Mi a különbség a tény és - az ateisták szóhasználata szerint - "rendkivül valószinú" - "tény" között?

azt jelenti, h bizonyítani ezt sem lehet, ugyanúgy, ahogy a létezését sem, de logikus és józan paraszti ésszel lehetetlennek tűnik a léte úgy abban a formában, ahogy az a Bibliában van és ahogy az emberek elképzelik... mondok egy példát erre:

mutatnak neked képen két álatot, amiket soha életedben nem láttál még és nem is hallottál róluk... az egyik egy szarvasagancsos szárnyas oroszlán, a másik pedig egy érdekes rovar...megkérdezik,hogy szerinted a két általad nem ismert lény közül melyik létezik valóban a földön... józan paraszti ésszel a rovart fogod mondani, mert tudod, hogy abból van a legtöbb a földön és még rengeteg felfedezetlen faj is van, de arról biztos tudnál már, ha szarvasszárnyas oroszlán is élne a földön... tehát előzetes ismeret nélkül, józan paraszti ésszel el tudtad dönteni, melyik lény létezik és melyik nem, de ha azt mondják, bizonyítsd is az állításodat, meg fogod vonni a vállad, mivel semmit sem tudsz a képen látható állatokról és nem tudnád ott és akkor ezt bizonyítani... ezért mondanád azt, hogy rendkívül valószínű, hogy a rovar az, amelyik létezik is

1. Tény

Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.

A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat.

2. az ateisták szóhasználata szerint - "rendkivül valószinú" - "tény"

Ez - konktétan - mi?

Rosszul van fogalmazva, a helyes úgy lenne, hogy:

"Miért nehéz elfogadni a vallásosak számára azt a tény, hogy Isten létezése valószínűtlen? "

Így lehet, hogy érthetőbb.

Egy másik példa: tény az, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy a dobókocka az egyik élén fog megállni.

Az ateisták, ha nem is erős ateizmusba tartoznak, azt szokták mondani h egy személyes isten létezése valószínűtlen és ez egy tény.

A klasszikus istenérvek (kozmológiai; teleológiai, azaz a tervezettségre vonatkozó; ontológiai stb.) istenérvek ugyanis nem egy személyes istenre vonatkoznak, aki imádságokat hallgat meg és törődik velünk, hanem egy első mozgatóként gondolnak rá, aki/ami elindította ezt az egészet, vagy éppen megteremtette/megtervezte a világot.

Egy személyes isten léte azért is valószínűtlen, mert még a klasszikus istenérvek sem állják meg a helyüket, amelyek kevesebbet állítanak!

Ezt azt hiszem az idézett szöveg kérdéseire adott válaszok között is leírták... ;)

A tény és az egyéb között pont annyi a különbség, mint az objektív és a szubjektív között. Az emberek alapvetően hiszékenyek. Mindegy, hogy ezen belül vallási, politikai, v. ateista a meggyőződésük.

Olyan ez, mint amikor serdülő koromban poénból ellőttem, hogy nyertünk az egyik fajta sorsjegyen (25 milliót, ez ma úgy 10-15x annyi volna). Ez csak annyira terjedt el a környéken, hogy egy akkori cimborám nem sokkal később egy találkozásnál rákérdezett, hogy: "Tényleg nyertetek a...?"

Bizonyos, hogy kellett néhány ember v. család, mire oda is eljutott, simán, kétkedés nélkül lökték tovább a pletykát, senkit nem érdekel, hogy utánajárjon annak, ami 'valószínű'.

Tehát: tény,ami bizonyított, megvizsgált, ellenőrzött, stb. és 100%. A többi meg valószínű és társai.

Erről egy idézet:

Amilyen ritka dolog az igaz(ság), olyan kicsi iránta a kereslet...

Lehetséges, hogy az ateisták a példa szó jelentését sem ismerik?

ld. Magyar Értelmező Szótár

Kedves kérdező!

rendkívül valószínű: magas valószínűséggel rendelkezik. pl. ha egy szabályos dobókockával 100 dobást végzek, akkor rendkívül valószínű az h legalább 5 db 6ost dobok.

tény: bizonyított dolog, pl állítás vagy létezés.

pl. az evolúció tény, a gravitáció tény.

olyan, hogy "rendkívül valószínű tényt" nem létezik, értelmetlen! Ez nem egy ateista szóhasználat!

Vagy azt mondod, h tény, vagy azt h tény a vizsgált dolog magas valószínűsége vagy annak hiánya, mint ahogy azt leírtam.

Ez a válasz vagy rosszul van fogalmazva, vagy te olvastad félre, vagy az illető tényleg nem tudja mi a különbség tény és valószínűség között!

Tehát ne gondold h ez a megfogalmazás el van terjedve az ateisták között, nem egy ateista szóhasználat!

"Egy vallásos - vagy közömbös - hogyan értelmezze a különbséget?" gondolkodik, rájön arra h a "a rendkívül valószínű tényt" szóhasználat értelmetlen és megkérdi az illető személyt, hogy ezt fejtse ki mit ért alatta, tök mindegy h az illető ateista, agnosztikus, buddhista, teista vagy éppen egy Sándor nevű pék!

Értem. Nem ismertem ezt a kérdést.

A kérdésfeltevő rosszul fogalmazott, hirtelen provokálási szándéka miatt! Sajnos ilyen előfordul mindkét félről.. Ez feltűnt amúgy valakinek a válaszadók közül h már maga a kérdés is értelmetlen?

még egyszer leírom, az h "rendkívül valószínű tény" nem egy ateista szóhasználat! az h most egy ateista használta nem azt jelenti h ez helyes. Sőt már az első vallásos válaszadó is ugyanebben a megfogalmazásba zavarodik bele.

kérdem én: Mi a különbség a tény és - a vallásosak szóhasználata szerint - "rendkívül valószinű" - "tény" között?

példa: "Miért nehéz elfogadni a nem vallásosak számára azt a rendkívül valószínű tényt, hogy Isten létezik "

Kedves kérdező, a kérdéseddel csak annyi a bajom, hogy konkrétan ateistának fogod fel ezt az értelmetlen szóösszetételt, holott egyáltalán nem az, hanem csak emberi...

"Istennel kapcoslatban mégis mindenki azzal jön, hogy bizonyítani kell, hogy nincs"

Ez nem igaz. Szerintem senki sem ment oda hozzád, és szögezte neked a kérdést, hogy bizonyítsd be, hogy nincs. Szerintem te kijelentetted hívő embereknek, hogy nincs. Márpedig ha valamit kijelentesz akkor elvárható, hogy bizonyíts. Legalábbis ha azt akarod, hogy szavadnak hitele legyen.

Higgs-bozon? Alig tudunk róla többet, mint istenről. Azt tudjuk, hogy kell lennie, mert különben borul az egész rendszer. Vagy van, vagy hibádzik az elmélet.

"nincsen egy meghatározott cél ami felé minden halad, ez is egy téves alapfeltételezés a logika hiányával"

Ezt szintén nem bizonyítod, csak kijelented. Mire fel? A tudomány embere bizonyítson, a hitet hagyd meg a hívőknek.

"Az ,hogy ősrobbanás miért nah ez fogós kérdés a tudománynak sincs valami épkézláb álláspontja. De mint látod ez létezik az ősrobbanás bizonyos (Dopler-effektus és vörö seltlódás) így ez sem kérdéses."

Mit karattyolsz? Ez még nyelvtanilag is értelmetlen. A vörös eltolódás is csak a tágulást bizonyítja, de mi köze ennek az ősrobbanás okához?

"fluktuáció egy külsőbb univerzumban okozta a miénket, vagy egy 3-nál több dimenziós univerzum határai vagyunk és a fizikai törvényeink és egyéb látszólagos példákat azért érzékeljük így mert mi csak a 3D-s valóságát látjuk... "

Látom, ha nem istenről van szó, nagyon megengedő vagy mindenféle hipotézisre. Jó legyen, de akkor megkérdezem, miért ne lehetne a különböző vallásokban leírt vagy említett Istennek nevezett lény egy másik univerzum szülötte? Nyugodtan nevezhetjük Istennek, hiszen Ő át tud járkálni az univerzumok között. Ami azt jelenti, hogy olyan tudás birtokában van amiről mi nem is álmodhatunk. Akár teremthet is univerzumot.

Na de ez legfeljebb sci-fi, és semmi köze sem istenhez, sem tudományhoz. A tudomány határa a mi univerzumunk határa is egyben. Tudományos alapon ezért nem lehet kijelenteni, hogy van vagy nincs isten. Hinni pedig mindent lehet, és az ellenkezőjét is.

Érvelni a hit mellett? Értelmetlenség. És mi lenne a célja?