Elmagyarázná nekem valaki, hogy mi értelme van a vallásnak?

Szóval azt mondod, hogy a vallás a gyengék és együgyűek menedéke?

Rendesen azok beszélnek így, akik maguk is talán túlnan gyengék és együgyűek ahhoz, hogy a vallás nagyszerű gondolatait s eszmerendszerét megértsék. Gyengék és együgyűek? Vajon gyenge és együgyű volt-e Apponyi Albert és Prohászka Ottokár? Együgyű volt-e Pasteur és Marconi s az újkor nagynevű tudósainak, gondolkozóinak, szellemi óriásainak az a fényes sora, akik a vallásban s a keresztény hitben találták meg a nagy világtalány megoldását? Gyengék-e azok a hithősök, akik, mint csak nemrég is a spanyolországi vértanúk, bátor szívvel és emelt fővel vállalták a megkínoztatást és a leggyötrelmesebb halált, mert hívők, istenfélők, vallásosak voltak? Vannak a vallásos emberek közt együgyűek is és gyengék kétségtelenül, de az igazi gyengéket és együgyűeket valóban nem a vallás komoly követői közt kell keresni!

Mondhatod, hogy igen, de művelt ember megvan vallás nélkül is.

Ha erővel elhallgattatja magában a végső nagy kérdések után kutató értelem szavát, akkor ideig-óráig csakugyan meglehet az ember vallás nélkül is. Ez azonban nem a műveltség jele, hanem inkább a szellemi szegénységé, egy oldalúságé, sokszor csak az értelmi eligazodást önkényesen beszűkítő bátortalanságé. Viszont a történelem szerint éppen a legműveltebb s legmélyebb elmék nagyon is keresték a világnézeti kérdések megoldását s legjava részük azt a keresztény vallásban meg is találta. Már azért sincs tehát senkinek joga a vallásban műveletlenséget látni.

Fordítva: gyanús dolog, hogy rendesen éppen a félműveltek hivatkoznak a vallással szemben a maguk nagy műveltségére. Amily kevés az igazi műveltek közt a vallástalan ember, éppoly gyakori a hitetlenséggel való üresfejű hencegés a sekélyes műveltségű vagy csak egyoldalúlag (pl. technikailag) képzettek közt s leginkább a teljesen műveletlen hangoskodók soraiban. A vallástalanság az esetek nagyobbik részében a gondolattalanság, nagyzolás és szellemi kamaszkodás jele.

Akkor én azt kérdezném miértelme van dönteni egy idea mellett,nem egy másik pártján állni?

Egyszerüen csak egy döntés!

Persze megvan a magunk oka,amit mondani akarok csupán,hogy az a miénk,a mi fejünkben születik,személyes!Ilyen módon csak annak a személynek aki birtokolja,és csak neki,azon a módon,mindenkié eltérő!

Ha szeretnéd meggyőzetni magad,nem fog menni,mert nem a te fejedből pattant ki!

Minden válasz benned van!

Ha nem találod értelmét hagyd a fenébe!

És most jön az én véleményem,ami legalább annyira érdektelen a számodra,mint minden más,ami nem a te meggyőződésed! Azért mondom!

Isten van,mert megtapasztaltam,válaszol a kérdéseimre,csodák történnek az életembe,de a vallásnak mint felületes templomlátogatások,nincs semmi értelme.

Az egyik kedvenc elfoglaltságom a világ vallásait tanulmányozni. Ettől függetlenül nem vagyok vallásos, csak szeretek képben lenni. Egyrészt, hogy mi mindent képesek elhinni az emberek, másrészt hogy mennyire gyengék az emberek, harmadrészt hogy mennyi véres történelmi esemény áll egy vallás mögött (most leginkább az egy isten hívő vallásokra gondolok).

Az, hogy 'jó érzés, hogy van valaki, aki vigyáz rám'... Nos, vagy van, vagy nincs. Sem bizonyíték, sem "ellen-bizonyíték", de nem hiszem, hogy okosan tenném, ha hinnék benne. Van saját elvrendszerem, van saját elképzelésem, és nem fohászkodok és hunyászkodok meg egy isten előtt, az erőt szimplán magamból merítem. Én itt vagyok, magamban tudok hinni (semmi egoizmusról nem beszélek, még mielőtt valaki félre értené).

De amit látok, hogy rengeteg kultúra tűnt el pl. csak a kereszténység miatt, a viking kultúrától kezdve a Magyaron át... Nekem ez abszolút negatív.