Keresztényként támogatnom kell Izraelt? A Zsidók mai napig kiválasztott szerepben vannak akiket szolgálnom kell?

"Keresztényként támogatnom kell Izraelt?"

Nem feltétlenül, de támadnod nem szabad. Legalábbis a katolikus Egyház szerint. Szerintük - és ebben igazuk van - az anticionizmus ( Izrael-ellenesség ) az antiszemitizmus legújabb megnyilvánulása és az antiszemitizmus minden formáját elutasítják. [link] Ezt Ferenc pápa is többször megerõsítette. ( Mellesleg Marti Luther King is így vélekedett, már akkor. )

"A Zsidók mai napig kiválasztott szerepben vannak"

Ponotsabban a zsidók mai napig I-ten választott népe. A választottság tartalma, hogy megtartják I-ten parancsait. ( Mint már írtam )

A Tórában sok heöyütt le van írva, hogy I-ten nem változtatja meg parancsait, sem szövetségét.

A Tóra Noé elõtti részében nem emlékszem, h szó volna szövetségrõl.

Viszont attól, hogy szövetséget kötött Ábrahámmal, a Noéval kötött szövetség nem szünt meg. Az Ábrah+ammal kötött szövetség viszont már csak Ábrah+am leszármazxottair vonatkozik és szigorúbb, mint amit Noéval kötött.

"szolgálnom kell?"

I-tent kell szolgálnod, nem a zsidókat. Szó sem volt arról, hogy "a zsidókat" kellene szolgálnod, legfeljebb a zsidógyûlöplõk fröcsögéseiben.

"Nem lehetek igaz Keresztény a szemetekben, azért mert igenis elítélem azt amit a modern Izrael művel,"

Nem, mert a vélekedésed hiányos ismereteken alapul. ( Mennyi idõt töltöttél Izraelben, hogy pontosan tudod, "amit mûvel"? ) Persze, minden kormány követ el hibákat, nyilván az izraeli is. Ezeket nyugodtan szóvá lehet tenni. Mármint ami tényleg hiba. Az, hogy Izrael megvédi állampolgárait, az nem hiba, az állampolgárok védelme minden államnak kötelessége.

"és nem gondolom úgy hogy Krisztus után bármiféle kiválasztottsága lenne a zsidó népnek?"

Ehhez olvasd el: [link] ( A II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű nyilatkozata az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról - hivatalos magyar ford, ue van a Vatikán oldalán is [link] )

A lényeg: I-ten és a zsidóság kapcsolatában semmi nem változott és nem változik az idõk végéig.

Ez viszont téged csak annyiban érint, hogy ne fröcsögj a zsidókra, se Izraelre, ne köss bele zsidóba akkor se, ha úgy atod, hogy meg tudnád verni, ne helyeselj, amikor azt olvasod, hogy egy arab Izraelben autójával szándékosan zsidó járókelõk közé hajtott, vagy épp késsel, vagy ollóval próbált gyilkolni, esetleg sikerrel.

Ha tudomásul veszed, hogy egy zsidót meggyilkolni, kirabolni, megverni pontosan olyan gyilkosság, rablás, garázdaság, mint ha bárki mással teszik, akkor már ( szerintem ) megfelelõ keresztényként gondolkodol.

Röviden: aki embernek nem jó, az semminek így kereszténynek sem jó.

"a modern Izrael hódítását és népirtását támogatni kell? "

Ha Izrael ilyet tenne, nem kellene támogatni, csakhogy Izrael sem nem hódított soha, sem pedig népirtást nem követett el.

( Izrael, Gáza és a Nyugati Part területén összesen 1946-ban kb 1,2 millió arab élt, ma pedig 6 millió, tehát ötször annyi. Fura egy népirtás. )

Ami a területet illeti, azon felül, amit az NSz 181.sz. határozata Izraelnek szánt, kizárólag olyan területeket tart megszállva, melyek a biztodághoz elengedhetetlenek, ezek:

Golán magaslat ( alig néhány négyzetkilométer )

Jordán völgye, szintén alig néhány négyzetkilométer.

Ja, igen, Istvan35 nevű felhasználó nem tudja, hogy azok a próféciák, amikrõl õ azt hiszi, hogy, azok részben fordítási hibák, részben nem próféciák, hanem korábban megtörtént eseményrõl szólnak. Ezt egyébként már régóta elismerik a keresztény hittudósok is.

Õk persze azt is tudják, hogy az 1. századi keresztények közül Saul ( Pál ) elõtt legfeljebb, ha Nikodemus ismerte az Írást, a többiek többsége nem is értett héberül, csak arameusul. Így azután nem csoda, ha sok mindent félreértettek.

Meg azt is, hogy sem a Septuaginta eredeti görög, sem a

Vulgata eredeti latin szövege nem ír olyasmit, hogy sehova, mivel az nem vezet sehova. 'j' -vel SEM. :)

Szerintem olyan hülyeséget nem állított a katolikus egyház, hogy a zsidók megtérés nélkül is Isten népe maradhatnak és üdvözülhetnek. A linkedben ez áll:

"Az Egyház ugyan Isten új népe, a zsidókat mégsem lehet úgy tekinteni, mintha ez következne a Szentírásból, hogy Isten a zsidókat elvetette magától vagy átkozottak volnának. Ezért mindenki ügyeljen arra, hogy sem a hitoktatásban, sem Isten igéjének hirdetésében ne tanítsanak semmi olyat, ami nem egyeztethető össze az evangéliumi igazsággal és Krisztus szellemével."

Mondjuk ez tényleg érdekes, mert a Biblia egyértelműen tanítja, hogy a zsidók el lettek vetve, mint Isten népe (Róma 11:1-11), mivel hűtlenné váltak, nem kiválasztott nép döbbé. Azt is tanítja, hogy Jézus vére rájuk és magzatjaikra szállt, szóval ilyen értelemben meg is lettek átkozva, no de majd szp72 magyarázkodjon, számomra nem tekintély a katolikus egyház.

A Biblia azt tanítja, hogy a szidóknak meg kell térniük, hogy újra Isten népe legyenek, be kell fogadniuk Krisztust, hinniük kell benne. Aki megtért, az újra Isten népéhez tartozik, a szellemi Izraelhez.

"Istvan35 nevű felhasználó nem tudja, hogy azok a próféciák, amikrõl õ azt hiszi, hogy, azok részben fordítási hibák, részben nem próféciák, hanem korábban megtörtént eseményrõl szólnak. Ezt egyébként már régóta elismerik a keresztény hittudósok is."

Nem fordítási hibák és Jézusra vonatkoznak, az meg egyenesen nonszensz, hogy keresztény hittudósok nem Jézusra vonatkoztatják az ószövetségi próféciákat. Tudsz még ilyen hülyeséget mondani?

Azt mondod már Jézus előtt volt olyan messiás, akit megfeszítettek? Akin beteljesedtek az ószövetségi jövendölések? Ki volt az?

Apropó, ne szaladjunk ennyire előre, Mózes itt kiről jövendölt?

,,Prófétát támaszt neked Jehova, a te Istened közüled, a testvéreid közül, olyat, mint én vagyok – őrá hallgassatok” (5Mózes 18:15 ).

Szerintem már ennek a kimagyarázásában is meg fogsz izzadni. A legtöbb zsidó szövegmagyarázó határozottan tagadja, hogy bármi hasonlóság lenne Mózes és Jézus között. Úgy érvelnek, hogy ez a szövegrész bármelyik igaz prófétára vonatkozhat, aki Mózes után élt. De dr. J. H. Hertz főrabbi Mózes öt könyve és a Haftárák című zsidó bibliafordítása az 5Mózes 34:10 -et így adja vissza: „nem támadt próféta többé Izráelben olyan, mint Mózes, akit az Örökkévaló ismert színről színre.”

Igen, sok hűséges próféta támadt Mózes után, például Ézsaiás és Jeremiás, de egyikük sem volt olyan kapcsolatban Istennel, mint Mózes, azaz nem beszélt vele Isten „színről- színre”. Ezért Mózes azon ígérete, hogy egy olyan próféta támad majd, ’mint ő’, csak egyetlen személyre vonatkozhat: Jézusra! Vagyis a saját fordításotok hazudtol meg benneteket!

Azt írtad (a másik kérdésnél), hogy a keresztény fordítások rosszak, mert nem értik jól a hébert, ezért félrefordítanak, azt azonban már nem mutattad meg, hogy a sok részletes prófécia pontosan mért van rosszul fordítva, csak a levegőben beszélsz. Nehezen tudom elképzelni, hogy az összes keresztény fordító hiányos héber nyelvtudással ült neki fordítani az ószövetséget, és az még érdekesebb, hogy ezek a fordítások mind pont úgy sikerültek, hogy maximálisan Jézusra vonatkoztathatók. Itt csakis szándékos hamisítás jöhetne szóba, mert véletlenül fordítani így több tucat fordítást nem lehet.

De áruld már el, hogy ugyan mit fordítottak félre például ezen?

„Tudd meg azért, és értsd meg éleslátással: a Jeruzsálem helyreállítása és újjáépítése felől való szózat elhangzásától a Messiás Vezérig hét hét és hatvankét hét lesz. Jeruzsálemet helyreállítják, újjáépítik, lesz köztere és sáncárka, de mindez viszontagságos időkben történik” (Dániel 9:25 ).

A jövendölésekben egy nap egy évet jelent (IV. Móz. 14:34; Ezék. 4:6) Artaxerxes Longimanus i. e. 457 októberében adta ki az említett rendeletet. Ettől számítva 483 évre, i. sz. 27 októberében fellépett Jézus a "betölt az idő" (Mk. 1:15) üzenetével. Ez a dátum egybeesik Tibérius császár 15. évével (Lk. 3:1) és a templom felújításának 46. esztendejével is (Jn. 2:20). (Lásd: Gerhard Kroll: i. m. 199. és 248. o.)

Az is meg van jövendölve, hogy a fellépést követő hét (= 7 év) közepén hal meg. "Kiirtják a Messiást" (Dán. 9:26-27) és valóban 27 októberétől számítva három és fél éves nyilvános szolgálat után, 31 húsvétján a kereszten meghal Jézus.

Ja és kire vonatkoznak például az Ézsaiásban írtak, ha nem Jézusra? Ézsaiás azt is megjövendölte, hogy a Messiást az izraeliták többsége nem fogja elfogadni, hanem ’botláskő’ lesz a számukra ( 1Péter 2:6–8; Ézsaiás 8:14, 15 ). És ez így is történt. Bár Jézus sok csodát tett, az emberek „nem hittek benne, úgyhogy beteljesedett Ézsaiás próféta szava, melyet mondott: »Jehova, ki hitt abban, amit hallottunk?«” ( János 12:37, 38; Ézsaiás 53:1 ). A zsidók egyebek között azért nem hittek Jézusban, mert azt a népszerű, ám téves nézetet vallották, hogy a Messiás azonnal megszabadítja a nemzetet a római uralomtól, és helyreállítja a földön a független dávidi királyságot. Mivel Jézus sokat szenvedett, és meghalt, a legtöbb zsidó nem fogadta el őt Messiásnak. Pedig Ézsaiás megjövendölte, hogy a Messiás szenvedni fog, mielőtt Király lesz.

Részletek a Messiás életéről:

Ézsaiás megjövendölte, hogy a Messiás, vagyis a Krisztus szűztől fog születni. Máté apostol, miután a Jézus születéséhez kapcsolódó csodákról írt, kijelentette: „Mindez valójában azért történt, hogy beteljesedjen, amit Jehova megmondott a prófétája által, aki így szólt: »Íme! A szűz teherbe esik, és fiút szül«” ( Máté 1:22, 23; Ézsaiás 7:14 ). Ézsaiás azt is előre megmondta, hogy Krisztus Dávid leszármazottja lesz, és külön megemlítette Isait, Dávid atyját. Jézus csakugyan Dávid egyenes ági leszármazottja volt ( Máté 1:6, 16; Lukács 3:23, 31, 32 ). Ezért mondta Jézus születése előtt Gábriel angyal a következőket Jézus anyjának, Máriának: „Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját” ( Lukács 1:32, 33; Ézsaiás 11:1–5, 10; Róma 15:12 ).

A názáreti zsinagógában a felnőtt Jézus többek között ezeket a szavakat olvasta fel Ézsaiás próféciájából: „Jehova szelleme van rajtam, mert felkent, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek”. Magára alkalmazva a próféciát, kijelentette: „Ma teljesedett be ez az írás, amelyet az imént hallottatok” ( Lukács 4:17–21; Ézsaiás 61:1, 2 ). Ézsaiás azt is megjövendölte, hogy Jézus nem lesz követelődző, hanem kedvesen és szelíden fog bánni azokkal, akiknek gyógyulásra van szükségük. Máté ezt írja: „Sokan követték, ő pedig mindnyájukat meggyógyította, de szigorúan megparancsolta nekik, hogy ne tárják fel a kilétét, hogy beteljesedhessen, ami megmondatott Ézsaiás próféta által . . . »Nem fog civakodni, nem is kiáltozik hangosan . . . Töredezett nádszálat nem tör el«” (Máté 8:16, 17; 12:10–21; Ézsaiás 42:1– 4; 53:4, 5 ).

szenvedéséről:

Ézsaiás megjövendölte a könyvében, hogy a Messiás a következőket fogja mondani: „Hátamat odafordítottam az ütlegelőknek . . . Nem rejtettem el arcomat a megaláztatások és a köpdösés elől.” Máté beszámol róla, mi történt Jézus tárgyalásán: „az arcába köptek, és öklükkel ütötték. Mások arcul csapták” (Ézsaiás 50:6; Máté 26:67 ). „Hagyta, hogy nyomorgassák, de nem nyitotta meg száját” – írta Ézsaiás. Ezért amikor Pilátus a zsidók vádaskodásairól kérdezte Jézust, ő „nem válaszolt neki, még csak egy szót sem, úgyhogy a kormányzó nagyon csodálkozott” ( Ézsaiás 53:7; Máté 27:12– 14; Cselekedetek 8:28, 32–35 ).

Részletek a Messiás haláláról:

Ézsaiás próféciái Jézus halálára és az azt követő eseményekre vonatkozóan is beteljesedtek. Ézsaiás ezt jövendölte: „A gonoszok mellett adtak neki sírhelyet, és a gazdagok mellett a halálakor” ( Ézsaiás 53:9 ). Hogyan teljesedhetett be ez a látszólag ellentmondásos prófécia? Jézus két rabló között halt meg oszlopra feszítve ( Máté 27:38 ). Ám később a vagyonos, Arimateából való József az új, sziklába vágott sírjába fektette Jézus testét (Máté 27:57– 60). Jézus halála végül Ézsaiás próféciájának egyik legfontosabb részletét is beteljesítette. Ézsaiás ezt mondta a Messiásról: „igazságos szolgám igazságos állapotba hoz sokakat, és ő hordozza vétkeiket.” Igen, Jézus halála váltság volt, hogy levegye a bűn terhét minden hűséges emberről ( Ézsaiás 53:8, 11; Róma 4:25 ).

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__7..

(Nem én írtam ki a kérdést.)

nneddudgi nevű felhasználó:

«A Tanach másképp tudja: … »

Én úgy tudom, ahogy itt leírtam. Mózes egy nagyon intelligens vezér, próféta volt, nagyon jól látta mivel tudja a népét eléggé lelkesíteni, hogy helytálljon a küzdelemben a létért, gyakran sokkal nagyobb létszámú ellenséges népekkel szemben. Az említett fogalmak, mint ahogy már írtam, nagyszerű eszközök voltak erre a célra. Mózes nem látta Istent és nem beszélt vele, nem vette át a tíz parancsolat kőtábláit, és nem kapott tőle semmilyen ígéretet. De a zsidó nép vezéreit az általad idézetbe foglalt belátás illette meg, amit úgy adtak át a népnek, hogy az képes legyen elfogadni és teljes erővel támogatni. Szorosan szó szerint értve egy szó sem igaz belőle.

A háborúk akár keresztes vagy mások mind a vallások nevére írható.Ugyan is az 1944-ben lévő háborúkban a katolikus tábori papok megáldották a fegyvereket a harctéren meggyontatták a katonákat es ugymentek ki az arcvonalra.A papok azt mondták jogos a háború mert Isten velűnk van.De velük szembe csak katolikusok voltak ők is ugytettek mint az előbbiek.

Ezt édesapám mesélte mint a háború résztvevője.

De bármelyik háborút vesszük mögötte valamelyik vallás es a szövetségesse a politika allt es áll.Igy az emberiség legyilkolásában bünrészesek a vallások a politikával.

A tízparancsolat,hogy ne ölj,ki van zárva.

Az emberi érdekek a tizparancsolatot elvetették.

A linket későre tekintettem meg.Ezért egy mondatban reagálok.

Kerdest tesz fel,hogy helyes-e 800 ev után felelősegre vonni a kerestényeket a keresztes haborukert hat a tények bizonygatnak,de nemcsak azok hanem azota az egesz Európai háborúk,beleértve a két világháborút is mert ha jol modják a keresztényeknek 2000 ev régiségük van,de egyszer nemprobálták a háborút megakadályozni,inkább afegyvereket megáldották a katonákat meggyontatva küldtek a csatába.Az volt a leggusztustalanabb a tábori papok lelkileg a háborúra felkészitettek es kiküldték harcolni miközben ők hatul a védelemben ettek es ittak.Ezt apám mondta el aki huszár volt a Gyegyoi csatában.