Mi is a létezés?

A létezés elsősorban filozófiai fogalom. Több álláspont szerint minden létezik, amiről tudomásunk van, míg mások a létezésen a konkrét fizikai, jelen időben való történést értik.Önmagában használva csak egy határozó szó, ami akkor ad csak értelmes tartalmat, ha kiküszöbölik a következő problémákat a fogalom körül:

* Nincs pontosan definiálva az adott dolog, aminek a létezéséről döntést kellene hozni.

* Nincs pontosan definiálva a hely, vagy a környezet, ahol az adott dolog létezését vizsgálnunk kellene.

* Nincs pontosan definiálva a létezési forma.

* Nincs pontosan definiálva az időintervallum, amiben a létezést vizsgálni kellene

Ezen dolgok pontos tisztázása és megadása nélkül értelmetlenség tudományos, vagy logikai alapokon vitázni, bárminek a létéről, vagy nem létéről. Az addig a szójátékok és látszatállítások értelmetlen világa.

A lét, mint megnyilvánulási tünet, az egyéni lélek sajátossága. Minden, amit képes az anyagi természet cselekvésre késztetni a három kötőerő és az idő segítségvel, létezik. Még a sziklák is élnek, mert az azt alkotó atomokban kimutatható a mozgás. Az indiánok pld. nagyon tisztelik a természetet. A látszólag élettelen kő is él az ő szemszögükből....de a reinkarnációs vallásoknál mind ez a helyzet.

A lelki világban MINDEN létezik(tudatos), még a tárgyak is, mert Isten közvetlen áthatja az egész lelki világot. Az anyagi világ tágyaiban nem lelhető fel, mert itt csak különféle energiái vnnak Istennek kiterjesztve. Azok a lelki lények, akik ide leszületnek, az anyagi világba, az anyagi természet feltételei szerint élik az életüket, eszegetik a karmájuk gyümölcseit.

Sokan gondolják, hogy Isten nem foglalkozik velünk, magunkra hagyott és itt szenvedünk ebben a világban látszólag hiába, érdemtelenül.

Kell ismerni az anyagi természet működését ahhoz, hogy az egyéni lélek tisztába legyen a jelenlegi helyzetével. A materialista oktatási rendszerek nem adnak megfelelő felvilágosítást, tudást erről.

A keleti filozófiák elég részletes leírást adnak mindkét világról, az anyagi világ működését úgy határozzák meg, hogy Isten olyan irányító rendszerrel látja el az anyagi világot, amely önmagát képes működtetni. Ez az ok-okozati törvény, amely a cselekedetekhez visszahatást rendel, s amelyet ki is szab. Ebben a munkában résztvesz a három kötőerő, amely minden tettet és cselekedetet befolyásol, s amely minden egyes időperiódusban cselekvésre késztet minket.

Az ember leszületve az anyagi világba, kap egy karmikus csomagot, amely tartalmazza azokat a visszahatásokat, amelyeket magának hozott össze, amikor alkalmatlanná vált a lelki világban való élésre. Ezt a karmikus csomagot bontja ki itt az anyagi természet, sminden előre meghatározott visszahatást kimér az egyéni lélekre, vagyis olyan helyzetbe hozza, amelyre kénytelen valamilyen cselekedetet létrehozni. A karma tovább bonyolódik, az éppen megtett cselekedettel, annak megfelelően, hogy az negatívnak, vagy pozitívnak minősíthető e. Az így összegyűlt csomag az anyagi testből való távozáskor megy a finom fizikai testben rögzülve a következő kirendelt testbe. És az élőlény tovább folytatja a karmájának a rendezgetését.

A karma viszont nem örök, megszakítható. Erre a megszakításra a vallás gyakorlása teszi alklmassá az egyéni lelket. Van egy pillanat az egyéni lélek életében, amit meghódolásnak hívnak, ebben a lelki állapotban a lelki világ, Isten visszafogadja őt oda, ahonnan leszületett. Következő életében már nem ide, hanem oda fog megszületni....a lelki világba, amely örök. De vannak, akik már ebben az életükben képesek a tudatukon keresztül "látni" azt, ahova le fognak születni, van kapcsolatuk már az isteni szférával, ezért nevezik őket szent embernek. Képesek lehozni ide a lelki világ egy részét.

A legjobb példa erre a síró, vagy más megnyilvánulást produkáló kegyszobrok.....