Egy szobás panel lakás (32nm) fűtésdíj?

Jegyzőkönyvezték a panaszodat és hivatalosan kivizsgálták?

A szóban lerázás nem a megfelelő elintézése az ügynek...

12: Itt valami nem oké, dehogyis a kképviselő felel érte!

Az előző évi fogyasztás mennyi volt?

Nem akarok nagyon okoskodni, de a radiátorodon nem mérőóra van, hanem költségosztó. Tehát nem fizikailag rajta átfolyó melegvizet mér, vagy bármi mást, hanem egy jó bonyolult eljárással azt, hogy a radiátor meleg-e, illetve ahhoz képest a környezet melegszik-e, és milyen szinten.

Ha egy panelban te lezárod az összes radiátort, mégsem fog kihűlni a lakásod (teljesen) azaz a szomszédoktól elszipkázott meleggel fűtesz. A költségosztó érzékeli, hogy a szoba hőmérséklete milyen arányban áll a lakás/szoba hőmérsékletével, ezért mér.

Ezért nem lehet azt csinálni pl, h jéggel "lefagyasztod" a mérőt, közben a radiátor többi része meg meleg. Mert a szoba hőmérséklete nem lesz arányban a radiátor hőteljesítményével.

Illetve azt tudnod kell, hogy költségosztó esetén a 40/60 légm3/mért arány miatt ha nincs mért értéked (=nem fűtöttél egész hónapban) akkor a lakásra vagy a szobára légm3 alapján fognak számlázni. (Itt fizettetik meg, h a szomszéd fűtött ki téged is.)

Ezt nekünk is sok idő volt kitapasztalni, mert anyu már egyedül lakik egy 68 m2-esben ( mi elköltöztünk) és ezért nem fűti a két belső szobát, és a konyhát sem (azt amúgy sem) de ha ott nem fűt egész hónapban, akkor a mért érték kevés vagy semmi, ezért légm3 alapon jelentősen többet fizettet meg. Ezért pl ő a két szobában is havi 1-2 napot fűt "feleslegesen" nyitott ablakkal, hogy legyen mért érték a hónapban, és azokra a m2-ekre 60% arányban pici mért értéket számlnak, és csak 40%-ban a légm3 alapján. Ami nyilván sokkal kevesebb, (kb fele!!!) mintha az egész szobában nincs mérés, és légm3 alapon számláznak

De ennek ellenére is sok a 40e, de nem gondolnám, hogy a hőmennyiségmérő meghibásodott. A fentiek szerint úgy is mér a mérő, ha egész hónapban nem fűtesz, mert a szomszédok miatt emelkedik a szoba hőmérséklete.

És én laktam albérletben, szintén hőmennyiségmérős lakásban, ott szintén ugyanez volt.

Amúgy anyunál amikor ott laktunk, és minden fűtött+mért volt a kis konyhán kívül, 4-5 m3 havi melegvízzel nem túl kemény, de mínuszos téli hónapban 20e körül volt cakkpakk a számla. Műanyag ablakokkal, panelprogramos, szigetelt panelben, ráadásul vége lakás, ahol oldalt nincs szomszéd (=nincs aki fűtsön).

#13:

De, a költségosztó a ház tulajdona, és a közös képviselő kezei, ő felel érte, jól mondta!

A költségosztó NEM mérőóra, hanem a teljes bejövő hőmennyiség (ez hitelesen mért a szolgáltató által) lakások közötti igazságos(abb) szétosztásra szolgál, de nem "hiteles" mérés. Pl. nincs leplombálva, de ha érzékeli, h leszedted (=szoba hőmérséklete nő/csökken, ő meg nem érzékel hőmennyiséget, mert nincs a radiátoron) akkor a kövi leolvasáskor bejelez.

Sajnos évek múlásával egyre kevesebb lesz az egység össz gj fogyasztás nem lesz kevesebb így egyre drágább lesz egy egység fogyasztás. Tehát egyik évben összesen pl.: 2000 egységet használtál el majd következő éveben 1800 egységet nem biztos hogy kevesebb lesz a számlád mert más is kevesebbet használ csökken az egységek száma de hőközpontban nem csökken gj így lesz egyre magasabb egy egységre jutó költség.

https://www.youtube.com/watch?v=sdIWPCpuKao

youtube (írd be Visszhang a panelfűtésről) érdemes megnézni nagyon tanulságos.

A költségmegosztó berendezés csupán egy "segédeszköz" a fűtési költségek elszámolásához. Csak az összes albetét fogyasztási egységeinek, az épület teljes fűtési költségének viszonylatában teszi lehetővé az adott lakás fűtési költségeinek kiszámítását. Ezért a leolvasott fogyasztási egységek számadatából nem lehet következtetni a fűtési költségek nagyságára.

A költségmegosztó berendezés nem konkrét hőmennyiséget mér, hanem fogyasztási egységeket, amelyeknek az egyes lakások közötti aránya jelenti az elszámolás alapját. Az épület hőközpontjában hőmennyiségmérővel mért adatot (mely a teljes épület összfogyasztását jelenti) osztjuk fel a lakók között a saját költségmegosztó berendezéssel mért fogyasztásuknak-, illetve - ahogyan fent említettük - a lakás méretének arányában. Ebből az következik, hogy a költségmegosztó által mért adat nem "forintosítható" közvetlenül, az csupán arra alkalmas, hogy meghatározza, milyen arányban osszuk fel az épület összfogyasztását az egyes fogyasztási helyek között.

Így ameddig nem ismerjük az összes költségmegosztó által mutatott fogyasztási egységek számát, továbbá nem tudjuk, hogy az épület az adott fűtési idényben összesen mennyi energiát fogyasztott el (akár forintban, akár GJ-ban), addig nem lehet megmondani, hogy egy fogyasztási egység milyen értéket takar. Az épületben összesen felhasznált energiára vonatkozó adatokat, értékeket az adott fűtési idény végén, a lakóközösségtől vagy a távhőszolgáltatótól kapja meg az elszámolást készítő szakcég, adott esetben a Techem Kft.- az hogy hány GJ jut egy fogyasztási egységre, csak az utólagos elszámolás eredményeképpen mondható meg, és ez az érték épületenként és évente más és más lehet.