Az Újszövetség, az egyiptomi Holtak Könyve?

Hát lássuk kiemelek néhány részt.

"A biblia szó az ógörög biblion többes száma ami a biblosz szóból ered, és azt jelenti egyiptomi tekercs"

-->Egészen pontosan csak "könyvet" esetleg "tekercseket" jelent. Nem tudom, hogy jön ide az "egyiptomi" szó, ez bizonyára csak a cikkíró fantáziája. Az ókori zsidóság és a korai kereszténység pedig nem nevezte így a Szentírását eleinte, csak jóval később a Kr.u. 2. században. Viszont akkor Egyiptomnak már semmilyen politikai és vallási szerepe nem volt. VII. Kleopátra halála után a Ptolemaida-dinasztia, amely Egyiptomban uralkodott összeomlott, és kiterjedt a világra a görög-római uralom. Kizárt tehát, hogy ebben a hellenisztikus környezetben a zsidókra vagy a keresztényekre az egyiptomi vallás valamilyen hatással lett volna.

"Vagyis a biblia szó mivel többesszám már önmagában is azt jelenti, hogy egyiptomi tekercsek."

-->A "Biblia" - kései - szót azért adták végül annak az iratgyűjteménynek, mivel ebben az esetben nem egy könyvvel, hanem egy könyvtárral van dolgunk, amiben különböző korokban keletkezett műveket találhatunk. Tehát jogos a többet szám, semmi köze nincs Egyiptomhoz.

"Ezeknek az egyiptomi tekercseknek vagyis a bibliának pedig véletlenül az címe, hogy testamentum, ami pedig azt jelenti végrendelet - a holtak rendelkezése"

-->Csakhogy a korai zsidóság nem ismert ilyen szót, hogy "Ótestamentum" meg "Újtestamentum" a könyvekre voantkozóan. Az iratgyűjteményt a Kr.e. 2. században már a héber kánon 3-as felosztással illették: Törvény - Próféták - Írások. Igaz, sokáig csak az első kettővel illették a kánont, mivel a harmadik csoport valószínűleg jóval később, a Kr.u. 100 körül zárulhatott le. Az igaz, hogy Jeremiási prófétánál "Új szövetségről" olvashatunk, viszont annak semmi köze nincs a Bibliához, sem más könyvekhez, hanem Isten és népe közötti viszonyáról (Jer 31,31). Az "Ószövetség" kifejezést pedig tudomásom szerint Pál apostol használja először (2Kor 3,14) nyilván a héber kánonra (Kr.u. 1. sz.), de zsidók tudomásom szerint a mai napig nem gondolkodnak Ószövetségben vallásukból kifolyólag.

"Természetesen Sigmund Fraud nem véletlen állította Mózes és egyistenhit című művében, hogy Mózes egyiptomi volt, és nem véletlen kötötte össze a mózesi monoteizmust Ehnaton fáraó uralkodásának idejével"

-->Mózesről nincsenek korabeli forrásaink, csak olyanok, amelyek késői zsidó hagyományon alapulnak, lásd például az ókori zsidó krónikásnál, Josephus Flaviusnál. Ott viszont emlékeim szerint semmi sem utal arra, hogy egyiptomi lett volna. Tehát sem a történelem, sem pedig a hagyomány nem erősíti meg Mózes egyiptomi származását.

"Mózes vagyis Mose az egyik leggyakoribb név volt Egyiptomban, jelentése pedig fia valakinek. Mózes valójában beazonosítható történelmi személy és a sírja is ismert, Ré fia volt Ramósze vezír"

-->Erről én is olvastam, hogy egyiptomi név volt a Mózes, viszont ha elfogadjuk, hogy maga Mózes Egyiptomban nőtt fel a Fáraó házánál, nincs semmi meglepő abban, hogy egyiptomi nevet kapott. Történelmi létezése pedig az történettudomány szempontjából nem olyan egyértelmű, hogy azonosítani lehessen akárkivel. Lásd a témáról az egyik legnagyobb egyiptológus véleményét:

[link]

"A biblia soha nem volt a zsidóké, és nem létezik sem "keresztény" sem "zsidó" vallás."

-->Szamárság, még cáfolni sem érdemes.

"Akárcsak Mózes vízből kimerített története, úgy a gilgamesh eposz a bibliai özönvízről szóló történetek sem véletlen jelentek meg később Akkád, Hettita, Hurri és egyéb más nyelveken is."

-->Csakhogy azt is hozzá kellene tenni, hogy a Tóra nem véletlenül használ fel más mítoszokat. Először is, az a képanyag, ami megtalálható benne, általánosan ismert volt az ókori Keleten, és mivel nem létezett szerzői jog bárki használhatta. Nem véletlen, hogy az Özönvíz hagyomány mindenhol megvan, feltételezhető, hogy más nép is felhasználta, és a saját kulturális nézetének megfelelően szerkesztette meg. Másrészt pedig a Tóra a felhasznált mítoszokat antimitologikus tartalommal tölti meg, rámutatva a pogány istenek és Izrael Istene közötti óriási különbségre. Ha pedig már szóba kerültek az egyiptomiak akkor jegyezzük meg, hogy ők a Kr.e. 3. században ateizmussal vádolták a zsidókat, mert azok nem voltak képesek elhinni az egyiptomi hiedelmet, hogy a nap az isten... A zsidók számára a nap csak egy teremtmény volt, amit az az élő Isten teremtett. Ezek után teljesen abszurd, hogy a zsidók bármit is átvettek volna egy olyan vallásból, amivel alapból nem értettek egyet.

"A zsidók valójában a napot Atont imádják"

-->A fentebbi történet jól cáfolta, hogy a hellenisztikus korban élő zsidók valószínűleg szamárságnak tartották az egész nap-kultuszt. Viszont a Kr.e. 6. században valóban előfordult a zsidó népnél a napimádat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egész Izrael alapvető vallása ez volt. Ez egy hitbeli elhajlás volt, az az időszak egyébként is egy mélypont volt Izrael történetében. A próféták - Jeremiás és Ezekiel - megfeddték a népet. Hogy pedig Izrael alapvetően nem volt napimádó, azt bizonyítja az is, hogy az Ószövetség utálatosságnak nevezi nevezi azt, és elítéli a hűtlen izraeliták cselekedeteit (Ez 8,16-18).

Ne haragudj, de a többit nincs kedvem végigolvasni... :D

Akárhova nézel, baromságok vannak benne. Pl. amit a Szíriusz heliákus keléséről ír, az egészen egyszerűen egy észveszejtő hülyeség. Minden csillagnak van ember által tökéletesen és gond nélkül megfigyelhető heliákus kelése, kivéve a cirkumpoláris csillagoknak, de a Szíriusz természetesen nem ilyen. Ebből következőleg pl. az is baromság, amit az Ankh-keresztről ír.

"a Szíriusz helyzetét mutatta a naphoz viszonyítva mégpedig délben" --> ez már csak azért is baromság, mert a Szíriusznak (és az összes csillagnak) teljesen fix helyzete van az égen a Naphoz képest a nap során. Teljesen mindegy, hogy délben nézed-e vagy délután négykor.

nem, a hiteltérdemlő tudományos kimutatások egyértelműen más eredetet mutatnak, a kettőnek nemes egyszerűséggel nincs köze egymáshoz

persze tudom én jól, ha xyz a blogján megírta az igazságot akkor megírta az igazságot és téma lezárva, hagyjanak békén minket azok a doktorok és professzorok a világszerte egybehangzó véleményükkel

A blogger nem olvasta sem az Újszövetséget, sem az egyiptomi Halottak Könyvét, ez egyértelműen kiderül a cikkből. Ettől kezdve kár is erről témázni.

Beszéljék meg a Badinyi Jóssal, hogy most akkor egyiptomi vagy párthus a herceg, és hogy a Szíriuszról érkező magyarok Egyiptom vagy Szkítia felé kerülve érkeztek a Kárpát-medencébe, miután felépítették a maya piramisokat.