Kitől védte meg Isten Káint miután megölte Ábelt, ha csak hárman voltak az egész Földön?

Ez egy jó kis mese és nomád birkapásztoroktól szép, hogy ilyet ki tudtak találni.

Nincs minden szál elvarrva, hiszen Káin városokat talál, de annyi baj legyen, akkor is Ádám meg Éva az első emberpár, mit számít ez, mert amúgy is Noé az ősapa, a kettő közt lévő történeteket akár ki is lehetne hagyni a Bibliából, amelyre amúgy sincs semmi szükség, mert a végítélet után már mehet a kukába és ez az idő egyesek szerint a nyakunkon van.

Felesleges olvasgatnod, mi történt Ádám leszármazottaival, ha maga Isten húzta le őket a klotyón az özönvízzel.

Amúgy meg Isten nyugodtan kezdhette volna a teremtést a végítélet utáni állapotokkal, így hát az egész egy vakvágány, ami szóra sem érdemes.

A kereszténység ennyire nihilista, mert abban hisz, hogy semmi értelme annak, ami eddig történt.

A keresztények mindenható Istene olyan világot teremtett, amilyet nem akart, de hát így sikerült neki, de mivel mindenható, előbb, utóbb majd csak sikerül neki gatyába rázni a világot, ha víz, vagy tűzözönnel nem megy, akkor majd végítélettel, vagy valami mással és az összes többi történetet nyugodtan elfelejtheted, mert ezek csak a selejtről szólnak, az meg kit érdekel?

szia

Csatlakozom az első válaszolóhoz

Ádám közel 930 éve alatt nemzett fiúkat és lányokat

a történések nem egy nap alatt zajlodtak le, hogy miért gondolják sokan, hogy csak hárman voltak a földön nem tudom,

(1Mózes 5:3–5) 3 Ádám százharminc évet élt, és akkor nemzett egy fiút az ő képmására és hasonlatosságára, akit Sétnek nevezett el. 4 És Ádám napjai, miután Sétet nemzette, nyolcszáz évet tettek ki. Időközben nemzett még fiúkat és lányokat. 5 Ádám életének napjai összesen kilencszázharminc évet tettek ki, majd meghalt.

tévedés, kedves előttem szóló

Akkor még nem volt "hold év" hanem rendes 365 napos évek.

Az 1Mózes 5. fejezete részletes felvilágosítást ad férfiak láncolatáról Ádámtól Noéig. Elmondja, mennyi idős volt mindegyik, mikor apja lett a következő láncszemnek. Például, ’Ádám élt százharminc évet és apja lett Sétnek’ (1Móz 5:3). Így rendelkezünk a következő adatokkal:

Ádám teremtésétől

Sét születéséig 130 év

Énos születéséig 105 év

Kenán születéséig 90 év

Mahalalel születéséig 70 év

Járed születéséig 65 év

Énok születéséig 162 év

Matuzsálem születéséig 65 év

Lámek születéséig 187 év

Noé születéséig 182 év

Noé születésétől az özönvízig 600 év

———————

Összesen 1656 év

KIEMELKEDŐ TÖRTÉNELMI DÁTUMOK TÁBLÁZATA

i. e. 4026 Ádám teremtése

i. e. 3096 Ádám halála

ez nem 80 év....

Krisztus idejéig a legtöbb nemzet holdéveket használt az idő számítására. A holdév és a napév között mutatkozó kisebb-nagyobb eltérések kiküszöbölésére különböző évkiegészítésekről gondoskodtak. A 12 holdhónapból álló holdév 354 napot tesz ki; minden hónap 29 vagy 30 napból áll attól függően, hogy mikor jelenik meg az újhold. A holdév tehát 11 nappal rövidebb a 365 és 1/4 napból álló teljes napévnél. A zsidók a holdévet követték. A holdév kiigazítását, hogy az egybeessék a napévvel és az évszakokkal, a Biblia nem említi, de bizonyára szükség volt egy pót- vagy kiegészítő hónap beiktatására. A kiegészítő hónapokat később, az i. e. V. században rendszerezték; ez a rendszer ma metonikus ciklus néven ismeretes. Minden 19 éves cikluson belül hétszer iktattak be kiegészítő hónapot; ezt a zsidó naptárban a 12. hónap (adar) után illesztették, és elnevezték adar séminek vagy „második adar”-nak. Mivel a holdnaptár igazodott a naphoz, a 12, illetőleg 13 hónapból álló éveket „luniszoláris évek”-nek nevezték el.

ennél fogva kedves Barátom Ádám nem érte meg az ezer évet, csak 930-at szó szerint

ezek mellett Istennél egy nap az emberi számitás szerint ezer év, és Ádám egy "napon belül" meghalt

Kedves Kérdező!

Teljes mértékben igazad, mindössze hárman voltak akkor a földön, hiszen Ábel meghalt, tehát maradt Ádám, Éva és Kain. A vallásos emberek az ellentmondás feloldására beidézik a Genezis 5. fejezetét, miszerint Ádám még nemzett fiakat és lányokat (5,4), ezzel megmagyarázzák azt, hogy voltak még más emberek is a földön Kaionon és Ábelen kívül.

Ez az érv, azonban elfogadhatatlan, ha szó szerint vesszük a Genezis kronológiáját. Vegyük észre, hogy a (4,1-2) szakasz CSAK annyit mondd, hogy Ádám nemzette Kaint és Ábelt. Más emberekről, egy mondat sincs. A Genezis írója szerint Ábel halála UTÁN nemzette Séthet (4,25). Majd Séth születése UTÁN nemzett Ádám még más fiúkat és lányokat (5,4).

Hogyan lehetséges akkor az, hogy a vallásos emberek szerint Kainon és Ábelen kívül még más emberek is voltak a földön, amikor a Biblia azt mondja, hogy azok csak Séth születése után jöttek a világra!?

Sehogy. A Teremtés könyvének az elejét műfajából adódóan nem lehet szó szerint értelmezni, csak ugye a vallásos emberek mit sem tudnak az ókori műfajokról, és azt gondolják, hogy minden historikus történetírás....