Ha Isten a Lét, a bűn pedig az Isten hiánya (Léthiány), akkor hogyan lehetnek ezek egyszerre jelen?

"A 35-ös féle logika viszont teljesen hibás"

Cáfolat? Cáfolat indoklása?

"Lehet egyszerre jót és rosszat is cselekedni. Ha látok két éhezőt, akik közül az egyik eszik, a másik nem, és az evő kezéből kikapom az ételt és a másiknak adom. Ezzel egy cselekvéssel csináltam jót és rosszat is."

Nem, ez két cselekvés. Nem tudsz egy személyt egyszerre etetni és nem etetni

"Nem tudom, én nagyjából havonta írtam ki eddig kérdést. Több ateista is van itt, nem csak én."

És akkor rád nem vonatkozik, az a szabály, hogy először keress vissza, ne tedd fel ezredjére a kérdést? És a provokálni tilos sem vonatkozik rád?

Nézd, ha megfeszültök, csapatostul üldöztök, akkor sem igaz az evolúció, és akkor is igaz a Biblia és nekem akkor is üdvösségem van. Sajnálom, hogy ez titeket idegesít. Nem kellene

"Ismét a tipikus materialista "indoklás"

Csak az első mondatot kellett volna felfogni, a két állításod kölcsönösen kizárja egymást.

De ugyanezt a kérdező is leírta már. Ha igaz lenne hogy az istened maga a lét, a bűn pedig isten hiánya, akkor nem létezhetne bűn, hiszen nem létezne aki elköveti.

"Egyébként arra még mindig nem válaszoltal egészen, amire irányult a kérdés, pedig direkt kielemeztem. Ha Isten a lét, a bűn pedig ilyen formán a léthiány, akkor miként lehetséges, hogy a létben bűnt (léthiányt) követünk el anélkül, hogy az tényleg léthiányt okozna."

a 8. hsznél idéztem a kérdésed és válaszoltam is. Vedd hozzá a 2. hsz-t is. Ne az én felelősségem, ha nem gondolsz utána. Ennek magyarázata pedig nem három mondatos. Itt a levezetés: [link]

A II. fejezettől taglalja. Ugye nem akarod, hogy bemásoljak több oldalnyi anyagot?

Sok sikert a megtéréshez!

Ezek szerint a személyeskedésben és az érvelésetek hiányosságaiban igazat adtál nekem, mert hallgatás van.

Ja és még egy: ne hidd azt, hogy válaszadási kötelezettségem van felétek. Írok, amikor akarok, befejezem, amikor akarom.

Nem fogom heti hatszor leírni mindig kifejtősen ugyanazt. Akit érdekel a téma, úgyis megtalálja gugliból a válaszaim. Mérlegeli és eldönti, hogy hogyan tovább.

Következő kérdésnél találkozunk

Pár héttel ezelőtt én álltam elő ezzel a gondolattal ezen kérdés kapcsán:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..

(1. válasz)

Ez egy Ágostontól eredő kifejezés (privatio boni), amely a manicheizmus elutasításából fakad - ez utóbbi szerint a 'rossz' a 'jó' Istennel szembenálló princípium, aminek meg van a maga istene. Így fel van osztva a világ jóra és rosszra. Ez esetben Isten nem az egész létezés ura, hisz a rossz hatalmán kívül van - így sérül Isten fogalma.

Erre lett bevezetve Ágoston révén az az ontológiai (!) megoldás, hogy a rossz nem egy jóval szembenálló, vele egyenrangú realítás, mert minden realitás Istennek van alárendelve, aki pedig nem lehet rossz.

Szent Tamás osztja ezt a véleményt szintén:

[link]

Az, hogy Isten a[z abszolút] lét, az szintén egy skolasztikus megállapítás: míg a teremtett világban a dolgokban a lényeg/mibenlét (essentia) és a létezés (existentia) különbözik, addig Isten az egyedüli létező, amiben ez a kettő egy és ugyanaz.

Isten létezése azonban, ami abszolút és önmagában áll, meglehetősen különbözik a mi relatív létünktől, akik csak részesedünk Isten teremtése által a létezésből.

A léthiány a teremtett, relatív létnek a tulajdonsága, nem Isten létének.