A nikaiai zsinaton működött szerintetek a Szentlélek?

Akkor egy kicsit bővebben a Niceai zsinatról kérdező.

Csak azt nem értem miért kaptad fel a vizet, hisz én nem követeltem tőled semmit hanem ha jól emlékszem meg kértelek, hogy írd le pontosan amit tudsz a Niceai zsinatról.

325. május 20-án nyitotta meg I. Constantinus (ur. 306-337) bizánci császár a niceai zsinatot, a keresztény egyház első általános gyűlését.

Miután az új vallás rohamosan tért hódított a Római Birodalomban, a 4. század során a császári hatalom kénytelen volt feladni a Diocletianus korában tetőző keresztényüldözést. 313-ban Constantinus és Licinius türelmi rendeletet adtak ki Mediolanumban (Milánóban), amiben engedélyezték a keresztény vallás gyakorlását, kiengedték a börtönökből a hitük miatt fogva tartottakat és visszaadták elkobzott javaikat is.

A keresztények egyenjogúsítása gyorsan felszínre hozta az eltérő irányzatok konfliktusait, az indulatokat pedig az államhatalom megszilárdítására törekvő Constantinus az első egyetemes zsinat összehívásával próbálta lecsillapítani. A kis-ázsiai Niceában 325 májusában kezdődött meg az a két hónapos gyűlés, melyen becslések szerint több, mint 300 birodalmi püspök, diakónusokkal és papokkal kiegészítve mintegy 1800 fő vett részt, köztük olyan híres egyházatyák, mint az alexandriai Alexandrosz pátriárka és diakónusa, Athanasius vagy a caesareai Eusebius.

A niceai zsinaton tárgyaló egyházi vezetők egyik legfontosabb feladata a húsvét idejének pontos meghatározása volt, melyet végül a tavaszi napfordulót követő első holdtölte utáni vasárnapra tettek, egységesítve ezzel az ünnepi gyakorlatot az egész birodalomban. A másik, számos vitát generáló kérdés Jézus személye volt, vele kapcsolatban az egyházatyák kétféle álláspontra helyezkedtek: Arius és követői úgy vélték, ő a legtökéletesebb teremtmény, de emberi lény, tehát nem lehet egyenrangú az őt teremtő isteni hatalommal.

Az ariánusokkal szemben állt Athanasius és Alexandrosz pátriárka, akik elutasították Jézus emberi természetét és az Atyához hasonlóan örök életűnek, az isteni főséggel egylényegűnek tartották őt. A tettlegességig fajuló hitviták során hiába próbáltak közvetíteni a Jézus „hasonló lényegűségét” (homoiusziosz) hirdető középutas püspökök, a vita szakadással, de az utóbbi párt győzelmével zárult. E döntés értelmében szövegezték meg a 325 júniusában kihirdetett niceai hitvallást, amit – 381-es, konstantinápolyi kiegészítésével együtt – mind a mai napi valamennyi keresztény felekezet elfogad (ez az ún. „Hiszekegy”).

A zsinat ezenfelül még 20 egyházi törvényt, ún. kánont alkotott meg az egyházi személyek életének szabályozására, és döntött a kereszténységből eredő szakadár egyházak megítéléséről. 325. július 25-én, uralkodásának huszadik évfordulóján Constantinus beszédet mondott, melyben hitet tett az egységes hit és a birodalom békéje mellett, majd feloszlatta az első egyetemes zsinatot.

A niceai gyűlés jelentősége abban rejlett, hogy a keresztény hívők közössége első alkalommal tett kísérletet az egységes egyházszervezet kialakítására, nem csupán szervezeti és gyakorlati, hanem elméleti szempontokat is figyelembe véve. A zsinaton több évszázada vitatott hittételeket tettek egyértelművé, miközben a kánonokkal lerakták az egyházjog alapjait is. Ezen eredményekkel együtt azonban a zsinattal kapcsolatban számos tévhit is él, melyek elsősorban a későbbi fejlődés következményeként torzítják el a valós történéseket.

Az egyik ilyen tévhit a Szentírás kanonizációja, amit sokan a niceai egyházatyákhoz kötnek, miközben ezek kiválasztása már a 2-3. század során megtörtént. Ugyanez a tévhit terjedt el a Szentháromság tanával kapcsolatban, Niceában a hitvitázók csak Jézus isteni természetének kérdésével foglalkoztak. A múltba visszavetítve született meg egy másik legenda, mely a római püspök, a pápa állítólagos vezető szerepéről szól. A niceai zsinaton elsősorban a nagy lélekszámú keleti városok (Antiochia, Jeruzsálem, Alexandria) lelki életét irányító pátriárkák vitték a szót, az ariánusokkal folytatott vitában például a legfőbb szereplők – maga Arius is – Alexandriából származtak.

Az oktatásban is megjelenő legsúlyosabb tévhit pedig éppen az arianizmussal függ össze: bár úgy tartják számon, Niceában ez az irányzat vereséget szenvedett és kiszorult a birodalomból, a valóság nem mutat ilyen egyértelmű fejlődést. Constantinus valóban a hit egységét akarta megteremteni, de nem állt a Jézus isteni létét hirdetők oldalára, olyannyira, hogy az érdemeiért szentté avatott uralkodót élete végén éppen az ariánus Nikomédiai Eusebius keresztelte meg.

A niceai zsinat valóban a szervezett egyház alapkövét jelentette, de nem eredményezte a tanok oly mértékű kiforrottságát és azt a szervezetbeli tökéletességet, amit retrospektív módon tulajdonítanak neki, hasonlóan Róma sem vált rögtön keresztény világbirodalommá. Erre legékesebb bizonyíték, hogy Nagy Constantinust a hatalomban két ariánus császár követte (II. Constantinus, illetve Valens), ráadásul a 4. század során rövid ideig, Arbogast és Julianus személyében pogány uralkodók is megszerezhették a hatalmat.

A Biblia i.e. 2. évezredtől i.u.100 körülig tartott az egyes részek megírása, és

a végleges formája között évszázadok is elteltek. Egyes műveket elfogadtak,

másokat kihagytak szigorúan vallási alapon. Ez volt a kanonizálás. (Kánon=mérték)

Így vált egységes alkotássá a 325-ben Niceában tartott zsinaton. A kánon azoknak a

könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a keresztény egyház isteni eredetűeknek ismer el.

Na szóval kedves kérdező, te elfogadod a Bibliát hitelesnek?

Mert ha elfogadod a Bibliát hitelesnek akkor azt is el kell fogadnod, hogy azok az embereket ott Niceában igencsak a Szentlélek irányította.

De végűl is te tudod, hogy miben akarsz hinni.

Kedves no name 21-es !!

Mind szep es jo amit copy paste-el beraktal errol az oldalrol :

[link]

de sajnalatos hogy sajat tudasodnak eloadva igy valaszolsz a kerdezonek.

Az emlitett zsinaton arra nem tersz ki illetve a cikk iroja nem ter ki hogy milyen csoportokra osztottak azon irasokat melyekbol oszzevalogattak a Biblia alapjait es mi lett a tobbi irattal, mind Isten altal ihletet irasok. Mily gyarlo is a nep hogy Isten szavait kezdi ertekelni es valogatni egy foldi emberke, melynek csakis a nep erdeke es a nep es Isten kozvetitojekent van jelenerteke es meg a paranyi onerdek se jelnt meg mindezen irasok kozott. Azt is az embert megvedeni ohajto resze volt hogy Jezus szavainak es tanainak 70-80 szazalekat kihagytak es gnosztikusnak, apokrifnak titulaltak, de miert ? Mert olyan dolgokrol beszelt amelyeket nem akartak elfogadni, megtagadtak azon dolgok letezeset es amit az ember nem ert azt ki kell hagyni mert nem tudsz ertelmes magyarazatot adni ra. Ilyen a foldi ember fizikai illetve azon tuli eletere vonatkozoan, ilyen a tanulas, megtapasztalas, az egyetemes szeretet utjanak elerese, az univerzum es a benne letezo kulombozo civilizaciok lete stb. Masreszt eldontik hogy van pokol, van mennyorszag, bunosen szulettel, szolga vagy egy eleten at, a rossz tettert rosszat kell kapnia, ra kell eroltetni mindenkire a sajat vallasunkat, ha nem akkor ki kell kozositeni, nem szabad hazasodni eggyes vallasi iranyatokban hisz igy az evezredeken keresztul felgyult vagyonban lehet duskalni es BMW-t meg Mercit venni vagy meg magassabban lenni pelda ra a Vatikan.

Az viszont elegge eggyertelmu hogy a romai katolikus egyhaz nevehez fuzodnek szandekos torzitasok melyeket a 325-os a Niceai, a 381-es Konstantinapolyi, a 431-es Epheosi es a 451-es Kalcedoniai zsinatokon tortentek.

Letezett eredeti Biblia mely nem az irnokok kepzeletenek a termeke volt csupan es nem volt kiszinezve, viszont sok igazsagot tartalmazott es csak tartalmazott, mert a romai katolikus egyhaz nagymertekben atformalta a Bibliat meghozza elegge eggeyrtelmu okbol kifolyolag hogy a kereszteny papsag erdekeit szolgalja.

Van egy bekezdes a Bibliaban mely igy szol:

"Konnyebb a tevenek a tu fokan atmenni, mint a gazdagnak az Isten orszagaba bejutni" A Vatikan ketseg nem fer hozza hogy a leggazdagabb egyhaz a Fold nevezetu bolygon, megis a papok szegenysegi fogadalmat tesznek.

A vallasok nagyresze a szeretetet hirdeti, megis a valos celjuk az, hogy osszezavarjak es megtevesszek az embereket megpedik ket jol meghatarozott okbol: a penzert es a hivek feletti hatalom kedveert. Eszkozuk gyakran a felelemkeltes amit szandekosan ebresztenek, sot sokszot fokoznak hogy fenntartsak az iranyitast.Csak egy pelda a katolikus egyhaz eltavolitotta a reinkarnaciora vonatkozo reszeket a Bibliabol es helyette beillesztette a Satanrol szolo tanokat, igy aztan kedvukre gyilkolhattak es kegyetlenkedhettek Isten es a szeretet neveben, azt hangoztatvan hogy a satan illetve annak imadoi ellen harcolnak, igy minden tettuk megalapozotta valt es joguk volt mindezt megtenni.Sajnos az ilyen es hasonlo agymosasoknak koszonheto sok haboru es haborus konfliktusok melyek akar jelenleg is zajlanak a vilagunkban. SZOMORU SZOMORU kedves vakon hivo emberek, a dolgok moge is be kell nezni es nem feltetel nelkul elfogadni mindazt amit adnak, de ha neked ez igy jo akkor maradnod kell a sotetsegben es a szurke eletedben mikozben szinesen almodsz menyorszagrol.

A politika, érdek és a hatalomvágy működik a zsinatokon, nem a szent lélek.

A szent lélek az benned van, sehol máshol.

# 21

"E döntés értelmében szövegezték meg a 325 júniusában kihirdetett niceai hitvallást, amit – 381-es, konstantinápolyi kiegészítésével együtt – mind a mai napi valamennyi keresztény felekezet elfogad (ez az ún. „Hiszekegy”)."

Ez valaha valóban így volt, de már régóta nem így van. A nyugati egyház a "filioque"-betoldással jelentősen átértelmezte a Hitvallás eredeti tanítását, olyannyira, hogy ez a teológiai különbség lett az 1054-es nagy egyházszakadás egyik közvetlen kiváltó oka.

Később a protestánsok bár az eredeti ősegyházi tanításhoz szándékoztak visszatérni, a "filioque"-t mégis megtartották.

[link]