Keresztények, szerintetek miért nem teremtette meg Isten rögtön azt a jó világot amit a feltámadás utánra ígér?

Nos, nagyon merész kijelentések olvashatóak itt.

Sajnálom.

Ne volt abban semmi hiba, minden tökéletes volt. Az ember nagyobbra vágyott, mint ami megilleti....csatlakozott ahhoz a személyhez, aki pedig angyalként vágyott nagyobbra, mint ami megadatott neki.

Itt kezdődött a baj....

Nem Iste akarta így, az ember döntötte el, csak később jött rá, mit veszített....

Azért, amiért egy drámaíró sem az utolsó két sorral zárja le a művet. Vagy egy regény sem csak a végkifejletből áll. És a népmese sem a boldogan éltek, amíg... sorral indít és zár.

A vallások alapvetően egy nagy drámai történetként fogják fel a valóságot. Egy értelemmel áthatott irodalmi alkotásként, szándékokkal, indokokkal, intenciókkal, fejlődéssel, bevezetéssel és végkifejlettel.

Az ateista és a vallásos közt a legfőbb különbség, hogy az ateista a valóságnak nem tulajdonít értelmet, tudatosságot, kozmikus szándékrendszert.

Maga az irodalom sem véletlenül a mítoszok lejegyzésével, a homéroszi eposzokkal és Hésziodosz Theogóniájával, meg a szentkönyvekkel kezdődik. Az irodalom a vallásos világlátás továbbvitele, kifejezése.

Ez alól csak a posztmodern irodalom képez kivételt.

Úgy van, úgy van, egyetértek, a Biblia is irodalom, vagyis az irodalom egyik őse. Korábbi írásokból bőven plagizált ugyan, például mint a Gilgames eposzból, de egyiptomi irodalmi művekből is és más korai civilizációk írásaiból.

Jól mutatja ezt az Ószövetség, a fogságból hazatért zsidók erkölcsei rendkívüli mértékben megváltoztak, már nem a pátriarkák bővérű szokásai jelennek meg a történetekben.

A teremtés története is minden bizonnyal ekkor íródik és ez a magyarázata, hogy Isten előbb teremti meg a legelőket, fákat és a bokrokat, mint a Napot, Holdat és a csillagokat, hiszen a hétnapos hét Mezopotámiai eredetű és a babilóniaknál a harmadik nap Nergálé, a pásztoristené volt, amíg a negyediket Nabúnak a csillagok istenének szentelték.

Ezt vetítették vissza a teremtés történetébe, amit aitológiának nevezünk, isteninek tüntetve fel így a kialakult szokást.

Valóban, ha lenne Isten, nem futna állandóan felesleges köröket, hiszen már akkor tudnia kellett, amikor a fát az Édenbe tette, hogy hiába tiltja meg, enni fognak róla és ezért ő ki is fogja űzni a párt az Édenből, hiszen ismeri a jövőt és az nem kapcsolódik az Édenhez. Nyilván ekkor mindjárt az Édenen kívülre teremtené őket.

Világos, hogy ugyanez a helyzet az Özönvízzel is, mert az bizony elsöpri az előtte lévő történeteket is, amiknek attól kezdve semmi, de semmi értelme nincs az égvilágon, mert ugyanott vagyunk, még az állatok vonatkozásában is, a teremtés utáni szituációban, mondjuk a növényzet egy kissé kínos ebből a szempontból, mert annak el kellett pusztulnia az özönvízben, de mégis vannak, de ezzel szemben a dínók kihalására lehet mondani, hogy lekésték a csatlakozást a bárkára.

Isten, ellenben, aki ezt is tudta már a kezdetekben, nyilván megteremthette volna egyből Noét és családját, mert ők is simán beleeshettek volna a bűnbe, Ádámék nélkül is.

Na és igen, a végítélet is felesleges, meg az egész hercehurca a bűnös világgal, a sátánnal, meg a vallásokkal, a zsidókkal, akiket potyára választott ki, bár nyilván már kezdetben ezt tudnia kellett, hogy potyára fogja őket kiválasztani, de érthetetlen, hogy akkor miért nem a keresztényekkel kezdte eleve.

Minek kellett bűnössé nyilvánítania az emberiséget, ha tudta, hogy majd a Jézussal meg megváltatja?

Semmi, de semmi értelme nincs az égvilágon.

Ha egyből megteremti azt a pár lelket, akik majd átjutnak a végítéletkor a keskeny ösvényen, akkor mindez a sok macera, mindez a sok bűn kiküszöbölhető lett volna, a sátánnal egyetemben, mert róla is tuti, hogy már a megteremtésekor megvolt az info, hogy gonosszá fog válni, de hagyta mégis, hogy azzá váljon, vagy már ugye eleve gonosszá válhatóra csinálja, pedig nyilván már akkor tisztában volt vele, hogy a végítéletkor majd kicsinálja.

Minek vagyunk, ha majd úgysem kellünk?

Ha lenne valami értelme a történetnek, akkor az úgy szólna, hogy Isten meg sem teremti ezt a világot, hanem csak a Mennyországot és bele annyi és olyan lelket, ami és amilyen neki tetszik és a végítélet utáni állapotokkal kezdi a teremtést.

Értehetetlen számomra, miért írja valaki azt, hogy annak lett megteremtve, amiért igazából később vált azzá.

Ha valóban nagyra vágyónak lett volna teremtve, akkor nem saját egyénisége van, hanem az Isten táplálta bele a génjeibe....

Márpedig Jehova, nem táplálta senkibe a személyes egyéniségét, azt az egyén fejleszti ki az élete során, elsajátítva a gondolkodás, és a tapasztalat módjával.

Jehova senkit nem teremtett ilyenné vagy olyanná.

Ahogy amikor megszületik egy gyermek, Ő sem lett ilyen vagy olyan természetű, ezt a fejlődése növekedése során fejleszti ki a tapasztalatai, és világszemlélete alapján.

Írva is van, hogy nem volt semmilyen probléma, hosszú ideig. Sátán és Ádám boldogan éltek, igazságban, és fedhetetlenségben.

Hidd el szívesen megkérdezném tőlük, mi váltotta ki belőlük ezt a buta lázadó szellemet? Hiszen Isten semmilyen okot nem adott arra.

Örülök a kérdésnek, mert a héten még nem volt ötnél többször, és így idén elértük az egymilliót:)

"Direkt kezdett egy rossz világgal?"

Nem. Direkt jó világgal kezdett, ahogy olvasható és értelmezhető

"Vagy csak nem sikerült elsőre jót teremtenie?"

Lsd. fenti válasz

ÉS hogy miért így csinálta? Hogy mi hívők, istenfiak megtanulhassuk és elutasíthassuk a bűn mocskát. És nem utolsósorban nem biorobotok vagyunk, akik szabad akarat nélkül bárgyún imádjuk Istent. Mennyivel nagyszerűbb szabad akarattal elutasítani a bűnt és imádni Istent. Nem gondolod?

A Biblia a Krisztusban újjászületetteket Isten fiának nevezi, a többieket a sátán gyermekeinek (bűn szolgáinak)

"Hidd el szívesen megkérdezném tőlük, mi váltotta ki belőlük ezt a buta lázadó szellemet? Hiszen Isten semmilyen okot nem adott arra."

Úgy sem kevésbé rossz a teremtés, ha Isten olyan teremtményeket alkot akiknek ok sem kell hogy rosszá váljanak.

"Nem. Direkt jó világgal kezdett, ahogy olvasható és értelmezhető"

Melyik szótár definiálja jónak azt ha valami annyira hibásan lesz megalkotva hogy magától tönkremegy?

"Mennyivel nagyszerűbb szabad akarattal elutasítani a bűnt és imádni Istent. Nem gondolod?"

Nem. Sokkal jobb lenne soha nem ismerni a bűnt.