Az ember a vallásokat csak azért találta ki, hogy ne érezze olyan rosszul magát, meg könnyebb legyen elfogadnia, hogy egyszer meghal, és olyan lesz, mintha meg sem született volna?

Nem hiszem, hogy csak azért, de lehet benne valami, ez is lehetett az egyik cél, én is gondolkodtam már ezen.

Inkább azt mondanám, hogy az emberek közül sokan csak azért vallásosak, hogy könnyebben elfogadhassák ezt.

#3 vagyok.

Mellesleg arra is jó, hogy az olyan információkat elhallgattathassák, ami a világ helyzetét gyökeresen megváltoztatná. Gondoljatok csak arra, hogy a technológia mennyit fejlődhetett volna, ha nem lett volna emberi érdek, és az ezek miatt létrejövő vallás. Gallileo sem véletlenül halt meg.

Üdv!

Az emberiség a kezdetektől próbálta megismerni az őt körülvevő világot. Mivel a megismerésnek vannak korlátai, és minél többet megyünk vissza, annál több korlátja volt, ezért kevesebb információból kellett kiindulni, és azt tovább gondolni. Törvényszerű, hogy a próbálkozások rendre mellélőttek a ma ismert valóságnak.

Ezen kívül a motivációk, amikor ezeket a nézeteket tovább gazdagították, szintén szerteágazóak. Uralkodó osztályok legitimálták magukat vele, naplopók létjogosultságát alapozta, lázadásokat indokoltak vele, javították a morált, befolyásolták a közvéleményt.

A vallások kialakulása az emberi agy tulajdonságival függ össze.

Az ember sikerre vágyik, ez motiválja a cselekvésben. Tartósan sikertelen emberek vagy depressziósak lesznek, vagy ördögien kegyetlenek.

Az emberi agy mindig próbál magyarázatot találni a környező eseményekre. Ez azért van, mert az egyfajta bizonyosság. Ha az ember bizonytalan, nem képes meghatározni cselekvése irányát, ami magában hordozza a sikertelenséget. Ezért az ember elemi igénye és cselekvési ösztöne, hogy a környezetével és önmagával kapcsolatban bizonyosságot szerezzen.

A korai időszakban az ember nem tudott annyit, hogy magyarázatot találjon. Még olyan egyszerű dolgokra, mint eső, villám, tűz, áradás, sem tudott felkészülni. Ez elviselhetetlen. Más azonban a helyzet, ha találunk egy természet feletti erőt, ekkor a villám attól származik, esetleg azért, mert rosszat cselekedtünk. Ez már nem számít, így van a cselekvésünknek iránya, nincs bizonytalanság, az emberi elme békébe kerül.

Csakhogy mindig lesznek, akik továbbgondolják. Rájönnek, hogy miközben nekik is szükségük van erre, ebből hasznot (méghozzá könnyűt és nagyot) lehet húzni. Ekkor kezdődik e félelem alkotta természetfelettiség rendszerbe szervezése. Ekkor már a cél egyszerűbb: hasznot húzni a másik ember természetes emberi állapotából (a félelméből). Aztán szép lassan, sok nemzedék alatt, kialakul egy egységes, jól összefogott dolog, amikor már nincs közvetlen tapasztalat a kezdetekre. Csak a szájhagyomány. Ami lehet ferdített igazság is.

Ezek a kezdetek, a mai állapotig való alakulás végigkövetése sok sok kötetben férne talán csak el.

Az ókori Izraelben Jeroboám király majdnem ezer évvel Jézus földre jövetele előtt új vallást vezetett be. Jeroboám volt Izrael független, északi királyságának az első királya. Azt a nehéz feladatot kellett megoldania, hogy maga mellé állítsa a népet. „Tanácsot tartott, készített két aranyborjút, és így szólt a néphez: »Túl sok az nektek, hogy felmenjetek Jeruzsálembe. Itt van a te Istened, ó, Izrael«” (1Királyok 12:28). A vallással nyilván azt akarta elérni, hogy a nép többé ne Jeruzsálemhez legyen lojális – addig ugyanis ott imádták Istent. A Jeroboám által bevezetett vallás több évszázadon át fennmaradt, és milliókra hozott romlást, amikor Isten végül számadásra vonta Izrael hitehagyott nemzetét. Jeroboám vallása politikai célokat szolgált. Némely államvallás, amely még ma is fennáll, ugyanígy alakult ki, vagyis a politikai hatalom megszilárdítása végett jött létre.

Pál apostol megemlített egy másik indítóerőt is, amely vallásalapításra ösztönzi az embereket. Ezt mondta: „Tudom, hogy eltávozásom után elnyomó farkasok jönnek közétek, és nem fognak gyöngéden bánni a nyájjal, és közületek is támadnak majd férfiak, akik kiforgatott dolgokat fognak beszélni, hogy maguk után vonják a tanítványokat” (Cselekedetek 20:29, 30). A büszke vezetők gyakran azért indítanak vallási mozgalmakat, hogy felhívják magukra a figyelmet. Azok az egyházak, amelyek kereszténynek titulálják magukat, számtalan csoportra töredeztek szét.Kinek akarnak tetszeni a vallások?

A többség igényeinek való megfelelni akarás arra vihet némelyeket, hogy új vallást alapítsanak. A The Economist című lap például az Egyesült Államokban működő, úgynevezett megaegyházakról ír egyik cikkében, és megjegyzi, hogy ezek az egyházak azért vonzanak egyre több embert, mert „ugyanarra az alapgondolatra épülnek, mint minden sikeres üzleti vállalkozás: első az ügyfél”. Némely megaegyház „videofilmekkel, színdarabokkal és mai zenével színesített istentiszteleteket” tart. Ezekben az egyházakban egyes vallási vezetők az állításuk szerint megtanítják a híveiknek, hogy „hogyan lehetnek gazdagok, egészségesek, és hogyan élhetnek aggodalmak nélkül”. Bár ezeket az egyházakat bírálatok érik, mert részévé váltak a szórakoztatóiparnak vagy „az üzletszerű »segíts magadon« programoknak – állapítja meg a lap –, igazából csak az igényeket elégítik ki”. A cikk végül megjegyzi: „Az üzlet és a vallás összeházasítása hihetetlenül sikeres.”

Még ha más vallások kevésbé emlékeztetnek is az üzleti tevékenységekre, azokról az egyházakról, amelyek „az igényeket elégítik ki”, eszünkbe juthat Pál figyelmeztetése: „lesz időszak, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem a saját kívánságaikkal összhangban gyűjtenek össze maguknak tanítókat, hogy csiklandoztassák a fülüket; és az igazságtól elfordítják fülüket, a valótlan történetekhez ellenben odafordulnak” (2Timóteusz 4:3, 4).

Sok vallást inkább a politikai hatalom, a tekintély és a népszerűség utáni vágy hozott létre, semmint az, hogy Istennek akarjon tetszeni.De ez nem jelenti azt hogy nincs igaz vallás, igenis van. Jézus beszélt olyan jellemzőkről amelyek segítenek felismerni hogy MELYIK AZ.

Üdv!