A katolikusoknak mi közük a Szeretethez?

Hogy pedig az egyház mennyiben volt szolidáris a szegényekkel: az iskolák, egyetemek, kórházak többségét az egyház tartotta fenn. A szerzetesi élet egyik fő összetevője pedig mindig is az önként vállalt szegénység volt. Az egyház ugyanis nem csupán Rómából és a püspökökből áll, hanem minden megkeresztelt emberből. Ahogy pedig Kiss Ulrich mondta az Igen idei első számában: az egyházé az egyik leglaposabb hierarchia a világon, ezért is olyan sikeres "vállalatvezetési" szempontból (hívek és a szolgáló papaság: papok, püspökök, és a pápa, ennyi). Gondoljunk bele, az egymilliárd és ötvenmillió katolikusból összesen 4600 a püspök és 430 ezer az áldozópap! Szerzetesből pedig összesen csak egymillió van.

Szóval a hal nem bűzlik a fejétől. A Szentszéknek 2500, A Vatikánvárosi Államnak 1400 alkalmazottja van (ez összesen 3900). Az Apostoli Szentszék telkeinek, épületeinek értéke összesen háromszázmillió dollár. Vatikán Városállam éves kiadása százmillió dollár, ennek fele az alkalmazottak fizetése. A bevétel viszont 115 millió dollár átlagosan. Magában a Vatikánban is több segítő szervezet található: a Vatikáni Gyógyszertárban bárkit kiszolgálnak, és olyan gyógyszereket is lehet kapni, amelyek elérhetetlenek Olaszországban. Évente kétszázezer embert szolgálnak ki, ami egyenlő óránkénti százzal. A Vatikáni Gyermekgyógyászati Rendelő évente négyszáz családot, hatszáz gyermeket segít, és több száz leányanyát(!). A támogatottak többsége bevándorolt, akik ingyenes orvosi ellátásban és ingyenes gyógyszerekben részesülnek. A szegény családokat élelmiszerrel is kisegítik. A Szentatya Saját Raktára nevű hely pedig adományokat fogad és oszt szét a rászorulók közt. A XIII. században alapított Apostoli Adományhivatal úgyszintén pénz- és élelmiszeradományokat oszt, leginkább a szegények mellett kórházaknak, börtönöknek, a kábítószerek áldozatait segítő intézményeknek és harmadik világbeli diákkollégiumoknak. Sőt az illetékes plébános ajánlása alapján olyan rászorulóknak is, akiken más segélyszervezetek már nem tudnak segíteni.

Újabb ellenérv: hogy nem a saját vagyonát osztogatja a pápa? Valóban. Mert az nincs neki: a Vatikán és az Apostoli Szentszék nem az ő tulajdona. Évezredek örökségét pedig balgaság volna elherdálni, főleg ha az azokból származó állandó bevételből nagyobb, több jótékonykodásra futja, mint egyszeri eladásukból.

Aki pedig a magyar egyházon kéri számon a szociális érzékenységet, az látogasson el a katolikus.hu-ra, és számolja össze, hány iskolája és szociális intézménye van. Magyarországon a rengeteg iskola mellett 122 kórház, öregotthon, árvaház stb. áll az egyház tulajdonában. Az egész világon pedig 182200 katolikus egyházi oktatási intézményben – az óvodától az egyetemig – ötvenmillió diák tanul. A katolikus egyház világszerte 123 ezer karitatív intézményt tart fönn, ebből 5900 kórház, 16700 orvosi rendelő, 700 lepratelep, 12600 öregotthon, 19500 árvaház, 11500 családsegítő központ, 11600 fogyatékos iskola, és 4450 egyéb intézmény. Az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa koordinálja többek közt a cigánypasztorációt, amely az egyik legsikeresebb misszió például Magyarországon.

Hiszen Jézus azt is mondta: "Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet".

Máté 7,21-23: "Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram!-jut be a mennyek országába. Csak aki mennyei Atyám akaratát teljesíti. Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram! Nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? Én akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket. Takarodjatok tőlem, ti gonosztevők!"

Zsidók 7,26-28: "Ilyen főpap kellett nekünk: szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elkülönített, fölségesebb az egeknél. Neki nincs szüksége arra, hogy nap-nap után előbb tulajdon bűneiért mutasson be áldozatot, aztán a nép bűneiért: Ő egyszersminmdenkorra megtette ezt, amikor önmagát föláldozta. A törvény tehát gyarló embereket rendelt főpapokká, az eskü szava azonban, mely a törvény után hangzott el, magát az örökre tökéletes Fiút."

"a szenvedők iránti közöny"

Kalkuttai Teréz anya

A nagy elismerések sorát az 1971-ben VI. Pál pápa által adományozott XIII. János pápa békedíj nyitotta meg. Még ebben az évben Kennedy-díjat, 1972-ben Nehru-díjat, 1975-ben Albert Schweitzer-díjat, 1985-ben Szabadság Érdemérmet, 1995-ben Kongresszusi aranyérmet vehetett át Teréz anya. 1996-ban megkapta az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgárságát. 1979-ben pedig Teréz anyának ítélték oda a Béke Nobel-díjat. Amikor átvette a díjat, megkérdezte: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” Nagyon egyszerűen válaszolt: „Menjünk haza és szeressük a családunkat.” Az ünnepi banketten való részvételt lemondta, és a kapott 6000 dollárt Kalkutta szegényeinek juttatta el. A Szeretet Misszionáriusainak kalkuttai házát

1997. szeptember 5-én visszaadta lelkét teremtőjének. Halálakor a rend a világ 123 országában 610 missziót működtetett, ahol több mint 4000 apáca és több mint 100.000 önkéntes ápoló dolgozott. Bár India nem keresztény ország, a kormány mégis három napos nemzeti gyászt rendelt el, és állami temetést rendezett. Halálát az egész világ az emberiség nagy veszteségeként értékelte.

Olvasd ezt el, itt jó válaszokat kapsz:

[link]

[link]

A kérdés egyáltalán nem provokatív!

Ilyen kérdéseket fel lehet és fel is kell tenni!

A vallásháborúkról: természetesen a föld, anyagi javak, stb. érdekében folyt, de ezt az egyszerű köznépnek bizony a vallás ruhájába bújtatva adták el, az egyszerű katonák ezért szenvedtek, küzdöttek, ártatlan emberek a fanatizált katolicizmus miatt haltak meg!