Azok az emberek, akik nem hisznek a Bibliában leírt csodákban (természettudományosan lehetetlennek tartják őket), de mégis kereszténynek tartják magukat, ők mitől keresztények?
Sokan nem hiszik el például a Teremtéstörténetet.
De ha szerintük nem volt Édenkert, Ádám és Éva és beszélő kígyó és nem történt meg a bűnbeesés és nincs eredendő bűn, akkor Jézus mitől váltott meg minket?
Vagy ha a Teremtéstörténetet csak szimbolikusan értelmezik, akkor a többi csoda miért lenne valóságos?
Vagy ők önhatalmúlag eldöntik, hogy a Biblia melyik részében kell hinni és melyikben nem?
Jó kérdés :D Ha valaki egy racionalista teológus jegyzetét olvassa, és nem mondanák meg neki, hogy keresztény, azt gondolná az ember, hogy egy egy ateista Bibliakritikát olvas. A racionalista kommentátorok nem csak a csodákat vonják kétségbe, hanem a Szentírás egyes könyveinek a szerzőségét is (szinte mindet). Nem hisznek a jövendölésekben sem, hanem utólagos betolássoknak minősítik őket.
Jó kérdés, ezek az emberek mitől keresztények? Hiszen gyakorlatilag semmit nem hisznek el a Bibliából. Tegyük hozzá azért, hogy a racionalista teológusoknak is vannak klassz meglátásaik. De amikor például a Szentírás megnevezi egy könyvének a szerzőjét, vagy egy jövendölést dátum szerűen datál, és kétségbevonják, az nem más, mint hitetlenség. Azok az emberek akkor is hitetlenek, ha kereszténynek vallják magukat.
"Vagy ők önhatalmúlag eldöntik, hogy a Biblia melyik részében kell hinni és melyikben nem?"
Az is önhatalmúlag lett eldöntve hogy mely könyvek lesznek a Biblia részei és melyek nem. Lásd apokrif iratok és deuterokanonikus könyvek. Az apokrif iratok terjedelmesebb újszövetségi részt eredményeznének.
"Az is önhatalmúlag lett eldöntve hogy mely könyvek lesznek a Biblia részei és melyek nem. Lásd apokrif iratok és deuterokanonikus könyvek. Az apokrif iratok terjedelmesebb újszövetségi részt eredményeznének."
-->Az apokrif iratok közönséges hamisítványok, semmi keresnivalójuk a Bibliában. A deuterokanonikus könyvek kicsit másabb téma, mert azok a két ószövetségi kánon közül az egyikben - az alexandriaiban - benne voltak.
A Bibliában vannak ilyenek, hogy hat nap alatt teremtette Isten a világot, a szamár beszél, a kígyó beszél, Jézus vízen jár, halottakat támaszt fel, angyal jelenik meg, víz fakad a sziklából, a tenger kettéválik, a csipkebokor "beszél", és még lehetne sorolni.
Az, ha valaki ebből semmit nem hisz el, megértem. Azt is megértem, hogy kinyilatkoztatott írás lévén elhisz ebből mindent. De az, hogy ezek közül valamelyik belefér, valamelyik nem alapon kettős mércével hisz, azt is meg tudom érteni, de nehezebben fogadom el.
A kérdéshez kapcsolódóan még annyit, hogy keresztény (Krisztus követő) nem attól valaki, hogy egy könyvet milyen habitussal értelmez. Véleményem szerint egy ateista is lehet keresztény, ha szelídséggel, megbocsátással, emberséggel van embertársai felé.
" Véleményem szerint egy ateista is lehet keresztény, ha szelídséggel, megbocsátással, emberséggel van embertársai felé."
Ezt humanizmusnak nevezik.
Pedig Krisztust a szeretet és megbocsátás útján lehet követni, nem bibliai ismeretekkel.
Volt anno két fa. Az ember újra és újra a jó és rossz tudásának fájáról szakít, ahelyett, hogy az élet fájához menne.
Betéve tudhatod a Bibliát, de Pál is így fogalmazott:
"Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít."
"Véleményem szerint egy ateista is lehet keresztény, ha szelídséggel, megbocsátással, emberséggel van embertársai felé."
-->Ez óriási logikai hiba, hatalams tévedés! A keresztény szó szerint a görög eredetiből lefordítva azt jelenti, hogy "Krisztus követő". Az ateisták nem Krisztus követők, hiszen nem fogadják el Krisztust Istennek, és nem is élnek az ő parancsolatai szerint. Nekik önmaguk, vagy más emberi eszmék a mérték, nem pedig az, amit Krisztus mondd (pl hogy a Biblia igaz, tehát a csodák is)
Az általad felsorolt tulajdonságok egyébként nem is értelmezhetőek egzakt módon, mert az emberi világban azok a tulajdonságok sajátos értelmezést kapnak, úgy, mint a szeretet. Az sem ugyanaz, mint amiről a Biblia tanít. Ez nem jelenti azt természetesen, hogy egy ateista nem lehet jó ember. Lehet, de keresztény akkor lesz valaki, ha megtagadja önmagát, és alárendeli az életét Krisztusnak.
Nagyon sokféle ember van, s nagyon sokféle keresztény is van. Az egyik ezt veszi szó szerint, a másik azt, vagyis tulajdonképp minden felekezet önhatalmúlag dönti el, olyat még nem láttam, aki mindent szó szerint hitt.
Attól még teremhette Isten a világot, hogy nem hat nap alatt tette. Az édenkert kifejezheti az Istennel való kapcsolat mélységét, ami a bűn következtében megsérült. S miért ne történhetett volna a bűnbeesés másként, mint az Ádám-Éva-kígyó elbeszélés.
Való igaz, hogy Jézus és az apostolok, úgy hivatkoznak az őstörténetre, mint valós eseményekre. Nos bizonyos értelemben valósak is csak nem szó szerinti értelemben. De mivel nem rendelkeztek természettudományos ismeretekkel, nem volt indokolt a történetek szószerintiségét megkérdőjelezni. De biztosra vehetjük, hogy például a kígyót ők se értették szó szerint. A kígyók nem okosak, nem beszélnek, igazából nem eltaposandók, hanem a napnál világosabb, hogy a Sátánt jelenti.
"Pedig Krisztust a szeretet és megbocsátás útján lehet követni, nem bibliai ismeretekkel."
-->Bibliai ismeret nélkül nincs Krisztus követés, mivel az Ő akaratát és a jövőre vonatkozó terveit a Bibliában nyilatkoztatta ki. Aki a Biblia nélkül próbálja Krisztust követni, az óhatatlanul bálványimádásba esik.
Amúgy ha a páli igét nem csak kiragadtad volna a szövegkörnyezetből, akkor láthattad volna, hogy az apostol nem a bibliai ismeretről beszél ott. Az előtte lévő monatban a bálványáldozatokról beszél, utána írja azt, amit idéztél, tehát a pogányság tudományáról van ott szó (1Kor 8,1).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!