Az ID híveket nem zavarja, hogy a Biblia szerint a hazugság bűn?

Az ID-nek mi köze van a Bibliához?:)))

Amúgy meg nem hazudnak, hisz mondják, hogy a törzsfejlődés kamu

"szinte mindenki ID-s, miközben a valóságban még a kereszténység töredékét alkotó kreacionistáknak is csak egy töredéknyi alcsoportjáról van szó"

Én írtam. Idézem magam: a nem evós tudósokon kivül szinte az összes tudós ID-s. Az ID nem egyenlő a kreacionizmussal. Méghogy a kreacionizmus alcsoportja az ID. Ezeket a marhaságokat magadtól találtad ki?:)

Kreacionista=keresztény teremtéshívő

ID=nem keresztény, akár világi tudós, aki tudja, hogy kamu az evolúció, és be is ismeri. Sok evós tudós is tudja, de persze nem mondhatják. Bár páran azért néha őszintén beismerték már, hogy nincs bizonyítva, és nagy bajban van az evó

"Itt az oldalon is szeretik például azt hazudni, mintha a nekik nem tetsző tudományos eredmények nem is léteznének. Pl mintha a törzsfejlődés nem lenne tudományos, holott egy teljes tudományterület épül rá (filogenetika)."

Már rég cáfolva van

"Csak én nem értem a logikát hogy eleve hazugságokkal próbáljunk védeni bármit is, különösen ha az a valami elítéli a hazugságot?"

Akkor ez ki is húzható, ugyebár:) És ráadásul természettudományos és logikai alapon is cáfoltuk már az evót:)

Vagy ha így jobban érthető:

minden kreacionista ID-s, de nem minden ID-s kreacionista.

Az ID értelmes tervezettséget jelent (intelligent design)

"Egy létező és működő tudományterület épül rá"

Látom te vagy az, aki az egy mpondatát hajtogatja:)

Hogy lehet működő, mikor természettudományosan cáfolva van? Amúgy meg csak a materialisták közt elfogadott működő tény. A többi ID-s tudós minek is tagadná, ha amúgy sem vallásos?:)))

A filogenetika alapja a törzsfejlődés, ami viszont cáfolva van, így a filogenetika is érvénytelen. A rokonsági kapcsolat csak feltételezés, ha a materializmust igaznak feltételezzük. Ez pedig körkörösség, nem bizonyíték. De felőlem higgy benne, engem nem zavar. További jó mulatást!

DARWIN FÁJA KIDŐL

Az utóbbi években a tudósoknak számos egysejtű élőlény, növény és állat genetikai kódját sikerült összevetniük. Arra számítottak, hogy az összehasonlításoknak köszönhetően beigazolódik majd Darwin elmélete az „élet fájáról”. Ám nem így történt.

Mit tártak fel a kutatások? Malcolm S. Gordon biológus 1999-ben ezt írta: „a jelek szerint az életet sok kiindulópontra lehet visszavezetni. Úgy tűnik, az élet fájának nem pusztán egyetlen gyökere van”. És vajon arra van bizonyíték, hogy a nagyobb ágak egyetlen törzsből erednek, ahogy azt Darwin hitte? Gordon így folytatja: „A közös ősről alkotott hagyományos elmélet nem tűnik igaznak a mai rendszertan alapján az országokra. És minden bizonnyal nem igaz sok törzsre sem, sőt talán egyikre sem, és valószínűleg sok osztályra sem a törzseken belül.”

A legújabb kutatások is ellentétben állnak Darwin közös ősről szóló teóriájával. 2009-ben például a New Scientist folyóiratban megjelent egy cikk, mely Eric Bapteste evolúciótudóst idézte: „Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.” Ugyanez a cikk Michael Rose evolúcióbiológus szavait is idézte: „Mindannyian tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.”

MIT MONDANAK A FOSSZÍLIÁK?

Sok tudós a fosszíliákat hozza fel érvként arra az elméletre, hogy az élet egy közös őstől származik. Például azt mondják, hogy a fosszíliák bizonyítják, hogy a halakból kétéltűek, a hüllőkből pedig emlősök lettek. De mit mutatnak valójában a fosszíliák?

„A Darwin idejében élt és a ma élő geológusok által talált fosszíliák nem egy fokozatosan kifejlődő élővilágra utalnak. Inkább egy igencsak rendszertelen fosszíliagyűjteménnyel van dolguk, melyben az egymás után következő fajok hirtelen jelentek meg, alig változtak vagy semmilyen változáson nem mentek át az életidejük folyamán, majd hirtelen eltűntek” – mondja egy evolúciókutató paleontológus, David M. Raup.32

Valójában a legtöbb fosszília azt mutatja, hogy az állatok egyes rendszertani csoportjai még hosszú időszakok alatt sem alakultak át. A bizonyítékok nem erősítik meg, hogy az egyik csoport a másikból fejlődött volna ki. Az új, egyedi testfelépítésű élőlények hirtelen jelentek meg. Az új jellegzetességek is hirtelen jelentek meg. Egy példa erre a denevér. Nincs olyan primitívebb élőlény, amelyet egyértelműen kapcsolatba lehetne hozni a szonár- és ekholokációs rendszerrel tájékozódó denevérrel.

A jelek szerint az állatok rendszertani kategóriáinak több mint a fele tulajdonképpen egy viszonylag rövid idő alatt jelent meg. Mivel ennyire hirtelen jelent meg sok új és egyedi életforma, a paleontológusok „kambriumi robbanás”-ként utalnak erre az időszakra. Mikor volt a kambriumi időszak?

Tételezzük fel, hogy a kutatók becslései pontosak. Ebben az esetben a föld történelmét egy futballpálya hosszúságú időegyenessel lehetne szemléltetni. A pályának körülbelül a 7/8-áig kellene elsétálnod, hogy elérj ahhoz az időszakhoz, melyet a paleontológusok kambriumi időszaknak neveznek. A fosszíliákból az látható, hogy a kambriumi időszaknak egy rövid szakaszában tűntek fel az állatok főbb kategóriái. Mennyire volt rövid ez az időszak? Még egy lépést sem tenne ki a futballpályán!

De mi a helyzet azokkal a fosszíliákkal, melyeket arra hoznak fel példaként, hogy a halak kétéltűekké fejlődtek, a hüllők pedig emlősökké? Megbízható bizonyítékot nyújtanak az evolúcióra? Ha közelebbről megnézzük a fosszíliákat, több problémát is felfedezünk.

Először is, a tankönyvekben a hüllők és az emlősök közti átmenetet szemléltető fosszíliasorozat egyes darabjainak egymáshoz viszonyított méretét időnként nem valósághűen ábrázolják. A fosszíliák nem egyforma méretűek, hanem vannak közöttük hatalmas, illetve egészen kicsi élőlények kövületei is.

Ennél komolyabb probléma az, hogy semmi sem bizonyítja, hogy ezek közt az állatok közt lett volna valamiféle rokonsági kapcsolat. A tudósok becslése szerint a láncban szereplő példányokat gyakran több millió év választja el egymástól. Henry Gee zoológus ezt a megjegyzést teszi ezzel kapcsolatban: „Olyan hatalmasak a fosszíliákat elválasztó időintervallumok, hogy semmi biztosat nem mondhatunk az elődök és az utódok közötti lehetséges kapcsolatról.”

Malcolm S. Gordon biológus a halak és a kétéltűek fosszíliáiról azt mondta, hogy a talált leletek csak egy kis részét „képviselik az akkori biológiai sokféleségnek ezeken a rendszertani csoportokon belül, és az egyedek nem is a legjellegzetesebbek”. Majd ezt mondta: „Nincs rá mód, hogy megtudjuk, hogy mekkora szerepük volt ezeknek az organizmusoknak a későbbi egyedfejlődésben – ha egyáltalán volt valami szerepük –, illetve hogy milyen kapcsolatban lehettek egymással.”