23 m2-es garzon két főnél, mennyire elég? Lehet otthonos? Szeretitek a lakásotok?

28 nm-en laktunk ketten, szerettük, bàr tény, vendégfogadásra nem a legalkalmasabb. Nem a mérete miatt jöttünk el.

Többfunkciós bútorok, minél több helykihasználós tárolási lehetőség kell, hogy élhető legyen.

Egyedül ellennék benne, mint a befőtt. De azt is csak úgy, hogy soha nem jön vendég, soha nem jön szülő, ismerős és keveset vagyok otthon. Két főre hosszabb távon garantáltan szar.

Én laktam albérletben ahol 18 m2 szoba volt, eleinte ketten osztozkodtunk rajta, nagyon kellemetlen, hogy egy percre nem tudsz elvonulni. Később egyedül laktam és csak néha aludt ott anyám, öcsém de még azt is alig bírtam.

Ami biztos hátrány:

Gyakorlatilag egyetlen szobád van, kollégiumi fíling. A konyhában mindig rendet kell tartani, el kell pakolni mindent, nem hagyhatod ott a mosatlant napokig (tudom amúgy sem illik). Náunk a konyhában azért vannak folyamatosan szagok. Hűtő szag, mikrózás után szagok, főzés-sütés egyértelmű ugye. De ha csak ott hagyod estére a kukát az is simán bebüdösödik. Amíg külön helyiségben vagy, addig nem zavaró, de egy térben nem lehet kellemes.

Teregetni nem az igazi, vagy berohad a ruha vagy tarthatod nyitva az ablakot. Én arra szoktam rá, hogy a folyosóra rakom ki száradni a ruhákat. Mivel a végén lakunk senkit nem zavar, de ez nem mindenhol megoldható.

Illetve maga az életteni tény lesz szar, hogy mindig, de szó szerint MINDIG ott lesz veled valaki. Hiába a párod, egy idő után garantáltan zavaró lesz, hogy se öltözni, se WC-re menni, se tüsszenteni nem tudsz anélkül, hogy ne legyen ott veled. Nem tudom más hogy van vele, én igényleg a személyes teret, egyedüllétet időnként.

Vagy hasonló dolog a vendég fogadás. Akár szülő, akár barát jön, akár hozzád, akár párodhoz, az is ott lesz a másik fél nyakában. Nincs az, hogy beültök a szobába vagy kiültök a nappaliba, mert csak egy helyiség van.

Én most 30 évesen nagyon vágyom már egy legalább 1,5 szobás lakásra. Mindig úgy voltam, hogy jó lenne legalább egy szoba/nappali ami csak a vendégek fogadására, pihenésre van és legyen egy külön kis szoba amiben gépezek, alszom. És jó lenne végre ha nem az ágyamra kellene leültetni a vendégeket.

Ha beteg a másik, akkor sem tud elszeparálódni, nem tud bezárkózni a szobába, pihenni, az egészséges fél sem tud keresztbe rakni két dolgot anélkül, hogy ne zajongjon.

Másrészt az ember elég jól tud alkalmazkodni az adottságokhoz, szóval még akár jó is lehet, ha jól áll hozzá az ember.

Az is biztos, amit a cuccokról írnak.

23 m2-ből elvesz 5-6 m2-t az előtér és a fürdő, a konyha (rész) is 5-6-ot szóval marad 10-12 m2-ed amivel gazdálkodsz. Ez lesz a nappali, hálószoba, raktár egyben. Hát az biztos, hogy kétszer meg kell gondolni, mit veszel meg és mit nem.

Én is gyakorlatilag a cuccaim nagy részét kiszortírozom, vagy vidéken szülői házban tárolom.

Vagy olyanra mondjuk ne is gondolj, hogy biciklit veszel mondjuk amit betolsz a közepére és mozdulni nem tudsz. Plusz hozzá a segédanyagok, pumpa, miegymás és rögtön van csomó cuccod. Ruha teregetés is körülményes. Meg hasonlóan kb minden más hobbit el lehet felejteni ami helyet foglal.

A kényszer az nagy úr, és felülír mindent.

Valamikor laktam kb. ekkorában pályakezdőként.

Jelenleg a nappalim nagyobb ennél.

(Nem hivalkodásból írtam, mert itt a környéken kb. ugyanakkora háza van mindenkinek.)

Én most egy kb. 30-35 négyzetméteresben lakok egyedül, de van galéria, tehát az ágy nem foglalja a helyet. Így bőven kibírható, kettő főnek is elég lehet, bár nekem mindig is nagyon kevés cuccom volt az egyetem miatti félnomád életmódom miatt (már nem járok egyetemre, de megmaradt a szokás).

23 négyzetméter az nagyon-nagyon kicsi. Átmenetileg, jobb híján egy főnek jó lenne, de ketten, hááát...