Miért nincs egy Fáraó sem név szerint felemlegetve a Bibliában?

Dávid története:

És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem őt, hogy ne uralkodjék Izráel felett

2

Sámuel pedig monda: Hogyan menjek el!? Ha meghallja Saul, megöl engemet. És monda az Úr: Vígy magaddal egy üszőt, és azt mondjad: Azért jöttem, hogy az Úrnak áldozzam.

3

És hívd meg Isait az áldozatra, és én tudtodra adom, hogy mit cselekedjél, és kend fel számomra azt, akit mondándok néked.

4

És Sámuel megcselekedé, amit az Úr mondott néki, és elment Bethlehembe. A város vénei pedig megijedének, és eleibe menvén, mondának: Békességes-é a te jöveteled?

5

Ő pedig felele: Békességes; azért jöttem, hogy áldozzam az Úrnak. Szenteljétek meg azért magatokat, és jertek el velem az áldozatra. Isait és az ő fiait pedig megszentelé, és elhívá őket az áldozatra.

6

Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr előtt van az ő felkentje!

7

Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember; mert az ember azt nézi, ami szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.

8

Szólítá azért Isai Abinádábot, és elvezeté őt Sámuel előtt; ő pedig monda: Ez sem az, kit az Úr választa.

9

Elvezeté azután előtte Isai Sammát; ő pedig monda: Ez sem az, akit az Úr választa.

10

És így elvezeté Isai Sámuel előtt mind a hét fiát; Sámuel pedig mondá Isainak: Nem ezek közül választott az Úr.

11

Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Ő pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé ő a juhokat őrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide őt, mert addig nem fogunk leülni, míg ő ide nem jön.

12

Elkülde azért, és elhozatá őt. (Ő pedig piros vala, szép szemű és kedves tekintetű.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert ő az.

13

Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.

14

És az Úrnak lelke eltávozék Saultól, és gonosz lélek kezdé gyötörni őt, mely az Úrtól küldetett.

15

És mondának Saul szolgái néki: Ímé most az Istentől küldött gonosz lélek gyötör téged!

16

Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek olyan embert, aki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj.

17

És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, aki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.

18

Akkor felele egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, aki tud hárfázni, aki erős vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és szép ember, és az Úr vele van.

Tehát Isten vetette meg Sault, és Ő választotta Dávidot. Tudom, hogy ezt egy ateista, istentagadó embernek nehéz felfogni.

Dávid nem ölte meg sem Sault sem Jonatánt, a barátját. Ők egy napon haltak meg, csatában.

1Sámuel31:

1

És megütközének a Filiszteusok Izráellel, és elfutottak Izráel férfiai a Filiszteusok elől, és elhullának a seb miatt a Gilboa hegységén.

2

A Filiszteusok pedig utólérték Sault és az ő fiait, és megölték a Filiszteusok Jonathánt, Abinádábot és Málkisuát, a Saul fiait.

3

És a küzdelem igen heves lőn Saul ellen, mikor megtalálták őt a kézíves emberek, és igen megrettene a kézívesektől.

4

És mondá Saul az ő fegyverhordozójának: Húzd ki kardodat, és szúrj keresztül azzal engem, hogy valami módon reám ne jőjjenek e körülmetéletlenek, és keresztülszúrjanak engemet és gúnyt űzzenek belőlem. De fegyverhordozója nem akará, mert nagyon félt. Akkor Saul vevé a kardot és belébocsátkozék.

5

És fegyverhordozója amint meglátta, hogy Saul meghalt, ő is belébocsátkozék az ő kardjába, és vele együtt meghala.

6

És meghala Saul és az ő három fia és fegyverhordozója, sőt emberei is mindnyájan egyenlőképpen azon a napon.

Dávid reakciója:

2Sámuel1:

1

És lőn Saul halála után, mikor Dávid visszatért az Amálekiták legyőzéséből, és Dávid két napig Siklágban időzött:

2

Ímé a harmadik napon egy férfi jöve a táborból Saultól, és az ő ruhái megszaggatva valának, fején pedig föld vala; és amikor Dávidhoz ért, leesék a földre, és meghajtá magát.

3

Monda pedig néki Dávid: Honnét jössz? Felele néki: Az Izráel táborából szaladék el.

4

Monda néki Dávid: Mondd meg kérlek nékem, mint lőn a dolog? Ő pedig felele: Megfutamodék a nép a harcból, és a nép közül nagy sokaság esett el, és meghalának. Sőt Saul is és Jonathán az ő fia meghalának.

5

Dávid pedig mondá az ifjúnak, ki néki ezt elbeszélé: Honnan tudod, hogy meghalt Saul és Jonathán az ő fia?

6

Felele az ifjú, ki a hírt hozta: Történetből felmenék a Gilboa hegyére, és ímé Saul az ő dárdájára támaszkodott vala, és ímé a szekerek és lovagok utólérék őtet.

7

Hátratekintvén pedig Saul, megláta engem és szólíta, és mondék: Ímhol vagyok én.

8

Monda pedig nékem: Ki vagy te? Felelék néki: Amálekita vagyok.

9

Akkor monda nékem: Kérlek állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van.

10

Annakokáért én mellé állván, megölém őtet, mert tudtam, hogy meg nem él, miután elesett, és elhozám a koronát, mely az ő fején vala, és az aranyperecet, mely az ő karján volt, és azokat ímé ide hoztam az én uramnak.

11

Akkor megragadá Dávid a maga ruháit és megszaggatá, úgyszintén a többi emberek is, akik ő vele valának.

12

És nagy zokogással sírának, és bőjtölének mind estvéig, Saulon és Jonathánon, az ő fián, és az Úrnak népén és Izráelnek házán, mivelhogy fegyver által hullottak el.

Korhű dokumentum említi Dávid házát.

A minimalista kutatók is elismerik a létét.

Úgy látszik, tényleg van, hogy valakinek agyára ment az ateizmus.

És hol van az a korhű dokumentum?

Mert ha lenne ilyen az már régen vilagszenzáció lenne.

De mivel ilyen nincs, így marad fiktív személy, nem pedig történelmi.

Ahogy mózes, salamon is.

És ez nem ateizmus, hanem sima tény.

Egy betű nincs a történelemben a létezésükről.

#26.

Igaza van a másik válaszolónak.

Dávid király történetiségére Biblián kívüli bizonyítékunk van.

[link]

Talán olvasni kéne a bibliai régészet, szírópalesztinai régészet témakörében!

A bibliai minimalizmus elvét legjobban követő régészek (pl.: Izrael Finkelstein) is elismerik, hogy létezett egy Dávid nevű uralkodó, az Ő szerepét kérdőjelezik meg pusztán. Izrael Finkelstein híres azon elméletéről, ami tagadja az Egyesült Monarchia történetiségét, így ő azon a vélekedésen van, hogy a nem letelepült, félnomád, falusias izraelitáknak lehetett egy uralkodója.

Ugyanakkor Finkelsteint rengeteg régész és történész bírálta amiatt, hogy sokszor saját szája ízének megfelelően értelmezi a Biblia szövegeit, és csak akkor fogad el bizonyos részeket a Bibliából, ha az alátámasztja a saját minimalista hipotéziseit, valamely értelmezés szempontjából. Éles kritikusai közé tartozik Amihai Mazar (aki amúgy rokona Eliat Mazarnak, aki híres arról, hogy felfedezett egy olyan ókori épületmaradványt, ami akár Dávid palotája is lehetett a szerkezet, a kor és egyéb történelmi szempontok alapján, valamint Amihai Mazar szintén rokona Benjamin Mazarnak, az egyik leghíresebb és eléggé nagy tekintélyű izraeli régésznek-történésznek), William G. Dever, Lawrence Stager, Doron ben-Amin, Raz Kletter, Anabel Zarzeki-Peleg, Amnom ben-Tor, Kenneth Kitchen (híres bibliai maximalista bibliakutató, régész, egyiptológus, történész) stb.

#26.

Mivel a Tel Dán-sztélé (, vagy másik nevén Dávid-sztélé) sajnos egy rettenetesen sérült szöveg, éppen ezen szavak összefüggését lehetett szinte csak kiolvasni, így bővebbet nem tudunk, pusztán annyit, hogy van Biblián kívüli, még csak nem is izraelita dokumentációja egy ilyen uralkodói háznak a fennállásáról és uralkodásáról. A legtöbb tudós Hazáél arámi királyt hozza a szöveggel kapcsolatban, bár a nevét konkrétan nem említik.

[link]

Mózes már eléggé a régmúlt régészetének, történettudományának a kérdéskörébe tartozik ahhoz, hogy rettenetesen kevés forrás maradjon (bár ez már Dávid király esetén is így volt).

Mózest sok régész és történész a hükszosz uralom utáni Egyiptomra teszik, mivel ezután valóbban taszítottak szolga sorba sémita származású népeket, akik a hükszoszokkal együtt érkeztek Egyiptomba. Az egyiptomi történetírások pontosságáról zengő ódák nem teljesen igazak, ezt minden régész és történész beismeri. Azon eseményekről például soha nem tudósítottak, amelyek szégyenteljesek voltak számukra, vagy éppen a fáraó (kinek jósága olyan fényes, akár a Nap fénylő sugara) személyére nem éppen vetettek jó fényt. Ők követték el az egyik első hatalmas történelemhamisítást, ami egy a hettitákkal folytatott háború lefolyásáról és kimeneteléről szólt. Ezenkívül népszerű dolog volt a papirusztekercsek égetése is, sőt, komplett városokat pusztítottak el, ha az adott uralkodó uralma nem tetszett az utódainak (lásd: Ehnaton/Ahnetaton-az eretnek fáraó és városa: Amarna, vagy éppen Hatsepszut királynő, akit bizonyos történészek és bibliai régészek a Bibliában leírt "fáraó lányának" rejtélyes alakjával azonosítanak, és akinek egyébként a fia a rengeteg családon belüli házasság miatt rettenetesen gyenge, uralkodásra szinte-szinte alkalmatlan volt). Vannak olyan régészek, történészek is, akik Mózest, Áront stb. (részben) egyiptomi származású nemesekként, papokként írják le, akik Aton utolsó papjai közé tartoztak, és a panteon visszaállítása miatt bosszúból a társadalom alján lévő sémita népek (lásd: habiruk, saszuk, sutuk stb.) élére álltak, és elhagyták Egyiptomot. Persze ez csak egy elmélet a több közül. Ez az elmélet egyébként választ adna arra a kérdésre, hogy a kohanita származású zsidóknak és szamaritánusoknak miért van a génjeiben egy bizonyos "ároni DNS", ami származásilag leginkább az óegyiptomiak és a környező népeik DNS-ével rokonítható, valamint arra is, hogy a frigyláda miért hasonlított a leírás alapján rengeteg hasonló, óegyiptomi rituális tárgyra. Vannak más, sokak számára még akár meggyőzőbb leírások is a bibliai régészet terén. Mindenesetre egy biztos: a legnagyobb kérdőjel, hogy mégis kik voltak azok a hükszoszok. Vannak, akik szerint kánaániták, mások szerint mezopotámiai népek, megint mások szerint amoriták, sőt, van olyan, aki szerint az ammonitákhoz hasonló népség. Mindenesetre a neveik sémi nyelvre utalnak (pl.: Jakbál, Jakhu-Baál), valamint tisztelték például Baál istent, egy valószínűleg kánaánita eredetű, de igazából Mezopotámiától Egyiptomig elterjedt istenséget, akit Széthtel azonosítottak, és Széthként tiszteltek. Ezenkívül egyiptomi istenségeket, sőt, más eredetű istenségeket is tiszteltek. Szóval fogalmunk sincs, hogy kik voltak ők. Mindenesetre lehetséges, hogy közéjük "keveredve" érkeztek a héberek is, más népekkel együtt, akiket ekkor még valószínűleg nem neveztek izraelitáknak.