Ateisták miért nem hisztek a Teremtőben?

Nem olvastam el a kommenteket, csak annyit mondanék, hogy nekem pont annyira hihetetlen, hogy vannak akik kérdések nélkül hisznek Isten, mint ahogy neked hihetetlen, hogy vannak akik nem hisznek. Én azért nem hiszek benne, főleg nem a különféle vallásokban leírt verzióiban, mert számomra az általad felsorolt dolgok mással is magyarázhatóak, vagy szintén nem hiszem hogy léteznek. Számomra nincs semmi biztos magyarázat Isten létezésére, így nem is hiszek benne. Nem zárom ki teljes mértékben, hogy létezik valamilyen felsőbb hatalom, abban még talán látok is némi logikát, hogy az ősrobbanást esetleg egy ilyen valami indította el, de kétlem hogy még mindig itt van és olyan módon figyelne az emberekre, ahogy pl a keresztény vallás állítja. Mennyben, pokolban végképp nem hiszek. Véleményem szerint azt emberek találták ki, hogy kordában lehessen tartani a tömegeket:D Ahogy a Bibliát, Koránt, stb-t is emberek írták.

Az meg hogy az univerzumban minden kölcsönhatásban van egymással szerintem nem igaz, annak ha én itt leejtek egy poharat és eltörik 99%, hogy semmi hatása nem lesz pl egy Kínai ültetvényes bácsira. Oké, tudom, hogy nem ilyen esetre értetted, de a minden, az minden, szóval ilyen logika alapján erre is igaznak kéne lennie, nem?

Amúgy igen, vannak összefüggések és szabályok, van rendszer, de ez a rendszer nem körülöttünk, emberek körül forog és nem is nekünk kedvez, sőt. Szóval szerintem ez pont hogy egy olyan Teremtő ellen szól, akit érdeklünk és az ellen szól, hogy bármivel is fontosabbak vagyunk az univerzumban, mint egy kődarab.

"Hiszen nyilvánvaló hogy Teremtő egyszerűen van. "

Miért olyan nyilvánvaló ez?

"Ezzel tehát elismerted, hogy mindenki kialakít magának egy képet Istenről, és abban hisz, de ez nem feltétlenül biztos, hogy fedi a valóságot. Ezek után miért vagy olyan biztos benne, hogy a te hited szerinti Isten a ténylegesen létező? Miből gondolod, hogy az általad megformált istenkép fedi a leginkább a valóságot?"

Ezt hívják úgy, hogy vallási egoizmus.

Mert ha hinnék, akkor már nem lennék ateista..

Ennyi az egész.

Ez a "minden okkal történik, és minden ember a saját sorsa kovácsa:)" baromság csak addig állja meg a lábát, amíg a szerencsés néhány ország szülöttje vagy. A bolygónk többsége nyomorban él, (nem csak egy szerencsétlen 5-10%, ahogy azt sokan szeretnék képzelni) és ezek az emberek ezerszer keményebben dolgoznak a puszta életben maradásért, mint mondjuk az a pár kiváltságos ember, akik a világ összes vagyonának felét a markában tartja. Hogy a francba lenne már mindenki a saját sorsának kovácsa, mikor vannak emberek, akik puszta kedvtelésből szigeteket tudnak venni maguknak, míg másokat gyerekkorukban rászoktatnak a drogokra, hogy így könnyebb legyen gyerekkatonákat csinálni belőlük? Hogy lenne már igazság és "harmonikus kölcsönhatás" a világban, míg egyeseknek az a legnagyobb bajuk, hogy az irodai munka untatja őket, másoknak meg az, hogy 9 éves koruktól fogva egy undorító 50 éves vénember alá kell feküdniük, és 12 évesen szülik meg az első gyereküket? Tudod, hogy a gyerekprostitúcióra és a gyerekpornóra egyre nagyobb a kereslet? Hogy a pcsába lépjenek a gyerekek tízezrei kölcsönhatásba a "Teremtővel", hogy ki tudjanak szabadulni a helyzetükből?

Magyarországot szeretik az emberek pokolként emlegetni, de az igazság az, hogy a világ túlnyomó többségéhez képest mi még könnyen jártatjuk a szánkat.

Hagyj engem békén ezzel az egészt karma-zen-belső harmónia baromsággal, miközben világviszonylatban minden a lehető legelcseszettebb módon működik.

Nem vagyunk különlegesek; szén alapú kis élőlények vagyunk, amik olyan aprók az univerzum nagyságához képest, hogy még elenyészőnek sem érdemes hívni minket, de ahhoz elég fejlettek vagyunk, hogy tönkretegyünk mindent, ami körülöttünk van a személyes előrejutásunkért. Ha létezik teremtő, aki a maga képmására teremtett minket, akkor rohadtul nem akarok vele találkozni....