Ha minden ember Noé családjától származik, hogyhogy nem hallottak sehol máshol Jahvéról, mielőtt eljutott hozzájuk a kereszténység?

Nem fogok tudni konkrétan választ adni a kérdésedre, de leírok néhány észrevételt, melyekből majd rájöhetsz, hogy miért.

A keresztények többsége Noé történetét inkább jelképesen értelmezi, mint sem történelmi beszámolóként. Hisz az írója se lehetett jelen az eseménynél, ellentétben a Szentírás más könyveinél, melyek sokkal hitelesebb történelmi beszámolónak tekinthetők.

Noé története ősi pogány mítoszokban is megjelenik, ha a 8 km magas vízoszlopot nem is teszik ezek hitelesebbé, de lehet valamilyen valóságalapja az egésznek.

Az Újszövetségben Noé története inkább csak példázatként szerepel. Illetve egy helyen van fontos szerepe, amikor Péter apostol a keresztség előképeként ír róla. Tehát számomra egyetlen jelentése van az ószövetségi Noé történetének, hogy a keresztség előképe. Ehhez pedig teljesen mindegy, hogy megtörtént esemény vagy megtörtént, de másként, vagy csak szimbolikus mitologikus történet.

Egyébként Jahvéról akkor se hallhattak volna, ha valós történet lenne a vízözön. Hiszen Isten először Mózesnek jelentette ki a Jahve nevet. A zsidók előtte többnyire Élinek, Elohímnek nevezték Isten.

Talán még egy kis adalék információ, ami rávilágít, hogy miért értelmetlen a kérdésed.

Te is abba a hibába esel, mint például a jehovások, hogy számodra a név egyszerűen a betűk halmazat jelenti. Ez pedig rendkívül téves nézetekhez, vagy rossz kérdésekhez vezethet. Miért is?

A zsidók számára a név nem egy betűhalmaz volt, hanem viselőjének a lényegét jelentette. Jahve az egy héber szó, olyasmit jelent, hogy "Aki van" vagy "Örökkévaló". Ez pedig Isten egyik legfőbb tulajdonsága, a lényege. Szemben például az ókori görög hitvilággal, ahol az istenek születtek, meghaltak, harcoltak egymással stb... Például ha jól emlékszem, akkor a titánok megették az isteneket, az istenek legyőzték a titánokat, ilyesmik. Velük szemben pedig a zsidók Istene Jahve, aki örökké van.

Például beszédes, hogy az Ószövetségben Jézusról Immanuel néven beszéltek, ami annyit jelent, hogy "velünk az Isten", és valóban, Jézus személyében Isten volt velünk.

Tehát feltehetem neked a kérdést, hogy Isten miért mutatkozott volna be héber néven mondjuk egy indián törzsnek, akik minden bizonnyal nem ismerték a héber nyelvet? Mi ebben a logika, hogy Isten héberül szól egy héberül nem tudó népnek?

Mivel megnevezted, hogy Jahve (ami a keresztényekre se jellemző) ezért gondoltam, hogy valamilyen szerepet játszik kérdésedben maga a név is.

Ebben a kérdésben talán a teológusok véleménye sem egyöntetű. Az ember alapvetően vallásos lény, sőt már az ősember is vallásos lény volt. A régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy hittek a túlvilágban. Tehát a hit valamilyen formában már kezdetektől jelen van. Hogy volt-e Ádám és Éva történetéhez hasonló idilli kapcsolat ember és Isten között az ősidőkben, azt nem tudom. Ha nem is volt, valamit akkor is megéreztek belőle az akkori emberek. Ez a "megérzés" nyilván nem volt olyan -mondjuk úgy- pontosságú, mint a későbbi kinyilatkoztatás. Isten valamiért egy népet választott ki, akiknek kijelentette Önmagát. Hogy miért, azt nem tudom. Például az iszlám szerint minden néphez küldött prófétákat, de csak a zsidóknál maradt fent legteljesebb formában ez a kinyilatkoztatás (Mohamed előtt). Én ezzel nem értek egyet, de lásd, ilyen válasz is van kérdésedre.

A Szentírásban ezt olvassuk:

"Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világokat is teremtette, s aki – mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével –, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban."

Az idézett vers elején olvashatod, hogy sokszor szólt Isten az atyákhoz, atyák alatt többnyire a zsidó ősatyákat értik. Majd jön a sokkal fontosabb rész, hogy végül Fia által szólt hozzánk. Viszont Krisztus által már minden emberhez szólt, ezért kapták az apostolok legfontosabb feladatuknak, hogy hirdessék az Evangéliumot az egész világon.

Ez persze nem lesz egzakt válasz a kérdésedre, de szerintem nincs is olyan rá.

Biztos, hogy hallottak, hiszen minden kultúrának, ha kicsit kiszínezve is, de megvannak a maga özönvíz történetei.

Egyébként pedig számtalan más Európai, vagy nyugati Biblia Fordításokban is szerepel Isten személyes neve. Jó lehet, nem úgy ejtik ahogy magyar nyelven.

Hogy "feledésbe" merült Isten neve, az sem véletlen, hiszen Sátán azon dolgozi, hogy ez a év ismeretlen maradjon minden ember előtt, amennyire csak lehet.

Így már a modern fordításokból is egyre több helyen helyettesítik az "ÚR, Isten" cimekkel.

Maga Isten is tájékoztatja az embereket a szavában, hogy ezen nem kell csodálkozni, mert némely emberek ezt a célt akarják elérni, Jézus és az első követői pedig igyekeztek helyreállítani, bár a hitehagyás után, már nem volt lehetőség megtartani ezt sokáig.

Azonban Jehova, nem hagyja annyiban, mindent megtesz, hogy az emberek megtudják, a nevét, aminek a megszenteléséért maga Jézus is imádkozott.

Például sok afrikai, amerikai, ázsiai és csendes-óceáni-szigeteki nyelven az Újszövetségben számos helyen szerepel Isten neve.

Ezek közül néhány fordítás nemrégiben jelent meg. Ilyen például a rotuma nyelvű Biblia (1999), mely 48 újszövetségi versben 51-szer használja a Jihova nevet, vagy az indonéziai tobai batak fordítás (1989), mely 110-szer használja a Jahowa nevet az Újszövetségben. Isten neve francia, német és spanyol fordításokban is szerepel.

Íme néhány angol és egy magyar fordítás, mely használja Isten nevét az Újszövetségben:

A Literal Translation of the New Testament . . . From the Text of the Vatican Manuscript, Herman Heinfetter fordítása (1863)

The Emphatic Diaglott, Benjamin Wilson fordítása (1864)

The Epistles of Paul in Modern English, George Barker Stevens fordítása (1898)

St. Paul’s Epistle to the Romans, W. G. Rutherford fordítása (1900)

The Christian’s Bible—New Testament, George N. LeFevre fordítása (1928)

The New Testament Letters, J. W. C. Wandnak, London püspökének fordítása (1946)

Az Újszövetség, Csia Lajos fordítása (1997)

Egy bibliai szótár a „Tetragram az Újszövetségben” címszó alatt ezt írja:

„Vannak bizonyítékok arra, hogy amikor az Úsz.-et [Újszövetség] eredetileg megírták, a tetragram, vagyis Isten neve, Jahve szerepelt az Úsz. néhány Ósz.-ből [Ószövetség] származó idézetében, de az is lehet, hogy az összesben”

(The Anchor Bible Dictionary).

George Howard tudós pedig ezt mondja: „Mivel a tetragram még benne volt a korai egyház Szentírását képező görög nyelvű bibliai iratokban [Septuaginta], ésszerű azt hinni, hogy az Úsz. írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor a Szentírásból idéztek.”

Szia

A kérdésednek ezt a részét "...hogyhogy nem hallottak sehol máshol Jahvéról..." mire alapozod? Miért gondolod, hogy nem hallottak?

"Miért gondolod, hogy nem hallottak?"

pl itt a világ túloldalán a koreai lakótárs simán használta cipőtartónak a bibliát amit valaki valamilyen okból rásózott. XD