A kereszténység miért a keresztet válaszotta jelképének?

A korai kereszténységről nincs szinte semmi adatunk, legalább is, ami biztos.

Jézus kereszthalála kifejezetten kétséges, hiszen a római jogot viszont jól ismerjük és tudjuk, hogy a kereszthalál a rabszolgák számára fenntartott büntetés volt.

Más büntetéseknek számos változata volt érvényben a különféle bűnökre, a leggyakrabban az egyszerű fővétel karddal, vagy a lictorok bárjával, de a tarpeji szikláról való letaszítástól a máglyahalál a gyújtogatónak, az elevenen való eltemetés, befalazás a szentségtörőnek és sorolhatnám a többit is, amelyeket ritka következetességgel alkalmaztak, bár itt meg kell jegyeznem, hogy római polgárt nem végeztek ki, csak kivételes esetben, pl. a császár személyes parancsára, mert egyébként ezek a halálos ítéletek automatikusan száműzetésre változtak esetükben.

A kereszthalál alkalmazását Diocletianus császár terjesztette ki lázadókra, nem emlékszem a pontos dátumra, úgy 250-300 körül, de addig csak a rabszolgákat feszíthették meg. A császárt feldühítette a számtalan lázadás, a birodalom egyik végéből a másikba rohangászott, hogy ezeket leverje. Egyébként a kereszténységet változó módon ítélte meg, volt hogy üldözte, mert a lázadások okát sejtette benne, majd eltűrte, sőt később már benne felmerült, hogy mivel erősen elterjedt volt, az államvallássá tételével talán éppen a kereszténység lenne az az eszköz, amellyel lenyugtathatná a lázongó birodalmát.

Nagy valószínűséggel a Jézus kereszthalála mese, kitaláció.

A jelképpé válása is egy PR fogás, egyszerű propaganda és valóban, kissé morbid jellege kezdettől fogva sokaknak feltűnt már, erről sok irodalmi műben, korai tanulmányban, levélben esik szó, de szerintem azt, hogy miért pont a kereszt lett a jelkép, csak találgatni lehet-

Ami igaz, az igaz és ez vonatkozik a fenti rövid válaszomra és a keresztényi türelmetlenségre, amely azonban a vallásháborúk kora óta eltűnt a keresztény kultúrából szerencsére.

Ettől függetlenül senki ne gondolja, hogy én keresztényellenes lennék, mert készséggel elismerem, hogy a kezdet kezdetétől előrevitte a világ sorsát, a civilizációt a keresztény vallás.

Azt azonban már sok keresztény felekezet elismeri, sőt, sok mindent maga a Pápa is, hogy már a hittételek alapjainál sok minden képletesen értendő, úgymint a teremtés mítosza, lényegében az egész Ószövetség, de még az Újszövetség különféle részei is magyarázatra, értelmezésre szorulnak.

Jézus személyét én szintén ilyennek gondolom, hiszen a történettudomány nem erősíti meg a létezését.

Mindettől függetlenül logikusan gondolkodva igazoltnak tekinthető, hogy valakinek, vagy valakiknek a nagyszerű keresztény eszméket bizony ki kellett találni, vagy dolgozni és Jézus nagyszerűsége akkor is megállja a helyét, ha valójában nem is létezett, ahogy a túlvilágról is mindegy, hogy van e, vagy nincs, hiszen bőven elég annak a hit, aki hisz benne, aki meg nem, annak a nemléte nem is fájhat.

Szerintem a 21. században az ókori eszmék már túlhaladottak, lényegében az összes vallás, de ha már vannak, meg kellene próbálni a legjobbakat kihozni belőlük.

Erre szerencsére a keresztények többsége manapság már hajlandó, sőt, el kell ismerni, akár a muszlim közösségek is néhány rendkívül sajnálatos kivételtől eltekintve.

Pedig akár éppen ez a jelkép, a kereszt lehetne számukra intő jel, mert ezt a jelképet sokféle nézőpontból meg lehet közelíteni és sokféle gondolatmenet levezethető.

(pl. erőszak, megbocsátás, bűn, bűnhődés, szenvedés, élet, halál, stb, stb, stb)

Ja és a lictoroknak ugye bárd(!)juk van... bocs

A legfontosabb kereszt formájú jelek mindegyike létezett már a kereszténység előtt is; szent szimbólumként szerepelt a különböző pogány népek között. A korai keresztények nem tartották a keresztet (vagy kínfát) – amelyen Jézus meghalt – értékes szimbólumnak, hanem sokkal inkább "átkozott fának", "a halál és szégyen eszközének". [1] Akkor kezdett a kereszt keresztény szimbólummá válni, amikor az egyház elkezdett felvenni pogány vonásokat, pontosabban a pogányság elkezdett felvenni keresztény vonásokat. Amikor a pogányokat tömegesen megtérítették az egyházba, megengedték nekik, hogy továbbra is megtartsák pogány jeleik és szimbólumaik többségét, de azok új értelmet kaptak. Így vették át a kereszt vagy a T formáját is, amely aztán Krisztus kereszthalálára mutatott rá. [2]

A kereszténységben csak a 4. századtól teljesedett ki a kereszt jelkép ikonográfiája, miután I. Theodosius római császár 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallássá tette a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet és eltörölte a keresztre-feszítéssel történő halálbüntetést. Ekkortól kezdték el ábrázolni Jézus Krisztus kereszthalálát is.

[link]

Nettó hülyeség amit írsz kedves előttem szóló, a wikipédia link se teszi hitelesebbé.

A keresztények már az első század végétől nagyon fontos szimbólumnak tartják a keresztet. Például az említett korból idézem János apostol tanítványát, aki Antióchia püspöke volt:

"Az én lelkem a kereszt gyalázata , mely kereszt botrány a hitetleneknek, nekünk azonban üdvösség és örök élet."

"Óvakodjatok a rossz hajtásoktól, melyeknek gyümölcse halált hozó (vö.: Mt 15,13), ha azt valaki megízleli, tüstént belehal. Az ilyenek nem az Atya ültetvénye (vö.: 1Kor 9,27). Ha azok lennének, akkor a kereszt ágai jelennének meg rajtuk, és romolhatatlan lenne gyümölcsük; a kereszt által hívogat minket szenvedésében, akik tagjai vagyunk. A fő nem lehet tagok nélkül, mert Isten megígérte az egyesülést, mely ő maga."

"Imádkozgatok a királyokért és fejedelmekért, még az üldözőkért is, azokért is, akik gyűlölnek titeket, a kereszt ellenségeiért is..."

Itt külön kiemeli azokat, akik még manapság is gyalázzák a keresztet és például kínfának, kínoszlopnak degradálják.

Persze ha kell, akkor tudok idézni még több őskeresztény atyát is.

Szóval nem tudom honnan ismét ez a "4. századosdi", bár hogy "kínfának" nevezed a Krisztus keresztjét, az sokat elárul. De láthatóan sokkalta korábbi dologról van szó és semmi köze pogány szimbólumokhoz, főleg mert a pogány rómaiak szemében valóban gyalázatos jelkép volt.