Hogy lett a Peszahból Húsvét?

A zsidó ünnepeket csak a zsidókeresztények tartották még jóideig, de a pogányságból megtértek soha sem tartották.

Egyébként már maga Krisztus átértelmezte a Peszah ünnepének a lényegét, erről az alábbi kérdésnél, a 2. válaszban olvashatsz:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__6..

Szia

Sajnos a Hite hagyott kereszténység, ami a második század végére már nyilván valóvá vált vette át némely pogány ünnepből ahogy a Karácsonyt is

Jézus egyetlen emlékezésre "ünnepre" adott parancsot, még pedig a haláláról való megemlékezésre amit ma Úr vacsorája néven ismerünk

az első keresztények ne ismerték és soha nem is tartottak ilyen ünnepet,

Honnan ered a húsvét és a vele kapcsolatos szokások?

*** rs 391. o. 3. bek. –392. o. 2. bek. Ünnepek ***

A The Encyclopædia Britannica megjegyzi: „ Az Újszövetségben vagy az apostoli atyák írásaiban semmi sem utal a húsvét megünneplésére. A szentnek tartott különleges időszakok gondolata idegen volt az első keresztények előtt” ([1910] VIII. köt., 828. o.).

A The Catholic Encyclopedia elmondja: „ A tavasz visszatérését megünneplő számos pogány szokást átmentettek a húsvét megünneplésébe. A tojás a kora tavasszal kisarjadó élet jelképe . . . A nyúl pogány szimbólum, és mint ilyen, mindig is a termékenység jelképe volt” ([1913] V. köt., 227. o.).

A The Two Babylons című könyvében Alexander Hislop ezt írja: „Mit jelent maga a húsvét [angolul: Easter] kifejezés? Nem keresztény név. Az első pillanatban felismerhető káldeai eredete. Az Easter nem egyéb, mint Astarta, vagyis a menny királynőjének, Beltisnek az egyik címe, akinek a neve . . . nem más, mint Istár, ahogy azt Layard az asszír emlékműveken megtalálta . . . Ez az Easter [húsvét] története. Ma az ünneppel kapcsolatos népszerű szokások teljesen igazolják a babiloni eredetére vonatkozó történelmi bizonyítékokat. A meleg, kereszt alakú kalácsok nagypénteken, a hímes tojások a pászka- vagy húsvétvasárnapon a káldeai szertartásokban éppúgy megvoltak, mint ma” ([New York, 1943] 103., 107—8. o.; vesd össze: Jeremiás 7:18).

A közkedvelt húsvéti nyusziról például ezt írja egy katolikus enciklopédia: „A nyúl pogány szimbólum, és mint ilyen, mindig is a termékenység jelképe volt” (The Catholic Encyclopedia).

itt maguk a Katolikus vezetők is elismerik, a saját tévedésüket, és ami szörnyű, hogy nem is akarnak változtatni, inkább hagyják hazugságban az embereket,

az emberek pedig nem csinálnak a hazugságból nagy gondot, sőt szemmel láthatóan még élvezik is.

hogy ennek mi lesz a vége azt lehet tudni és érdekes hogy akkor fel lesznek háborodva, pedig van figyelmeztetés, de az emberek jobban szeretik a hazugságot.

(János 12:43) 43 mert jobban szerették az emberek dicsőségét, mint magát az Isten dicsőségét.

1-es vagyok. Nehéz röviden válaszolni a kérdésedre, de megpróbálok.

Az első keresztények nagyon vegyes közösséget alkottak. Számos népből kerültek ki, számos anyanyelvük volt (a görög volt a közös nyelvük), számos társadalmi réteghez tartoztak, voltak köztük kézművesek, kereskedők, de császári hivatalnokok és rabszolgák is. Mindenki olyan életet élt, amit az akkori társasalom megengedett a számára vagy éppen meg is követelt tőle.

Ami ezt a nagyon vegyes társaságot összekötötte, az mindössze néhány dolog volt:

- a Krisztusban való személyes hit

- az Egyház valamelyik helyi gyülekezetéhez való tartozás (amelyet a püspökök vezettek)

- az Eucharisztia közös ünneplése vasárnaponként (mai szóval a mise)

- és a szegényekről való közös gondoskodás.

Az, hogy ezen felül ki hogyan élt, az az ő dolga volt. A zsidókeresztények a vasárnapi Euchariszitia mellett feljártak nagyobb zsidó ünnepeken a jeruzsálemi templomba áldozatot bemutatni (egészen a templom lerombolásáig) illetve szombatonként a zsinagógai istentiszteletekre is, de a pogányból lett keresztények ezt nem tették.

Közben a keresztény liturgia, az Eucharisztia ünneplésének módja is fejlődött, és számos elemét magába olvasztotta a korábbi zsidó szertartásoknak is, de ez már más kérdés.

Szia!

Hibás a sorrend felállítása, ugyanis a húsvét nem a pészahból alakult ki. A feltámadás tavaszi ünnepe az egész világon ünnepelt szokás volt, pészahtól függetlenül. Indiában a Holika fesztivál során egymást festik az emberek,-évezredek óta-, miután a tél során felhalmozott szemetet elégetik (magukban) a feltámadás ünnepén.

#8

Pedig bizony előbb volt a zsidó Pészach, úgy is, mint a keresztény Húsvét előképe. Utána pedig lett a keresztény Húsvét, úgy is, mint a a zsidó Pészach végső beteljesítése. Ez a kereszténységnek az egyik legfontosabb tanítása. A hindu vallásnak pedig semmi köze nincs ehhez.

# 9!

A pészah egy zsidó mitikus ünnep, amely az egyiptomi fogságból való szabadulással kapcsolatos, míg a húsvét a feltámadás ünnepe. A kettőnek semmi köze egymáshoz, szemben az indiában ünnepelt Holikával, amely a szintén a feltámadás ünnepe.