Elképzelhető, hogy az Ipuwer-papirusz az egyiptomi tíz csapás történelmi dokumentuma?
„Csapások pusztítanak szerte az országban. Mindenütt vér. A folyam is vérből áll... Minden romokban! Bizony, a kapukat, az oszlopokat és a falakat elemésztette a tűz. A városok elpusztultak. Óh, hogy a Föld megsemmisülhet a hangtól és a káosz miatt nem létezhet tovább! A fák is tönkrementek. Nincs gyümölcs és fű sem található... Éhség... A gabona is megsemmisült mindenfelé... Az országban nincs fény.”
(Hédervári Péter: Az egyiptomi tíz csapás és az Exodus, Vigília, 1978. január)
Forrás: [link]
Bibliai párhuzamok:
"A folyam is vérből áll.."
"Mózes és Áron úgy tettek, ahogy az Úr parancsolta. Felemelte botját, s a fáraónak és szolgáinak szeme láttára rácsapott a folyó vizére, s a folyó egész vize vérré változott." (Kiv 7,20)
"Az országban nincs fény."
"Mózes erre kinyújtotta kezét az ég felé, és három napig sűrű sötétség szállt egész Egyiptomra." (Kiv 10,22)
"A fák is tönkrementek. Nincs gyümölcs és fű sem található."
"A sáskák rátámadtak egész Egyiptomra, és hatalmas tömegben ereszkedtek le az egyiptomi földekre. Soha azelőtt nem volt annyi sáska és ezután sem lesz. Egészen elborították és elhomályosították a föld felszínét, s felfaltak minden növényt a mezőn és minden gyümölcsöt, amit a jégeső megkímélt. Egész Egyiptomban semmi zöld nem maradt a fákon és semmi növény a mezőn." (Kiv 10,14-15)
válasza:Mindez csak azt bizonyítja, hogy a Tóra, vagy a Biblia és a papirusz irodalmi alkotás, hiszen ha ezek megtörténtek volna, akkor azt senki nem éli túl, Egyiptom megsemmisül, de erről szó sincs.
A történelemben sincs nyoma ekkora katasztrófának, vagy ami ezt megközelítette volna, sehol nem esik erről szó.
Hogy a három műnek mi pontosan a köze egymáshoz, az csak félig van felderítve, az Ószövetség nyilván a Tórából ered, mivel a Biblia könyveit is zsidók írták, de lehetséges, hogy az ihletet a papiruszból merítették, csak ezt már nem lehet kideríteni.
Na ja, lehet irodalmi alkotás, de ezt a szövegből így nem lehet feltételezni, mert mi van akkor, ha a papirusz szerzője SZÓ SZERINT értette a dolgokat?
Egyébként meg a csapások nem tarthattak sokáig, tehát az országnak nem feltétlenül kell elpusztulnia, simán túlélhették egy egyoptomiak!
Másrészt nem igazán értem ezt a túlzott szkepticizmust. Kritikusok eddig azzal hencegtek, hogy nincs történelmi beszámoló az ilyen csodákra, lám most van, de ne értsük szó szerint.
Értem.
Lehetséges egyáltalán bizonyítani valamilyen csodás eseményt egy szkeptikusnak, vagy elintézi annyival, hogy nincs történelmi dokumentum, vagy ha van, akkor meg legyint, hogy az irodalom? Ebben az esetben akkor semmit sem ér a történelmi feljegyzés.
Amúgy én is szkeptikus vagyok, de nem igazán vágom ezt a túlzott vakhitet. Sem a vallásban, sem az ateizmusban.
válasza:Hogyan élhették volna túl, ha minden elpusztult a földeken, ráadásul inni sem tudtak semmit?
Minden romokban, még fény sincs, kampec.
És mi van akkor, ha a Tóra kiszínezte kicsit a dolgot, és a csapások nem időközönként, hanem szinte egymás után, villámgyorsan hulltak egy az országra, és 2-3 napig tartott?
Addig simán túlélhetik fény, víz nélkül.
Valami történt Egyiptomban, egy időben csapások sújtották az országot.
De az is lehet, semmi transzcendens nincs ebben, hanem neked van igazad, és ezek pusztán irodalmi leírások pl. egy természeti katasztrófáról, és azt vette át a Tóra.
Az a baj, még a Biblia szerint is nagyon régen volt, a történetírás kezdete előtt, tehát kutatni ezt a korszakot szinte lehetetlen. Ám racionalista szemszögből nyilván nem isteni csapásokról van szó.
válasza:Attól függetlenül, hogy irodalmi alkotásnak tekintem a vallási iratokat én mellesleg információforrásnak is, amire jó példa a tíz csapás.
Nyilván olyanokat írtak, amik valóban megtörténtek velük, amiktől szenvedtek, csak mivel Isten tettének és haragjának a meghatározására törekedtek, alaposan felnagyították a szentenciában ezeket.
Nyilván előfordult sáskajárás, ami megnehezítette az életüket, meg a gyermekhalandóság is nagy lehetett, mert a ragályos betegségek oltások hiányában ugyanúgy pusztítottak, mint a későbbi korokban és az is világos, hogy az elsőszülött gyermekeket jobban preferálták, mint a későbbieket, ez kiderül a történetből, meg a tűzvészek is szörnyűek lehettek, még ma is azok, pedig már van tűzoltóság.
Kiszínezték, felnagyították a csapásokat, mert Isten nem vacakol kicsinyke csapásokkal, de a Bibliában számos valós dolog magját fel lehet fedezni, az állattartásról, vagy egyéb folklór elemekről, csak értően kell olvasni a Bibliát.
Az persze lehetséges, hogy nem arra az időre szólnak az ismeretek, amikor a történet játszódik, például az özönvizes, hogy magas hajózási ismeretek birtokában voltak, hanem akkorra, amikor a történet íródott, de ez már részletkérdés, az is nagyon régen lehetett egyes esetekben.
Maga a történet mese, vagy monda, de a háttérben azért vannak információk, amik általánosságban értendők.
Meg lehet tudni a Káinos történetből például, hogy már akkor is nagyobb becsben tartották az állattenyésztést, mint a földmunkát, pedig az sokkal fáradtságosabb, de mégis kevesebbre tartották, vagy a másikat hasznosabbnak, értékesebbnek, ilyeneket százával találni a Bibliában.
válasza:Egyiptomi 10 csapás:
A Santorini vulkán kitörése következtében a Nílusba mérgező tengeri algák kerülnek, a légkörbe került nagy mennyiségű vulkáni hamu egyrészt sötétséget, másrészt jégesőt okoz, a letarolt termés miatt a sáskák hosszú vándorútra indulnak
Vörös dagály = algavirágzás, a vizet vörösre színezi, a halak a mérgezés miatt elpusztulnak, a víz oxigénszintje csökken
A mérgezett víz miatt a békák a szárazföldön rekednek, azonban hamarosan elpusztulnak
A békák tetemére gyülekeznek a böglyök, legyek, szúnyogok
A rovarok betegségek kórokozóit kezdik el terjeszteni az emberek és az állatok között
A kevés termés miatt az egyiptomi emberek a raktárból vesznek magukhoz élelmet, amelynek felső rétege penészgombával fertőzött...mivel minden esetben az elsőszülött eszik először, őt fogja megfertőzni
válasza:És napfogyatkozás nem lehet, vagy a vulkánkitörés elég?
Engem az érdekelne, hogy utólag rakták össze így, vagy abban a korban tényleg élt valaki, aki ezt kihasználta? Mert azt hogy a vulkán ki fog törni előre nem tudhatta, esetleg számíthatott rá, de nagyon erősen össze van hangolva a történet. Pontosan így nyilván nem történhetett meg, lehet hogy véletlen egybeesés volt, hogy akkoprtájt történt valami Mózes népével is, aztán utólag ez lett a monda, mert összekapcsolták, de az is lehet hogy már konkrétan akkor kihasználták a dolgot, de pontosan milyen mértékig?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!