Honnan ered az az urban legend, hogy a Biblia egy morális útmutató?

"Az Ószövetség primitív és barbár"

Bemutatta, mi jár a bűnért. Sokunknak tanulságos

"Jézus is sok hülyeséget hordott össze"

Egyről sem tudok. Nálad a "nem értem"=hülyeség?

"például hogy a gondolat bűn"

Gondolat bűn? így általánosan? Ilyen nincs a Bibliában

"tűzre a bűnösökkel... "

Ítélet. Ez van

"És kérdem én, ha a Biblia annyira fain, akkor miért a római jogot alkalmazzuk a gyakorlatban?"

Mire gondolsz pontosan?

"Akkor így írom: a "rossz" gondolat bűn. "

Gondolom Máté 5.28-ról van szó. A történet lényege, hogy a farizeusok azt hitték, hogy csak azért, mert (nagyjából) megtartják a törvényt, már igazak, tiszták. Jézus leleplezi a dolgot: azért, mert valaki nem tesz bűnös dolgokat, attól még nem tiszta a jelleme, hogy ha vágyódása van a bűnre, akár csak gondolatban.

Tehát ez egy pszichológiai elemzés Jézus részéről.

Az ószövetség annyit mond: Ne paráználkodj! De javító hatása nincs. Az ember a saját erejéből küzd a bűn ellen és mindig elbukik --> Istenre van szüksége--> A törvény Krisztusra vezérlő mester

Az újszövetség pedig lehetővé teszi a hívőknek Isten ereje által, hogy a szívük is tiszta lesz és gondolatban sem vágyódnak a bűnre.

Amúgy is belátható, hogy a rossz gondolat bűnös jellemre vall. Ha valaki csak azért nem gyiklol, mert fél az ítélettől, az elég húzós ...

"Arra gondolok pontosan, hogy miért nincs megkövezés például..."

Van Btk., sok államban van halálbüntetés. Amúgy a mózesi törvények Izraelre vonatkoztak és Jézussal véget értek

Elődeink erkölcse magas szinten állt, már az ókorban is, amint azt a Biblia is mutatja.

Nem csak náluk, mármint a zsidóknál, vagy a görög, római kultúrában, hanem pl. Kínában is feltétlenül szükség volt a civilizáció szabályozására és kétségtelen a Biblia morális útmutatása.

Az Ószövetség egy korábbi, az Újszövetség későbbi erkölcsöt közvetít, de jelen korunkban sok tekintetben elavult, akárcsak a világnézet, amely a Biblia lapjain a két évezreddel ezelőtti gondolatokat tükrözi.

Azért kétségtelenül sok minden van, ami részben, vagy egészében ma is aktuális lehet és ez vagy azt jelenti, hogy kétezer év az emberi kultúrában nem is olyan sok, vagy pedig azt, hogy a Biblia mégis magas színvonalon állt, legalább is a létrejöttekor, annyira, hogy ma is megállja a helyét részeiben.

Ateistaként mondom ezt, de azért feltétlenül figyelembe kell venni a változásokat, mert nélküle most is ott tartanánk, pedig az katasztrofális lenne.

Kérdésed első fele egy szubjektív hőzöngés, semmiféle ésszerű érveléssel, alátámasztással.

A második felére meg annyit, hogy bár nem vagyok jogtörténész, de számos dolog van, amit a keresztény etika adott a jognak. Pl. ilyen az uzsorakamat tilalma, a vasárnapi pihenőnap, hogy a becsületes munkád után jogod van a munkabérre, hogy nincs rabszolgaság, stb.

"nincs rabszolgaság,"

Speciel a rabszolgasággal jól elvolt a kereszténység.

A zsidók csak zsidók rabszolgatartását nem nézték jó szemmel, illetve a kiválthatóságukat szabályozták, de a kereszténység nem volt ellene a rabszolgaságnak.

Kedves kérdező, nem bántásból írom, de közhelyek meg félinformációk alapján nem lehet megszakérteni a Bibliát és spanyol viaszt felfedezni, sokkal bonyolultabb az annál...

Mondjuk azt jól tudod, Jézus tényleg azt mondja, hogy gondolatban se vétkezzünk. Ennek az az oka, hogy a keresztyén szemléletben Isten a szíved "tisztaságát" várja el, és hogy ez látszódjon meg a cselekedeteidben (meg persze a gondolataidban is meglátszik.)

Jézus folyton veszekedett is a farizezusokkal, akik pl. kiálltak az utca közepére imádkozni azért, hogy mindenki lássa hogy ők milyen erkölcsös emberek.

„És kérdem én, ha a Biblia annyira fain, akkor miért a római jogot alkalmazzuk a gyakorlatban?”

Még szerencse, hogy nem így van. A római jog alapjait alkalmazzuk a gyakorlatban, de a rómaiak maguk egészen másképp viszonyultak ehhez, mint mi.

A rómaiak a jogot önmagában álló rendszerként használták, amiben nem volt erkölcsi töltet. Úgy tekintették, minta hogy ma egy számítógép tekintené: utasítások és szabályok, ami alapján a döntést meghozzuk. A nyugati társadalomban a jog az erkölcsi rend leképezésére törekszik, vagy legalábbis próbálkozik. Alapvető erkölcsi elvekből származtatjuk a jogot, amely elveket jelentős részben a keresztény tanítás diktál. Ha a jog ezt nem valósítja meg, akkor azt úgy tekintjük, hogy ott valami hibás. A rómaiaknál fel sem merült, hogy a jogot bármiféle erkölcsiségnek megfeleltessék.