Szerinted milyen ellentmondások vannak a Bibliában?

Kezdjük azzal, hogy már alapvetően a kereszténység is logikátlanságra épül.

Van egy mindenható Isten, aki nagyon szeret minket, de mivel az első két ember hülyeséget csinált, ezért szenvednie kell annak a több tízmilliárdnak is, akik utánuk következtek. Ja és a hatalmas bűn az volt, hogy ettek valami gyümölcsöt.

Ennek például mi értelme van? Ha én mondom a gyerekemnek, hogy ne edd meg a csokit, aztán kirakom az asztalra és ő mégis megeszi, akkor csak vigyorgok rajta egy jót és csóválom a fejem, hogy milyen bolond voltam, mert azt hittem, hogy egy kisgyerek képes ellenállni a csokinak.

De nem sújtom őt átokkal, hogy az utódainak még több ezer év múlva is szenvedniük kell, mert ez egy baromság...

És a kedvencem egy másik forrásból, ami a fentiek kibővítését tartalmazza egy újabb ellentmondással, illetve még több ellentmondásos igehellyel...

34.

Volt-e Mózesnak testvére?

„Parancsola azért a Faraó minden ő népének, mondván: Minden fiút, a ki születik, vessetek a folyóvízbe, a leányt pedig hagyjátok mind életben.

És elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú és Lévi-leányt vőn feleségűl.

És fogada méhében az asszony és fiat szűle; és látá, hogy szép az és rejtegeté három hónapig.

De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-ládácskát, és bekené azt gyantával és szurokkal s belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén a sás közé.

Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele?

És aláméne a Faraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt.

És kinyitá és látá a gyermeket; és ímé egy síró fiú. És könyörűle rajta és monda: A héberek gyermekei közűl való ez.

Az ő nénje pedig monda a Faraó leányának: Elmenjek-é s hívjak-é egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közűl, hogy szoptassa néked a gyermeket?

És a Faraó leánya monda néki: Eredj el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját.

És monda néki a Faraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd fel nékem, és én megadom a te jutalmadat. És vevé az asszony a gyermeket és szoptatá azt.

És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a Faraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a vízből húztam ki őt.

Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájokat s látá, hogy egy Égyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közűl.” (2Móz. 1.22—2.11)

„Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban,

Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet.

Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak.

Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten előtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték.

Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé őt a saját fia gyanánt.

És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.

Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait.” (Csel. 7.17—7.23

EZZEL SZEMBEN

„És felgerjede az Úr haragja Mózes ellen és monda: Nemde atyádfia néked a Lévi nemzetségből való Áron? Tudom, hogy ő ékesenszóló és ímé ő ki is jő elődbe s mihelyt meglát, örvendezni fog az ő szívében.” (2Móz. 4.14)

„Miután pedig megláttad azt, takaríttatol te is a te népedhez, a miképen oda takaríttatott Áron, a te testvéred;” (4Móz. 27.13)

„És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez;” (5Móz. 32.50)

Forrás: [link]

Jut eszembe, Hitler, Sztálin, Mao Ce-tung meg a többi „Istentől az emberek javára rendeltetett szolgalelkű felső hatalmasság” köszönte szépen és alaposan „meghálálta” a bizalmat és a lehetőséget, amit a mindenható atyaúristentől a „rossz cselekedetektől való elrettentésre” kapott...

-----

„Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek.

Azért, a ki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; a kik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek.

Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól.

Mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik.

Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is.

Mert azért fizettek adót is; mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyanabban foglalatoskodnak.

Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet.”

(Róm. 13, 1-7)

Egy újabb paradoxon, amire egy másik kérdés kapcsán bukkantam...

35.

Ádám és Éva örök életre lettek teremtve?

„És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen:” (1Móz 3, 22)

EZZEL SZEMBEN

„Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;” (Róm 5,12)

:):):)

Na, pá mindenkinek!

A legelső válaszolónak van teljesen igaza. A többi válasz már csak fölösleges szószaporítás.

Akárcsak ez :)))

„A többi válasz már csak fölösleges szószaporítás..”

Akkor szaporítom még egy kicsit fölöslegesen a szót...

36.

Isten vagy a Sátán uralkodik a világ felett?

„Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek.

Azért, a ki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; a kik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek.

Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól.

Mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik.

Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is.

Mert azért fizettek adót is; mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyanabban foglalatoskodnak.

Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet.”

(Róm. 13, 1-7)

EZZEL SZEMBEN

„Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,

És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.”

(Máté 4, 8-9)

„Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,

És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;

Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.”

(Luk. 4, 5-7)

„Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;”

(Jn 14, 30)

„A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe.”

(2Kor. 4, 4)

-----

Szóval akkor a Sátán Isten szolgája a mi javunkra, aki bosszúálló a haragra annak, aki a gonoszt cselekszi. Értem.

Elnézést kérek, hogy egy az egybe bemásoltam az ellentmondásos szövegrészeket, de kénytelen voltam ezt tenni, mert a rögeszmés hívők többsége valószínűleg úgysem kattintott volna rá a linkekre, hogy szembesüljön a tényekkel.

Az utlsó válasz utolsó előtti mondatait nem oda szántam, ahol vannak, hanem az egyik igehely alá zárójeles megjegyzésnek. Na, mindegy.

A 35-ös számú paradoxon lényege, hogy nem volt sem halál (ami csak a bűn által jött be a világra), sem örök élet. Az ember úgy volt halhatatlan, hogy nem volt örök élete (mert ahhoz ennie kellett volna az élet fájáról, ugyebár).