Mi a szekuláris humanizmus (vagy racionális ateizmus) etikájának hivatkozási alapja?

"Hiszem amit látok/meggyőztek róla"

Nagyjából ez lenne az összefoglalása az irányzatnak, de egyéb hivatkozási alap nincs, éppen "valamivel(vak hit, előítélet ...) szemben" jött ez létre.

"És a legfontosabb, mi fog minket megvédeni Marx-féle szellemi ámokfutóktól, akik kitalálják, hogyan alkossunk tökéletes társadalmat, és hogy ne embermilliók halála és társadalmi katasztrófák sorozatán keresztül jöjjünk rá, hogy valamit nem vettünk figyelembe."

Éppen az a dolog lényege, hogy előtte "vitassuk meg, és keressük a legjobb választ".

És ennyi volt a marketing része :D

Az alapgondolat, hogy a tudományos élet(mármint a jól működő tudományos élet) alapelveit akarja kiszélesíteni.

De sajnos még a tudományos életben sem valósulnak meg az alapfeltételek, nemhogy kiterjesztve.

A keresztényetika sem egy alap, az is építkezik előzményekre, lásd Ószövetség, de a történelem tanítása szerint a zsidó kultúra is merített a régebbi törvényekből, ez egészen az ősemberig visszakövethető és talán azon is túl, az állatvilágba is, bár ezt a vallásosak nyilván tagadják.

Ahogy történik a fejlődés, a társadalmi normák, etikák igazodása a mindig aktuális korban a modern társadalomhoz, úgy változnak a törvények, előírások.

A kereszténységnek sem volt jó már a bosszúálló Isten, a zsidóknak sem a Hamurabbiféle ítélkezés, vagy a sumer törvénykezés.

A római birodalom területén már érezhetőek voltak azok az áramlatok, amik a kereszténység eszméit létrehozták, itt megint ellentmondanak valószínűleg a vallásosak, de azt nekik is figyelembe kell venniük, ha ezek az áramlatok nem léteztek volna, akkor a kereszténység soha nem terjed el, maga az igény tette ezt lehetővé, a kor szelleme.

Manapság már a Bibliai erkölcsök számos ponton túl vannak haladva, ahogy a keresztény eszmék is túlléptek az eredeti tízparancsolaton, vagyis mindig az előző értékrendszert bővítjük, alakítjuk át és az lesz a következő változás erkölcsi alapja.

Nem lóg itt levegőben semmi, ugyanúgy, ahogy a keresztény eszmék sem a zsidóhoz viszonyítva és az sem az előzőekhez képest.

Néha apró, de határozott lépések történnek, most is ilyen változás van körülöttünk, nevezetesen az a jog, ami minden embert megillet, hogy ott éljen a Földön, ahol akar.

Olyan jellegű ez, mint a jobbágyság röghöz kötésének feloldása, elméletben helyeslem, csak a következményei riasztanak, meg az a meglehetős igazságtalanság, hogy belemarkoljon a kasszába valaki, amelybe semmit sem tett.

Ha azonban a Föld léptékében gondolkodunk, akkor mindenki a saját helyén tehetne a kasszába, így bárhol kivehetné azt, szóval nem jó ez így sehogyan sem, de mégis, olyan jog formálódik, egy olyan globális etikai változás, amit biztosan nem kerülhetünk el egy idő múlva, ez a modern világ kihívása, ezek az új idők szabályozási igényei és mit sem számít immár az ókori erkölcs, amely akár a pusztulásba is vihet, ha mereven ahhoz ragaszkodunk.

A Föld lakossága előbb utóbb biztosan összekeveredik, nekem sem szimpatikus, de ez van, ezt kell kezelni.

Ha máshol tönkreteszik a bolygónkat, azt mi sem úszhatjuk meg, ezért muszáj foglalkozni olyan kérdésekkel, amikről régen mondhattuk, hogy semmi közünk hozzá. Immár nem elég egy város érdekét nézni, vagy egy országét, sőt egy földrész sorsát igazgatni sem elégséges, mert az egész emberiség felel egymásért, befolyásolja egymás sorsát.

Ez most egy új, egy kialakuló etika, egy új igényre, amit meg kell oldani valahogy, nem tudom miképpen, mert magam sem szeretném, ha elárasztanának minket a bevándorlók, de a probléma él és megoldásra vár.

Marx egyébként nem akart rosszat, ő nem tehet róla, hogy munkáját mire használták fel, ő a korai kapitalizmus viszonyairól írt, amelyek valósak voltak.

Legtöbbet maga a kapitalizmus profitált műveiből, olyan változások történtek, amik Marx tanulmányozása nélkül alig képzelhetők el.

" ősemberig visszakövethető és talán azon is túl, az állatvilágba is, bár ezt a vallásosak nyilván tagadják.*

Ebbol latszik, hogy valami alomvilagban eltek. xd

Számomra egyszerű:

Minden ember cselekedete szabad, míg más embert annak szabadságában nem akadályoz.

Valamennyire ezt Jézus is megfogalmazta:

"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták." (Máté 7:12)

És ezek alapján már lehet törvényeket írni, a konkrétabb esetek konkretizálására.

Miben különbözik ez a kereszténység tanításaitól?

- Nincs benne Isten (sem Jahve vagy "Jehova"). De nincs benne Allah, Krisna, és reggelig sorolhatnám.

- Nincs gondolatbűn (10. parancsolat).

Szemléltetve: kívánhatom más tulajdonát, házát, állatait (s utolsósorban asszonyát, mert az is ugye tulajdon...), de azok elvétele a szabadságának gátlása lenne, így nem teszem. Mert én sem szeretném, hogy velem tegyék.

- Nem korlátozom a szexuális tevékenységemet házasságon belülre. Mindössze kölcsönös beleegyezésre. És abban is azt csinálom, ami a partneremnek jó, ha rossz, nem folytatom tovább. Pont.

- Nem azért tisztelem anyámat és apámat, mert ellenkező esetben szabadon meggyilkolhatnának...

És még folytathatnám...

Olyan ez, mint a KRESZ "Bizalmi elve". Én nem ártok neked, cserébe bízom benne, hogy te se nekem.

Egyébként nem véletlen, hogy (tudtommal, jelenleg) döntően a törvényeknek, jogszabályoknak (kis hazánkban, s másutt) sem a 10 parancsolat (vagy az azt követő több száz), sem Jézus tanításai nem képzik alapját.

Elég sok olyan állati ösztön van, ami az embernél erkölcsi fogalom néven szerepelhet.

Például úgy tudom, a kankutya nem bántja a nőstényt, nem agresszív vele.

Aztán a csörgőkígyók nem marják meg egymást, legalább is a hímek, amikor a párzási időben küzdenek az elsőbbségért, pedig hat rájuk a saját mérgük.

Felágaskodnak a testük elejével és összefeszülnek, mintha szkanderoznának, aztán a gyengébb eliszkol.

Több állatfaj nem eszi meg a fajtársait, vagyis nincs náluk kannibalizmus és még sorolhatnám a példákat, de azért írtam, hogy 'talán', mert magam sem vagyok biztos abban, hogy ez számít e?

Az alábbi javaslataim vannak az ateista etikához:

- Az emberi élet, az emberi sors megismételhetetlen, pótolhatatlan, ezért felbecsülhetetlen értékű. Ebből következnek az emberi jogok. Ha valaha sikerül leküzdeni a halált, és majd sorozat-gyártjuk az embereket, akkor erre a kérdésre vissza kell térni.

- A társadalom közös haszon reményében együttműködő egyénekből épül fel, az együttműködés szabályrendszere pedig a társadalmi szerződés, amit elvileg a társadalom minden tagja elismer és elfogad, időnként szükségszerűen alakít. A társadalmat szabályozó törvények létjogosultsága a közösségi együttműködés hatékonyságának növelését szolgálja, ami végső soron az egyénre is leképezhető haszonnal jár. Ebből vezethető le az az elvi is, hogy a társadalom ne tehessen kárt az egyénben valami "nagyobb jó" érdekében. Katonaság csak önkéntes alapon.

- Az egyén további jogai pedig levezethetőek abból, hogy nem csak az egyén számára fontos a társadalom helyes működése, hanem a társadalomnak is fontos az egyén jóléte, mivel az egyének anyagi, egészségi, lelki, mentális, szociális állapotai hatnak a társadalom működésre. Az egyén "boldogsága" és "bizalma" a társadalmi szerződés igazolása.

"úgy tudom, a kankutya nem bántja a nőstényt, nem agresszív vele"

Rosszul tudod. Az Ancsát (ez volt a keverék kutyusom neve) az utcáról betévedt hím kóborkutya marcangolta szét. A szomszédék oldaláról rés volt a kerítésen, bejött, a kutyánk torkának ugrott, azután a kajáját is megette.

Biztosan kan volt?

Nekem volt egy barátnőm, akinek farkaskutyája volt és amikor eljött hozzám pár napra, hozta a kutyát is rendszeresen.

Így gyakran levittem magam is, a szukákkal csak szagolgatták egymást, de ha egy másik kan jött, akkor meg kellett fékezni, már messziről ugatta, tiszta őrjöngés volt, amit műveltek.

Eddig hát úgy tudtam, a kanok nem bántják a nőstényt, de akkor lehet, hogy tévedtem.

Elnézést, hogy megint a kutyával jövök, de megkérdeztem kutyásokat és ők is részben megerősítik, hogy nem bántja a kan a szukát, normális esetben, de sajnos azt is írják, hogy elhanyagolt, szociálizatlan kan bánthatja az ellenkező neműt, sőt a kölyköket is.

Szóval is, is.

így még inkább emberi jellegű a tulajdonság, hiszen az emberek sem bántják egymást normális esetben, de bűnözők azért akadnak.