Honnan ered ez a valóságtól elrugaszkodott értékítélet sok kereszténynél?

Aquinói Szent Tamásnál is reklamálhatsz kérdező, plusz számos filozófusnál. Úgy tűnik, hogy a korlátoltságod miatt frusztrált vagy azokra, akik nálad jobban értik a szellemi dolgokat, és jöttél reklamálni + önigazolást szerezni. Helyette inkább gondold végig, amit mondanak és nézz utána. Csodálkozni fogsz

"Ennek a gondolkodásmódnak van valami Bibliai alapja?"

Igen, jóhogy

"Honnan ered ez a valóságtól elrugaszkodott értékítélet sok kereszténynél?"

Akkor ebben az esetben is megállapíthatjuk, hogy a kérdés hibás, mert mér előre levonod a következtetést arról, amiről bebizonyítottad, hogy fogalmad sincs

"Abban pedig szerintem megegyezhetünk hogy ezek eléggé rossz dolgok."

Próbáld ne keverni az abszolút rosszat a relatív rosszal. Amíg nem tudod, h mi a különbség, nem fogod érteni. Próbálj már gondolkodni!

" jó és a rossz is relatív fogalmak, tehát az abszolút jó eleve egy paradoxon"

Magad cáfoltad magad, mivel írtad, hogy a jó és a rossz relatív. Ebből következik, hogy léteznie kell egy abszolút jónak. Szerinted meg paradoxon. Akkor mégis mihez viszonyítasz?:) Tudod egyáltalán mit jelent a relatív szó?

"Vérhas, pestis, kolera, AIDS, földcsuszamlás, hurrikán, cunami, fagyhalál, kánikula, depresszió, önzés, kapzsiság, gyűlölet, gyilkosság, erőszak, mérgező növények, járványokat terjesztő rovarok, mérgeskígyók, kannibalizmus, stb..."

Isten hiányából adódó rossz dolgok

Kevered a metafizikát a etikával, méghozzá eléggé erősen.

Az, hogy a rossz a Jó hiánya, egy metafizikai kijelentés, nem etikai. Tehát kozmikus spektrumban kell értelmezni. A rossz forrása az, hogy maga a kozmosz, és benne az emberiség zuhant távolra Istentől. Ezt nevezi a kereszténység bűnbeesésnek. Amit pedig üdvösségnek hív, az az egység helyreállása a Végső Valósággal (Istennel), amelyben már nem áll fent a hiányállapot, tehát a rossz. A távolság az emberi természetben van jelen, nem az egyes ember tetteiben, vagy abban, hogy hisz e, vagy nem hisz e. Maga az emberek által megélt valóság távolodott el Istentől.

Ennek a távolságnak az áthidalására a teológia szerint Isten elküldte Jézust, a Logoszt (Ige), aki a közvetítő az Istenség és az emberi létszféra között. Jézussal történt ami történt, ismerjük a sztorit, a lényege, hogy ennek eredménye a megváltás, amely az egység helyreállításának lehetősége, az egyén számára felkínálva, végpontja az üdvösség, a megvalósult egység. Jézust ezért nevezik Istenembernek, mert egyesítette magában az isteni és emberi természetet, ezáltal potenciálisan áthidalhatóvá tette az Isten és a kozmosz közti szakadékot.

Tehát ez metafizikai álláspont, nem mindennapi etikai.

Akkor ne tegyél fel metafizikai és teológiai kérdéseket a neten, ha egyrészt nem vagy hajlandó ezekbe beleásni magad az ehhez tartozó irodalom szintjén, másrészt pedig nem vagy rá képes, hogy értelmezd és kontextusba helyezd a filozófiai és teológiai kérdéseket, mondjuk az etikával való viszonyrendszerüket illetően.

Senki nem mondta, hogy ide kell jönni, ki kell írni a kérdést és minifilozófust játszani. Ez így olyan, mintha elmennél az egyetemen német nyelvszakra, úgy, hogy középfokú nyelvismereted sincs. Aztán lehet verni az asztalt, hogy a valóságban nincs szükség a német irodalomra, elég a Guten Tag meg az Auf Wiedersehen.