A szcientológusok által zaklatott emberek tényleg bekattannak?

1: Nem zaklatnak senkit

2: Akik benn vannak /voltak azok sem kattantak

Nekem van olyan ismerősöm, aki benne van. Már nem nagyon tartjuk a kapcsolatot. Gondolom, nem szabad nekik. Egy ideig még egész normális volt. A barátja rángatta bele ebbe az egészbe. Beszélgettünk is róla, és sok minden volt, ami neki sem tetszett. Aztán kitalálták, hogy nem használhatja a netet, nem írhatunk egymásnak e-mailt, stb.

Szóval eléggé megy ott az agymosás.

1. A szcn-usok nem zaklatnak embereket.

Aztán: A zaklatás szó pejoratív.

2. De a zaklatás szó szubjektív is. Van aki azt is "zaklatás"-nak veszi, ha valaki megkérdezi tőle az utcán, hogy hány óra van, de az ilyen ember nem tekinthető szerintem kiegyensúlyozottnak.

Egy ilyen embernél nem lehet biztosan kizárni, bár nem tartom valószínűnek, hogy éppen akkor kattan be, amikor úgymond kapcsolatban van a szcn-val, de a dolog nem tekinthető úgy, hogy a szcn. miatt kattant be.

A szcn. értékes dolog, ezért az elkötelezett szcn-usok szeretnék azt minél több emberrel megismertetni, így sok emberrel lépnek kapcsolatba. Kétségtelen hogy gyakran határozottan kommunikálnak, és lehet valamiféle misszió tudatuk vagy céltudatuk. A szándékaik és céljaik viszont jók. Tehát ez nem jelenti azt, hogy behálóznak, agymosnak, vagy "beszerveznek" a szó pejoratív értelmében. A beszervezni szónak van egy teljesen hétköznapi, nem pejoratív jelentése. Ilyen értelemben valóban törekszenek emberek beszervezésére, de azt visszautasítom, hogy törvénytelen vagy erkölcstelen módszereket használnának céljaik elérésére.

Ugyanis, ha valaki esetleg elfelejtette volna, a rendszerváltás óta, embereket valamilyen elfogadható céllal rendelkező szervezetbe tömöríteni, ha úgy tetszik, beszervezni, teljesen törvényes és erkölcsileg elfogadott tevékenység, de bizonyos emberek, megpróbálnak ezen hétköznapi dolog köré, különféle pejoratív felhangokat, negatív, drámai hangulatokat társítani, így ez egyfajta megtévesztéssé, ill. visszatetszőnek feltüntetetté képes válni a köztudatban, ill. bizonyos emberek fejében.

Ilyen alapon Jézus is beszervezte a korai keresztényeket, többségünk -jogosan, teszem hozzá - mégsem úgy tekint rá, mint valami alávaló gazemberre, vagy elítélendő figurára, noha az akkori hatalom keményen eltrafálta őt is, mint tudjuk. Tehát történelmi példákból is láthatjuk (számos más példát is lehetne hozni - pl. Galilei, Einstein, Semmelweis), hogy a pozitív kezdeményezések sem mentesülnek a kritikától, a támadásoktól vagy bármi hasonlótól.

Ha ugyanis mondjuk egy biztosítási ügynök becsönget a lakásunkba, vagy megszólít minket az utcán, az lehet, hogy a nem kiegyensúlyozott vagy elfoglalt ember számára bosszantó tevékenység, de nem tekinthető erkölcstelennek, ill. törvénytelennek.

A szcn-usok, tudtommal nem csöngetnek be lakásokba, de az előfordul, hogy utcán megszólítanak embereket azzal a céllal, hogy felkeltsék az érdeklődést a téma iránt vagy könyveket adjanak el, hasonlóan mondjuk a krisnásokhoz.

Aki ilyesmin felháborodik, és nem tudja egy kurta nemmel vagy bármi hasonlóval lezárni a dolgot, ha nem kíváncsi rájuk, most akkor erre mit mondjak? Ilyen alapon haragudhatnánk a piaci árusra is, hogy miért mer minket hangosan megszólítani, mikor nem érdeklődünk a portékája iránt, vagy a munkahelyünkön esetleg szinházjegyet áruló "kulturális beszervezőre", vagy a szakszervezeti tisztségviselőre, hogy miért akar nekünk eladni bármit is.

3. És végül: a szcn-ától sokkal inkább hajlamos az ember úgymond kikattanni, mint bekattanni.

A szcn. lényegét tekintve, többek között egy képességfejlesztő módszer. Jó dolog. Képesebbé, ügyesebbé tudja tenni az embert.

Ez ellentétes bizonyos érdekcsoportok céljaival, így a támadások, rágalmak stb. eredetileg többnyire ilyen forrásokból származnak.

Mikor az egyházban dolgoztam soha nem zaklattam senkit és a munkatársaimnál sem tapasztaltam ilyesmit. Most hogy már nem dolgozom az egyházban (bár továbbra is tanulmányozom a témát) engem sem zaklat senki sem. Úgyhogy szerintem ez a zaklatósdi egy nagy kamu.

További megjegyzésem: Egyetértek az előttem szólóval. Például a Jehova tanúi vallás követői járják a házakat, becsöngetnek és füzeteket osztanak, beszélni akarnak az emberekkel, terjeszteni akarják isten igéjét. A hitük szerinti jó hírt viszik. Ez pár embernek nem szimpatikus, sőt néhány ember képes durván elküldeni őket melegebb éghajlatra. De kérdem én: Normális dolog ezen így kiakadni? Pedig néhányan kiszoktak. :)

Két jó szándékú vallásos ember becsönget. Kinyitom az ablakot, köszönök és kedvesen kiszólok nekik, hogy köszönöm szépen nem érdekel a téma, majd becsukom az ablakot. És ha két hét múlva megint jönnek és még mindig nem érdekel akkor ezt megteszem még egyszer, és annyiszor ahányszor jönnek. Ez nem túl nehéz, nem tart sokáig és mindenki békében mehet tovább. De néhányaknak ez elviselhetetlen. No, kivel van itt a nagyobb gond? A boldog Jehova tanújával, aki viszi a hite szerinti jó hírt és becsengetett? Vagy azzal akinek a toleranciaszintjén túlmutat egy ilyen piszlicsáré történés?

A masszőr reklámozza a masszőr praxisát, a személyi edző szintén, a gyógyszergyárak naponta ezrével zúdítják tukmálják a gyógyszereiket, az utcán emberek szórólapokat osztogatnak, a piros lámpáknál hajléktalanok kéregetnek, ilyen az élet. Mindenki, aki árul valamit az felkeres vele másokat. A legtöbb vallás terjeszteni igyekszik a hitét. Minden politikai párt rá akarja venni az embereket, hogy rá szavazzanak, aluljárókba állnak ki, bekopogtatnak házakhoz, nyomulnak a Tv-ben stb. stb. stb. Aztán valaki attól van kiakadva, hogy felhívja valaki a Szcientológia egyháztól vagy akárhonnan vagy becsenget hozzá valaki és ajánl neki két ingyenes füzetet? (Nevetséges). Én ha nem akarok valakivel beszélni akkor az első hívás után elmentem a számát és amikor legközelebb hív nem veszem fel és olyan nyugodt maradok, mint Buddha. Mit kell ezen rugózni? Én azt gondolom, hogy ez csak egy generált ellenségesség, ami néhány alapból zaklatott ember zavaros lelkében születik.