Mi a baj az alábbi kérdésem megfogalmazásával? (a leírásban szereplő kérdésre is várok válaszokat)
A kérdés, amit nem tudok feltenni: "Keresztények, ha bűnösnek tartjátok magatokat (és mindenki mást is), miért akarjátok megúszni a büntetést?
Miért nem a bűneitek súlyához méltó büntetést tartjátok igazságosnak?"
Az indoklás: "Kérjük, kerüld a kérdésben a válaszadók válaszadásra való felszólítását, enélkül is válaszolni fognak. Az ilyen szókapcsolatok rontják a kérdések átláthatóságát."
Próbáltam többféle módon átfogalmazni, de semmi nem használ, fogalmam sincs, mi a baj vele.
Van egy idézet az Ember tragédiájából, ami elgondolkodtatott.
"Nem, Danton, hogyha bűnösök vagyunk,
Elárulod a hont, ha el nem ítélsz;
Ha nem vagyunk, nem kell hiú kegyelmed."
Danton nevét Jézusra is ki lehet cserélni. A ti vallásotok eleve különös jogi szempontból, hiszen a bűn öröklődik, az ártatlanság vélelme, a jóhiszeműség nem létezik (mindenki bűnös), és elfogadható, hogy ártatlant büntessenek a bűnös helyett, és ezzel a bűnös megússza. Viszont még ezzel le sincs zárva, hiszen a bűnösség így is megmarad. Egyetlen keresztény sem vallja bűntől mentesnek magát, ismereteim szerint, illetve az ember fogantatásától bűnös.
Viszont ha a bűn ennyire elválaszthatatlan része az emberiségnek, akkor Isten miért nem méltó módon büntet, és a keresztények miért ki nem érdemelt kegyelemért kuncsorognak igazságszolgáltatás helyett? Nem lenne sokkal igazságosabb, ha az, akit Isten vétkesnek tart ilyen-olyan tényállásban, az azonnal megkapná a megfelelő súlyosságú büntetést? Nem lenne igazságosabb, hogy a bűn ne öröklődjön?
A kérdésre csak az lehet a válasz, hogy Isten (vagy a papok)
Bűnösnek akarnak látni mindenkit, hogy sakkban tarthassák őket-
Az is lehet, hogy Isten utálni akarja az emberiséget, azért nem vet véget már menet közben ennek az öröklődő nyavalyának, tartogatja az utolsó ítéletre, hogy mindenkit elégethessen, aki csak egy kicsit is nem szimpi.
Gyakorlatilag ezzel még a leghívebb hívei is eláshatják magukat, mindenki eleve rajta van a tepsin, majd csak az ússza meg, akit kedve szerint lerángat, semmi más nem számít.
Nekem a kérdésben bújó másik kérdés is tetszik, minek kell egy bűn megbocsátásáért könyörögni, vagy reménykedni?
Nem valami karakán dolog, nekem ne bocsássanak meg semmit, ha bűnös vagyok, várom a büntetést, legyen az bármi és felelni akarok érte. Ha nem vagyok bűnös, akkor meg ne süssék rám a jelzőt, de ha igen, akkor követelem a vizsgálatot és az ítéletet, legyen az felmentő, vagy elmarasztaló, mert ez így igazságos és hinni is csak ebben érdemes.
Amnesztia mi?
Inkább nem, nekem nem kell.
Gondolom valami robot működik az oldalon ami bizonyos szószerkezetek kapcsán azt szűri le hogy felszólítod a válaszadókat, nem kérdést intézel hozzájuk... Hogy hogy működik, arról bővebb felvilágosításd mondjuk a informatika topikban biztos szívesen adnak neked, nekem halvány gőzöm sincs...
Nem csak magunkat tartjuk bűnösnek, hanem minden embert (jó persze kivéve ha valaki csecsemő, vagy súlyosan fogyatékkal él, és kivéve persze Jézust...). De ezt leszámítva nincs olyan ember aki legalább szóban vagy gondolatban ne követett el volna semmi rosszat, ezzel szerintem a legnagyobb ateisták is egyetértenek... Az Újszövetség üzenete pedig az Ószövetség "szemet szemért, fogat fogért" elvével szemben épp hogy a megbocsátást helyezi előtérbe azoknak akik kérik. Ennyi a magyarázata a "megúszásnak"...
"kivéve ha valaki csecsemő, vagy súlyosan fogyatékkal él,"
Úgy látom, te nem ismered az eredendő bűn fogalmát, mert nincs 'kivéve' és nincs 'vagy', mindenki a fogantatástól számít bűnösnek és minden csak ezután jön, ha jön, mert ezt egyes felekezetek másképpen ítélik meg, a reformátusoknál semmi más nem számít, csak a hit, a cselekedetek nem befolyásolnak semmit, ha jól tudom, mert a hitükben történik az üdvözülés, ha történik, mert senki sem tudhatja, mi lesz a sorsa. A katolikusok többféleképpen közelítik meg a dolgot, ott talán már számít valamit a tett, de ha a legnagyobb bűnös, mondjuk aki meggyilkol egy gyereket, még simán megúszhatja, ha őszintén megbánja, de ha az a gyerek, akinek nem volt ideje a megtérésre, vagy a bűnbánatra, akkor egy csíny, vagy egy rossz gondolat miatt, mert ugye az is számít, simán elkárhozhat, mert nem volt ideje meggyónni a közbejött halála miatt.
Amúgy is az eredendő bűn a legdominánsabb dolog a világon, már eleve ki van mérve ránk a legnagyobb büntetés, ami csak létezhet, az öregség, minden nyomorúságával és a halál, csak azt nem értem, az állatokra ez miért vonatkozik, merthogy azok sem kerülik el ezt a sorsot, pedig ők nem ettek a fáról.
Ez a többszörös büntetés sem valami igazságos, mondhatnám büntetéssorozat egy gyümölcs miatt...
Az ember tragédiája emberi magyarázkodás emberi okoskodás és a-Biblia nem helyes megértése, ennél fogva merűlt fel a kérdésed
a másik része, az hogy "Bűnösnek" tartjuk magunkat, az bizonyos értelemben teszem, ügyan is nem azért vagyok az mert az akarok lenni, hanem az őseim nem tudtak bűntelenséget tökéletességet átadni
Ám részemről a felkinált lehetőséget ha már áldozatot hozott a Teremtő elfogadom.
Nem kikerülésből, ellenben a Teremtő nem gondol ki ilyen megoldást és nem ad lehetőséget az ember számára, hiszen az utódok nem tehetnek Ádám rossz döntéséért.
kikerülni pedig egyébként sem lehet, mert a Teremtő mindenkinek látja a szivállapotát, hogy miért keresztény, vagy miért akar az lenni és milyen iditékból tesz vagy nem tesz dolgokat,, ami a megmentéshez szükséges.
Kedves Ozmium! Jók a kérdéseid.
Nem a bűn öröklődik, hanem az arra való hajlamunk. És mind követünk el bűnt. Ezért mindannyiunknak meg kellene halnunk. De Isten, Jézus áldozata miatt mindenkinek megkegyelmez. Még csak kuncsorogni sem kell érte. Mi pedig elfogadhatjuk, vagy elutasíthatjuk. A keresztények elfogadják. Javaslom a Római levél 3. részének elolvasását.
Akkor dobjuk fel a következő kérdést: meghalni?
Istennél nincsenek a büntetésnek különböző fokai? Csak kegyelmez vagy öl?
--Gömb--
Azért akarom megúszni a büntetést, mert nem akarok szenvedni. Hanem, hogyha már létezek, élvezni akarom.
Az örökkévalóság szempontjából két perspektíva van: Örök élet és örök kárhozat. Nincs harmadik lehetőség. Üdvözülni pedig csak Jézus megváltása által lehet.
Nem gondolom, hogy a citált reszletnek megfelelően lenne kedved cselekedni egy ilyen döntési helyzetben. Valószínűleg nem sok maradna a nagy elvi tartasodbol, aminek amúgy sincs túl nagy értéke.
A kulcs abban van, amit a materialista alapon állók nem értenek, hogy az időben korlátozott, átmeneti büntetés nem semmisíti meg a bűnt. Nincs olyan, hogy oltel, leulod a cellában, aztán elfelejtjük. Ezért írtam, hogy nem ér túl sokat ez a hamis elvhűség. Ha elvhu akarsz lenni, akkor vállald a kárhozatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!