Ha a Biblia Isten szava lenne, hogy lehet hogy csak az akkori emberek tudását tükrözi, annak minden tévedésével együtt?

"Aztán nézd meg Jézus hogy bánt a nőkkel (pont ugyanolyan szeretettel kint a férfiakkal)."

Sorold már fel, légy szíves, a nőnemű apostolokat a tizenkettőből.

Bár valószínűleg "nem esett le" számodra, de az egy példabeszéd.

Hogy jobban megértsd, írd be a gugliba (google.com), hogy példabeszéd jelentése. Nézd meg mit jelent a fogalom. Ennek fényében próbáld értelmezni.

A bibliáról és minden más tudományról csak egy igazságot lehet leírni, azt, hogy minden tudományos kutatás és eredménye egy bizonyos szint után csak hitt kérdése.

Erről a témáról sokkal többet tudsz olvasni a : Pl.: [link]

Mert akkor annyit tudtak a világról, amennyit. És annál a tudásnál többet nem írhatott bele. Ha Isten sugallta volna, beleírták volna, de nem sugallt az semmit.

Próbáld magad beleképzelni akár az akkori legokosabb emberek helyébe! Felejts el mindent, amit most tudsz a Földről űrről, fizikáról, kémiáról stb.

Éjjel eltűnt a Nap, hová tűnt? Ma tudod, a Föld a Nap körül kering és forog, de akkor nem tudták.

Vajon fel fog kelni újra? Lehet, hogy egy napon nem kel fel többé? Hogyan fognak akkor megérni a gyümölcsök, nőni a gabona, meg fogunk fagyni? Nem fogunk látni?

És mi lesz a Holddal időnként? Hova lesz? Megeszi egy hatalmas sárkány? És miért fúj a szél, miért van tél, máskor meg forróság? Az ember totálisan ki volt szolgáltatva betegségeknek, időjárásnak, veszélyes állatoknak stb.

Az gyerekek születtek, az öregek meghaltak. Nem értették, ma sem értjük teljesen, de nagyon sok dologra már rájöttünk, nekik nem volt más válaszuk: egy hatalmas Isten lehet a háttérben, mindent Ő mozgat, nem tudjuk, hovatovább nem is szabad feltenni a kérdést: miért? Majd Ő tudja, amit Ő tesz, az csakis jó lehet, mert Ő az Isten, a legfőbb lény, mindent Ő alkotott, Ő kezdet és a vég.

A te problémád mindaddig meglesz kérdező, míg azt a könyvet betű szerint értelmezed. Pedig elég világosan megmondja önmaga, hogy példák során keresztül világítja meg a dolgokat. A példák pedig nem maguk a dolgok.

De mondok egy másik apróságot. Ugye nem gondolod, hogy a biblia magyar nyelven keletkezett? Akkor pedig fordították. Ugye azt sem gondolod, hogy az eredetiből. Na most keress elő néhány régebbi példányt. Nincs rá sok esélyed, de esetleg egy 100 éveset. Aztán kezdd el összehasonlítani őket.

Végy néhány más könyvet, meg amiből fordították. Mindbe bele van írva, miből fordították. Hasonlítsd össze az eredetit a fordítással. Akkor talán megérted, miért nem betű szerint kell értelmezni az olvasottakat.

A Föld előbb volt a napnál...

A Teremtés első és negyedik napját figyelembe véve, nem jól gondolod.

A föld a konkrét teremtési műveletek kezdete előtt a nap körüli pályára megalkotott bolygó volt, melyet víz borított.

Amikor az első napon Isten azt mondta, hogy „legyen világosság!”, kétségkívül áthatolt a felhőtakarókon a diffúz, azaz a szórt fény, de a fényforrásokat nem lehetett még látni a föld felszínéről.

Ennek fokról fokra kellett történnie.

Ennél fogva, nem állíthatja senki konkrétan, hogy a Föld volt előbb.

Egyébként pedig a bibliát nem azért íratta le Isten, hogy az embereket tudományosan tájékoztassa a teremtésről.

A Fő témája Isten szavának, a lázadás, az ember tökéletességének elvesztése, Isten megrágalmazása,

és az, hogy miként állítja helyre az eredeti szándékát, amivel megszenteli a nevét a rágalmaktól.

És a hűséges emberek pedig jutalmat kapnak.

A Nők pedig nincsenek elnyomva, mindössze más a szerepük az életben mint a Férfinak.

Hogy egyes kultúrában még is ezt megteszik, azért majd elszámolnak Isten előtt. Mert Isten nem adott erre engedélyt, sem felhatalmazást.

"Ennél fogva, nem állíthatja senki konkrétan, hogy a Föld volt előbb."

Konkrétan csak a Szentírás állítja.

Nem akarok vitatkozni, de nem érzed nevetségesnek a kijelentésed, hogy a Nap csak láthatóvá vált, miközben egyértelműen le van írva, hogy a 4. napon lett megteremtve?

Nem.

Az első „nap”-on a „legyen világosság!” kijelentés hangzott el.

A negyedik „nap”-on a héber szövegben már egy másik szó fordul elő, a má·ʼórʹ, amely világítótestre vagy fényforrásra utal

Tehát az első „nap”-on nyilván átszűrődött diffúz, azaz szórt fény a földet beborító „pólyán”, de ennek a fénynek vagy világosságnak a forrásai még nem voltak láthatók a földről. Ekkor viszont, a negyedik „nap”-on már más volt a helyzet.

Mivel az 1Mózes 1:1-ben említett ’ég’ magában foglalja a napot, a holdat és a csillagokat, ezek már jóval a negyedik nap előtt meg lettek teremtve. A negyedik napon Isten hozzákezdett egy újfajta kapocs ’megalkotásához’, vagyis előidézte, hogy ezek az égitestek az eddigihez képest másfajta kapcsolatba kerüljenek a földfelszínnel és a boltozattal.

Ennél fogva, az ég volt előbb, ahol az égi testek is voltak.