A jótékonykodást önmagunkért tesszük?
Önmagunkért is, másokért is.
Általában elkerülhetetlen, hogy elégedettséget érezzen az adakozó ember, de talán ez nem is baj. Csak ne öncélú legyen az adakozás.
"De legtöbbször mások élete nem lesz jobb, csak adott ideig segítek rajta."
Ha akár csak "adott ideig", ideiglenesen jobb lesz, akkor jobb lesz. Pont eggyel kevesebb nap, amikor éheznek pl. Igen, számít. Sokat.
"Ha akár csak "adott ideig", ideiglenesen jobb lesz,"
- szerintem nem lesz jobb. Ha valaki hajléktalan és kap ételt, ugyanúgy hajléktalan marad. Ha valaki mély szegénységben él, és nem tudja már ellátni magát egy ruha vagy élelmiszerosztás nem segít rajta. Mit nevezünk jótékonykodásnak? ha a gyermekemnek veszek ajándékot, és mosolyt csalok az arcára, az nem jótékonykodás, de épp arra irányul, hogy boldoggá tegyem, ott a célom, hogy a másiknak okozzak örömet, nem a magam lelkét nemesítem.
De ha adományozok nem azért teszem, hogy boldoggá tegyem a rászorulót, a rászorulóknak legtöbbször életminőség változásra van szükségük, amit önerejükből nem tudnak véghez vinni.
Nem önmagunkért, az olyan lenne, mintha önmagunkat vállon veregetnénk. Cselekvésünk megítélését hagyjuk meg másoknak.
A jótékonykodás egy szükséges de nem elégséges cselekmény. Másokért tesszük, mert az adott pillanatban szükség van rá egy konkrét rossz dolog elkerülése érdekében, és akkor, ott annyit tehetünk. És ha majd többet is tehetünk, annyit, ami a másik adott problémáját megoldotta, akkor azt mondhatjuk: segítettünk. Azonban nem mindegy, mi számít segítésnek.
A szavakat viszont nem érdemes kifacsarni, sokkal helyesebb értelmezni őket. Lehetőleg megfelelően.
A hajléktalannak enni adni jó, mert egy nappal kevesebbszer éhes. Ha még hajlékot és munkát is találsz neki, az ő problémáját megoldottad. A hajléktalanságot, mint olyant azonban nem. De ehhez már el kell gondolkozni azon, mi okozza, és a bajok gyökerét megragadni. Az kicsit nehezebb és többnyire nem egyedül, hanem csoportosan (nagyon nagycsoportosan - úgy fél országnyian) teszik. De az az igazi megoldás.
Ok, akkor kérdezz meg egy pár éhezőt, hogy segít-e neki, ha kap ételt és vajon jobb-e az élete úgy, ha néha kap ételt, vagy tökmindegy, hisz pont olyan jó éhezni is...
- ezzel azt sugallod, hogy a jótékonykodás hasztalan, én viszont arra akartam rájönni, hogy a cselekvés "spirituális" háttere mi.
"Nem önmagunkért, az olyan lenne, mintha önmagunkat vállon veregetnénk. "
- tényleg nem ez a jó szó, hogy önmagunkért, inkább úgy fejezném ki magamat, hogy mi válunk gazdagabbá, azáltal, hogy önzetlenül segítünk, nem pedig az, aki rászorul, a jótékonykodás fejleszti a lelket.
A jótékonykodás egy szükséges de nem elégséges cselekmény.
- így van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!