A legtöbb vallásos ember miért tagadja az evolúciót?

" Érdekes kérdés, mivel aki vallásos, nem kéne hogy egója legyen, de mégis van, mert tagadja hogy egy olyan "alantas" lénytől származna fejlődés útján mint a majomfélék, hisz márpedig ő egy felsőbbrendű lény teremtménye... "

Ez így nem teljesen igaz,mert a vallásos is emberből van,miért is ne lehetne egója? A vallás sem mond olyat,hogy nincs neki. A másik meg,amit fentebb is írtam,ennek inkább ahhoz van köze,hogy a Biblia teremtésről ír,amit egy felsőbbrendű lény hajtott végre,nem arról,hogy a majomféléktől származnánk. Nem kell rögtön mindenkiben a rosszindulatot keresni,hogy ő biztos ettől érzi magát dömpernek,egyszerűen csak szó szerint veszi,ami le van írva a könyvben,amire a hitét építi. Logikus,nem?

Mert az élet forrása, fajokat teremtett, és nem az egyikből hagyta kialakulni a másikat.

Minden ilyen munkája egy csoda, és a kreativítását mutatja.

"Mert az élet forrása, fajokat teremtett, és nem az egyikből hagyta kialakulni a másikat.

Minden ilyen munkája egy csoda, és a kreativítását mutatja."

Biztos vagy te ebben?

A más rovarokba petéző fürkészdarázs mitől olyan csodálatos? Vagy a rengetegféle méreg és riasztó nedv után, amit az élővilág egyes egyedei termelnek, a tüskés békagyíkhoz érve elfogyott a kreativitás, hogy szerencsétlen a saját vérét kell spriccelje, ráadásul a szemén keresztül? Lehet hogy felöntött egy kicsit a garatra unalmában a teremtő, amikor ilyeneket talált ki...

Nem tudom, hogy a legtöbb tagadja-e.

A pünkösdi-karizmatikusok (kb. 500 millióan vannak világszerte) a Jehova tanúival és adventistákkal tagadják.

A katolikusok több mint egy milliárdan vannak, ott az Egyház maga elfogadja az evolúciót, feltehetőleg a hívek többsége is, leszámítva talán az idősebb, műveletlen tagokat.

Egyébként azért tagadják, mert a Bibliát történelemkönyként kezelik, és elutasítják a modern szentírástudomány eredményeit, ami kimondta, hogy a teremtéstörténet jelképes.

Az ateisták megértik a természettudomány működését és ezek szerint áll a többségük a világ dolgaihoz.

Arról van szó, hogy a természettudomány a tapasztalt jelenségeket vizsgálja, erre állít fel működő modelleket, amiket különböző módon, számszerűsítve, vagy mérésekkel igazol.

Az lehetséges, hogy minden mérést nem tud mindenki elvégezni, vagy az is, hogy nem derül ki azonnal, ha valamilyen értelmezés nem teljesen pontos, de nincs vele semmi probléma, ha kiderül, hogy valamilyen részlet pontatlan, vagy más összefüggés a magyarázata, akkor az új, a jobb automatikusan átveszi az elavult helyét.

Lényegében az is tökmindegy, ha egészen más lenne az igazság, ha egyszer a mi tudásszintünkön működik az a magyarázat, amit hozzá tudunk rendelni az adott jelenséghez.

Vegyük például az ókor világképét, ezt a : tűz, víz, levegő, föld, stb, már nem emlékszem pontosan, felosztást. Látnivaló, hogy kevertek kémiai és fizikai jelenségeket, de azon a szinten ez működőképes modell volt, mi már ismerjük a fizikát, kémiát, a periodusos rendszert, mi már bonyolultabban nézzük ezt az egészet, sőt már ezek a tudományok is részekre szakadtak, biokémia, asztrofizika, stb, a klasszikus tudományág specializálódva részekre szakadt és nagyon is lehetséges, hogy egy évezred múlva, ha fennmarad az emberiség, a mi tudományunkra úgy tekintenek majd, mint mi az ókori népekére és mosolyogni fognak annak egyszerűségén.

Vagyis mindenki tudja, hogy amit mi gondolunk és elfogadunk, az nem kőbe vésett igazság, azon a szinten, ahol vagyunk mi így magyarázzuk a jelenségeket, így a feltett kérdésre adott válaszok során gyakran el is hangzik a következő óvatos mondat, hogy : - a tudomány jelen állása szerint -.

Látnivaló, hogy ez nem hit, itt nincs ragaszkodás a régi, vagy az anakronisztikus elgondolásokhoz, a tudás piramisként egymásra épül, bővül és részletesebbé változik, majd időnként új rendszerbe szerveződik, mikor a régi rendszer határai már annyira szétfeszítettek, hogy a rengeteg új tudásmennyiség nem fér el benne.

Tudásunk így egyre gyarapodik, fejlődik, részletesebb lesz és megvannak a módszerek az ellenőrzésre, bár ezek a módszerek is kissé módosulhatnak az idők során, mert semmi nincs, ami be van betonozva, mint száz százalékos, örök érvényű igazság.

Ezzel szemben a hit egy deviáns magatartás, alátámasztás nélkül elfogadni irracionális magyarázatokat és azokhoz minden áron ragaszkodni, nos ez valóban valami pszichológiai magyarázatot igényelne, összességében a vallásos hit bizonyos elmeállapot fennállását feltételezi, amit az orvostudomány a rengeteg hívőre való tekintettel óvatosan nevez meg, például doxazma címszó alatt és folynak erről pszichoanalitikai vizsgálatok, amiket virágnyelven, illetve főként latin szakszavakkal kommentálnak, hogy csak a hozzáértők értsék miről van szó, mert teljesen felesleges erről parttalan vitát folytatni azokkal, akik ennek részesei, meg frusztráltságukat növelni, ami semmit nem segít a helyzeten.

Társadalmi jelenségképpen meg a vallásos hit olyan bonyolult módon illeszkedik a civilizációnkba, lévén gazdasági, politikai, jogi, erkölcsi vetülete, hogy nem is érdemes drasztikusan megbolygatni, bár a szociológusok időnként heves vitákat folytatnak egyik-másik jelenség káros, vagy hasznos voltáról, a tapasztalatok szerint túl sok értelme nincs a tudomány részéről a hívők gondolkodásmódjának megváltoztatására tett kísérleteknek, így a tudomány képviselői megpróbálják nagy ívben megkerülni ezeket a vonatkozásokat és csak egyszerűen figyelmen kívül hagyják a vallási téziseket, amiket hinni kell, mert ezt a jelenséget a természettudomány kialakulásának kezdete óta nem építette be a módszertanába.

"Az ateisták megértik a természettudomány működését és ezek szerint áll a többségük a világ dolgaihoz."

Ez egy nagy hülyeség. Ne akard már úgy beállítani az ateizmust, mintha az egyenlő lenne a természettudományos gondolkodás elfogadásával!

Te most tényleg az hiszed, hogy az ateisták mind Richard Dawkins vagy Lawrence Krauss szintjén vannak?

Akkor hogyan magyarázod azt a jelenséget, amikor a tajparaszt, istentagadó ateista a legalapvetőbb tudományos kérdésekre sem tud válaszolni, de egy hívő katolikus tudományos fokozatot szerez az egyetemen? Mindkettőre tudok példát mondani!

A helyzet az, hogy a természettudomány NEM népszerű.

A hívők ma már lehetetlen, hogy tudóssá váljanak.

A világról olyan bonyolultak a szerzett ismereteink, hogy az előbb, utóbb szembekerül istenhitével.

Aztán aki bármilyen nem létező dologban képes hinni, az miért álljon meg a pokolnál, a sátánnál, az angyaloknál, az Istennél, a túlvilágnál, tündéreknél, meg tudom is én, miféle nem tapasztalható, illogikus dolgokban? Természetesen a tudományba is belerondít valamilyen durva hittel, mert ilyen a gondolkodása.

#11 hát tudod, a hagyományos értelemben vett vallásosság mit takar nagy vonalakban:

- ne élvezd a földi javakat (ne legyen vagyonod, ha van oszd szét)

- légy végtelenül alázatos

- szeresd felebarátodat

- ne legyenek bűnös gondolataid (és cselekedeteid)

Na most, akkor az egó mi? Ugyanolyan rossz tulajdonság mint pl. az irigység, amit szintén tilt a Biblia.

Mit gondolsz, miért gúnyolták életében (és még most is) Darwin-t, hogy ő egy majom? Azért mert sokak (vallásos nem vallásos mindegy, de előbbi jobban) szerint ez alantas és sértő (lásd: egó) hogy a majmoktól származnánk.

De nem csak az emberre érvényes ez. Teljesen logikus például azon tény, hogy a zsiráf valaha ló alkatú és méretű volt, csak egyre több állatfajjal kellett versengenie, ezért "föléjük nőtt" megnyúlt a nyaka, hogy a fenti leveleket hajtásokat is elérje.

Ez mi ha nem az evolúció, és ez csak egy példa a sokszáz közül.

Botorság ezzel szembemenni, és vakon hinni a teremtésben.

#19

Nem tudom, hogy Darwin gúnyolásában hány keresztény vett részt a XIX. században, de ismerve a természetüket, nem kevés. Feltehetőleg ez is benne volt abban, hogy Darwin élete végén az ateizmust választotta.

Ha van Isten, akkor ezért a kortárs gúnyolódóknak felelni kell majd.