Mennyire számítanak egy bizonyos egyház hitelvei az üdvösségben?

Nagyjából igen, bár persze pl. a Jehovák (ha már úgyis úgy tele van velük mostanában ez a rovat) állítják, hogy egyáltalán nem, mert rajtuk kívül minden más felekezetet a Sátán tart a markában... Meg persze általában minden felekezet meg van győződve a maga igazáról.

Megoldás: egyszerűen csak élj jól és emberien, legyél jó önmagadhoz és másokhoz is, erőszak helyett békés, civilizált megoldást keress, a problémákat beszéld meg és tisztázd, ez Istennek is csak kedvére való lehet (bár ezt meg azok vonnák kétségbe, akik meg vannak győződve a szent háborúk jogosságáról).

Bibliailag egyébként még az is kérdés, hogy magának az Egyháznak van-e létjogosultsága. Egyedül Máté evangéliumának a legvégén kerül említésre egyszer az "egyház felépítése", de ez lehetett akár utólagos beszúrás is, mivel a többiben szó sem esik róla. Bár tény, hogy a felekezetek kialakulása ettől nagyjából független, mert akár van egyházszervezet, akár nincs, mindig lesznek olyanok (mint ahogy már a legrégebbi időkben is voltak), akik elvetnek egyes nézeteket, és másokat tartanak helyesnek.

Szóval nekem legalábbis egyre inkább úgy tűnik, hogy az a legjobb, ha a fent említett módon (plusz esetleg imában is keresheted a válaszokat) tisztázod magadban, hogy te személyesen mit is hogyan tartasz helyesnek a saját lelkiismereted szerint, és járod a magad útját.

"Isten mindenkit elfogad, aki egyszerűen csak mélyen hisz abban, amit tanítottak neki Istenről, Jézusról, és azt állítja: hisz bennük!?"

Kétségkívül. Lásd:

Mát 10,32.:"Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt"

Jel 3,5.:"A ki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt."

Vagiys, aki megvallja Jézust, az ezek szerint máris "megváltotta a jegyét" a "Szt. Péter-szigetekre".

Az enyém aztán nem... De vannak, akik szerint az övéké igen.

A fentiekben amúgy épp arra akartam rávilágítani, hogy mik azok, amik egyházfüggetlen alapelveknek tűnnek (de aztán lehet, hogy tévedtem).

Mindenesetre, lényeg a lényeg: ott van a Tízparancsolatban is, hogy ne ölj (más kérdés, hogy ezt már a bibliai történetekben is milliószorosan megszegték), szóval ha bárki azt mondja, hogy Isten nevében ölni bármi módon is üdvös dolog lenne, az egyszerűen hazudik. Az ilyen pl. nem hinném, hogy egykönnyen üdvözülne.

Ebben az egy dologban igazat tudok adni Jehováéknak: ha az ember igazán hívőnek vallja magát, akkor ne akarjon több urat szolgálni. Ne hazafiaskodjon mások kárára, hanem tekintsen mindenkit a testvérének - és ne hagyja magát bepalizni. Nem az számít, hogy melyik egyház mit mond, hanem az igazi, alapvető emberi erkölcsi normák, amik pl. eleve kizárják a gyilkosságot és egyéb gaztetteket.

Hívők (ja, ha még nem mondtam volna, én legalábbis a katolikus-biblisztikus értelemben nem vagyok az; nem zárom ki valamiféle értelmes teremtő erő(k) létét, de a bibliai istenkép tőlem nagyon messze áll) gyakran érvelnek azzal, hogy ma már csak a vallás maradt az egyetlen igazi értékadó, de ez úgy hülyeség, ahogy van. Nincs az az értelmes, minimális empátiával is megáldott ember, aki vallás híján élvezettel cselekedné meg a legförtelmesebb dolgokat - egyszerűen azért, mert a legalapvetőbb értékekkel az ilyen emberek maguktól is tisztában vannak. Ennyi; ha ezek szerint élsz, akkor az ellen semmilyen istennek se lehet kifogása, úgy vélem.