A vallás mire jo meg az isten minek van a képzeletükben?

A tudománynak az a célja, hogy kiderítse az igazságot a világ dolgairól. Nem dönthetjük el előre, hogy mi lesz az

igazság. Nem mondhatjuk azt: „Nem szeretem ezt a magyarázat, inkább félretolom”.

Ha valamit nem értünk a természetben, akkor inkább minden lehetséges okot számba kell vennünk, amivel megoldhatjuk

a rejtélyt. Az evolúcióelmélettel az az egyik bajom, hogy elutasít egy lehetséges okot, még mielőtt a bizonyítékok

önmagukért beszélhetnének. Indokolatlanul kizárja az intelligenciát a lehetséges okok közül.

Stephen Meyer: Darwin idejét követően, a 19. század végétől kezdve (részben A fajok eredetében írottak miatt) a tudósok

a tudomány olyan meghatározását fogadták el, amely kizárja a tervezettséget a tudományos magyarázatok közül.

Ennek a felfogásnak még nevet is adtak: „módszertani naturalizmus”. Ez azt jelenti, hogy ha valaki „tudományos”

szeretne lenni, akkor korlátoznia kell a magyarázatait, és kizárólag természeti okokra hivatkozhat. Intelligens okokat

nem szabad segítségül hívni a magyarázatokhoz.

Érdekes azonban, hogy gyakran következtetünk egy intelligencia hatására. Az értelem befolyásának felfedezése része

a mindennapi érvelésünknek.

Narráció: Nézzük meg például ezeket az egyiptomi műemlékek romjaira vésett hieroglifikus üzeneteket. E szimbólumok

formáját és elrendezését senki nem tekinti természeti hatások, homokvihar vagy erózió eredményének. Ehelyett ókori írástudók,

intelligens emberi lények munkájának tekintjük őket.