Isten az életet, vagy a halált adta ajándékként?

Én felfogásom szerint az életet.

Rossz úton van az aki a halált várja folyton, vagy avval vígasztalja magát, hogy hamarosan meghalok, és minden rossznak vége lesz.

Sem az, ha retteg a haláltól, mert bűnösnek ítéli magát.

Életet élni kell, ezért adott Isten szabadságot, nem azért, hogy bezárd az életed a halál börtönébe, míg éled.

"Rossz úton van az aki a halált várja folyton, vagy avval vígasztalja magát, hogy hamarosan meghalok, és minden rossznak vége lesz."

De milyen vigaszt tudsz nyújtani ehelyett a szenvedőknek?

A halál, nem volt Isten szándékában. Az embert az örök élet kilátásával hozta létre, betegség, és öregség nélkül.

Ez pedig az erkölcsi jogalapján addig tart egy embernél, amíg Isten vezetése alatt éli az erkölcsi életet.

Azzal, hogy Ádám elutasította Isten vezetését, és életének forrását, azt a megmondott büntetést kapta, hogy meghal. Tehát a halál büntetés, és nem ajándék.

Ha Ádám nem hibázik, eszébe sem jutna senkinek a mennyországba menni. Ugyan is az élet az embernek a Földre szól. A halál pedig véget fet az életének, visszatér ahonnan Isten megalkotta.

Nem az égbe, és nem is egy "kínzó" helyre, hanem a Föld alkotó elemeibe.

Hogy most rossz dolog történik, annak oka van, és azért kell kitartani Isten mellett ennek ellenére, hogy megfeleljünk Sátán vádjaira, melyszerint az ember önző, és csak addig hűséges az Istenhez, amíg az pincérként ugrál az embernek.

S ha meghalunk, a feltámadás reménysége által, az elhunyt személy, visszakapja az életét, Isten messiási királyságában, ami a rendeltetés szerint a földön lesz.

nekem Isten nem a halál, hanem az élet. Én is szenvedtem, és nem fogfájásban. Nem voltam halálos beteg, de mély depresszióban voltam.

Egyedül, magányos, gyenge, amit betöltöttem hittel.

Zsidókhoz írt levél 13,5:

"Soha nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged"

Jézus utja csak a boldogságba vezet, még az életünkben is, szóval én követem.

3#

Most akkor Jézus nem tette jóvá Ádám bűnét? Nem taposta meg a sátán fejét?

Örök élet, ha itt a Földön lesz, nem szaporodik túl az emberiség ezen a kis bolygón?

Valóban, mint egyik hozzászóló írta, mind a kettő ajándék. Pál apostol is hasonlóan élte meg, hiszen a halálra úgy tekintett, mint a Krisztussal való találkozásra.

Igazából a haláltól való idegenkedésünk csak jelen korunkra jellemző, régen másként álltak hozzá.

Például Szent Ferenc Halál Testvérnek hívta, teljesen találó módon. Értékelnünk kell a földi életet és helyesen felhasználnunk, de a halál visz minket mennyi otthonunkba, mely a világ kezdete óta vár ránk.

A halálos életet adta ajándékba.

Az élet végén szokott lenni a halál, de közben is bármi lehetséges.