivel a törvény ezt is előírja.

Hogy a bérbeadónak nincs érdeke felmondani ha a bérlő rendesen fizet és semmit sem tesz tönkre az egy ténybeli kérdés. Mondhatni magától értetődő dolog, hiszen ezért is adja ki a lakást. A jogszabályi védelem pedig mindkét felet védi. Manapság már rengeteg olyan cég van, amelyik erre szakosodott, hogy lényegében menedzseli a lakásokat, persze bizonyos százalékért. Így a több lakással is rendelkező bérbeadónak, tulajdonosnak nem kell semmivel se foglalkoznia, a megbízási szerződés alapján a menedzselő cég mindent elintéz helyette. Megköti a szerződéseket, rendezi a közjegyzőt, ellenőrzi a pénzbeérkezéseket, a mérőórák átírását, ill. a rezsi fizetéseket is és ha valami probléma adódik, akkor ők igen profi módon és gyorsan tudnak intézkedni is. A legcélszerűbb egy ilyen céget alkalmazni és akkor egyik felet sem érheti kellemetlen meglepetés, ha a másik féllel valami probléma adódna. Megint más kérdés, hogy az eleve rosszándékú bérlőknek az ilyenek kifejezett rémálmaik, így a legtöbbször, amikor meglátják, hogy kikkel kellene a szerződést lebonyolítaniuk, már bele se kezdenek. És ez is így helyes.

Ez nem "üzlet", hanem egy szerződés. A kettő nem ugyanaz!

Visszakérdezek; Te tulajdonosként aláírnál egy olyan szerződést, amiben az állna, hogy a saját lakásodból a bérlőt soha többet nem rakhatod ki, akár mi történik? Ugye, hogy ugye.

Minden szerződés felbontható. Olyan szerződés nincsen, amelyik örökre szól és felbonthatatlan, mert azt senki nem írná alá. A legjobb, ha a felbontás illetve bérlés esetében felmondás feltételeit is rögzítik a szerződésben, méghozzá minél pontosabban és azt közjegyző is ellenjegyzi.

Egy bérleti szerződés esetében ez teljesen természetes dolog, hiszen egy másik ember tulajdonában lévő ingatlanban "bérleményben" fogsz lakni.

De egy alkalmazási vagy egyéb munkaszerződésben is lehet ilyen, sőt olyan is, amit eleve határozott időre kötik és igen, ebbe mindkét fél így egyezik bele.

Ezek legfeljebb csak neked jelentenek újat.

#26 szavakon lovagolsz. Miért, mi a bérbeadás, ha nem üzlet? Jótékonysági akció? :-D

Lényegtelen, hogy én mit gondolok tulajdonosként, hiszen most csak arról van szó, hogy a bérlőnek milyen érdekérvényesítési lehetőséget biztosít a jogszabály. De ha már terelésképpen feltetted a kérdést: igen, nemcsak aláírnék, hanem konkrétan adok bérbe úgy lakást, hogy nem tudom a szerződést indok nélkül felmondani. Ami a félremagyarázásoddal ellentétben nem azt jelenti, hogy soha, semmilyen körülmények között nem tudok felmondani. Csupán annyit, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, és nem bármikor, amikor csak keresztbe akarok tenni az üzletfelemnek, a bérlőnek.

Akkor tehát ismét a kérdés, mert kitértél a válasz elől: te belemennél-e egy üzletbe (szerződésbe) úgy, hogy az üzletfeled (szerződéses partnered) bármikor indoklás nélkül megvonhatná tőled a lakásod használatának jogát?

27: Te sosem laktál még bérleményben és biztos vagyok benne, hogy lakást sem adtál ki életedben sem. Nagyon nagy butaságokat mondasz és nagyon tévesen értelmezel dolgokat. Elsőre látszik, hogy úgy mondjam teljesen láma vagy az egészhez, ezért felesleges hazudoznod.

A szavak egyáltalán nem lényegtelenek. Különösen egy jogi esetet illetően. Nem mindegy, hogy üzlet, vagy szerződés, mert ez két különböző dolog, akkor is, ha a szerződés éppen egy üzletet hitelesít.

Egyáltalán nem lényegtelen, hogy egy tulajdonos mit gondol, hiszen ha őt semmilyen módon nem védenék a jogszabályok a visszás esetekre, akkor egy tulajdonos sem adná ki a lakását. Mert aki így tenne, az egészen egyszerűen nem normális. Egy mazsola. Ezért is van az, hogy a kiadó, vagy tulajdonos, olyan esetekre, amelyekről szó volt, jogi és pénzbeli biztosításokra jogosult. És igen, ebbe a bérlők belemennek, ha bérlő lennék és szükségem lenne egy lakásra, ahol lakhatok, én is belemennék, mert nincs más lehetőség, hiszen mindenütt ez van és így jogszerű és értelmes is. A kiadó pedig nem a bérlő "üzletfele", hanem a lakás tulajdonosa, amit a bérlő kivesz. Köztük nem "üzleti", hanem szerződéses jogviszony van, a kettő pedig teljesen más. Ha pedig én egy bérlő vagyok, akkor nem az én lakásomnak a használati jogát vonhatja meg tőlem a bérbeadó, hanem éppen hogy a saját lakásának a használati jogát vonhatja meg tőlem, hiszen én, mint bérlő, csak egy bérlő vagyok és nem tulajdonos, vagyis a lakás nem az enyém. Ez is teljesen magától értetődő dolog.

A tulajdon jog a honi jogszabályok szerint a második legerősebb jog. Vagyis jóval erősebb, mint pl. a bérlő joga, ha tettszik, ha nem. Ingatlan esetében a tulajdonostól erősebb joga, kizárólag csak a haszonélvezőnek van. Valószínűleg ezzel tévesztheted össze a bérlői jogokat. Haszonélvezeti jogot a Földhivatalban lehet bejegyeztetni egy lakásra. Rendszerint olyankor szokott előfordulni, amikor pl. a szülők a gyereknek adják a saját lakásukat, mondjuk gondozásért cserébe, így a gyerek lesz az ingatlan tulajdonosa, viszont így haszonélvezőként a szülőt sem lehet kirakni a lakásból, semmilyen jogcímen sem. Hasonló az eset, ha mondjuk eltartási szerződést kötnek a felek. De özvegyi alapon is járhat haszonélvezeti jog, teljesen automatikusan, amennyiben a felek legalább tíz éve házasok voltak. Ha meghal a lakás tulajdonosa, amiben addig együtt laktak és a lakást a volt (meghalt) tulajdonos egyenes ági rokona (gyereke) örökli, az automatikusan özvegyi jogon járó haszonélvezet miatt ebben az esetben sem teheti ki a lakásból a tulajdonos özvegyét.

Tehát még egyszer; A tulajdon jog az erősebb jog, mint a bérlő joga. A bérleti szerződéseket pedig szinte kivétel nélkül minden esetben kaucióval írják, mivel ez ad anyagi biztosítékot a bérbeadó, tulajdonos számára, ha a bérleti díjat, vagy a rezsit nem fizetné, vagy éppen kárt tenne a lakásban a bérlő. És igen, ebbe mindenki belemegy így. És ez csak neked furcsa.

Kár volt ennyit begépelni.

Ha hónap elején kell fizetni a bérlőnek, minek 2havi kaució?