Miért ír Mózes saját magáról végig E/3-ban?

Mert nem Mózes írta?

Amúgy ezt általában tudják az emberek, legalábbis a teológiához közel állók, ne is foglalkozz vele... A Biblia egyetlen szóval nem állítja, hogy Mózes írta volna. Ez emberi hagyomány, már rajta marad. A katolikus fordítás pont ezért is nem Mózes könyveinek nevezi, hanem teremtés könyve, kivonulás könyve, stb.

Ahogy az első válaszoló is leírta ez is a Mózes könyvének része:

5. És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint.

6. És eltemeték őt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az ő temetésének helyét e mai napig.

stb.

Mózes minden bizonnyal azért ír a Tórában E/3 személyben, mert nem önéletrajzi művet ír, hanem törvénykönyvet. Ezt az érvet egyébként nem lehet felhozni a késői keletkezés mellett, mert amit eddig felhoztak, azok közül egyiket sem lehet bizonyítani. Például fennmaradt egy apokrif irat, amely szerint Jeruzsálem pusztulásakor elégették az összes szent iratot, és Isten ihletés útján diktálta le Esdrásnak azt, ami elveszett. Mások azt azt mondák, hogy Mózes soha sem volt szerző, és az egész Tórát a babiloni fogságban után állították össze különböző forrásokból - ezeket meg is nevezik - a baj csak az, hogy a hivatkozott forrásoknak híre-hamva sincs a történelemben. Megint mások azt mondák, hogy Mózes megírta a négy könyvét, majd az ötödiket, a Deuteronomiumot, a fogság után írták, mintegy összefoglalásként. Ezek közül egyik sem lehet bizonyítani történelmileg.

A magam részéről azt vallom, amit a Biblia mondd, hogy a Tórát Mózes írta (Jn 1,46; 5,46). A halálára vonatkozó részt pedig Józsué, Mózes utóda jegyezhette le, amelyet hozzákapcsoltak a Tórához.

A Tórának nem Mózes a központi alakja, hanem Jézus Krisztus. Minden róla szól. A Szentháromság személyei közül Jézus Krisztus az az isteni személy, aki beszélt Mózessel a csipkebokorból, és vezette Izrael népét, ez az Újszövetségből kiderül. Az egyik messiási prófécia szerint Mózes is egyfajta előképe a Messiásnak. Hiszen Mózes is egyfajta szabadító volt, akin keresztül az Úr kihozta Izraelt Egyiptomból. A Messiás is egy szabadító, nemcsak lelki értelemben, hanem történelmileg is, majd a második eljövetelkor. Az egész ószövetségi áldozati rendszer és ünnepkor is mind-mind profetikus jellegű előkép volt. Az szent sátor jelképezte a mennyei templomot, ahol Jézus végzi a főpapi szolgálatát. A berendezési tárgyak is Krisztusra mutattak előre. A szent kenyerek asztala, miszerint Jézus az élet kenyere. A hétágú gyertyatartó, miszerint Jézus a világ világossága. A megölt bárány, mint Krisztus az Isten báránya. A bárány vére, mint Krisztus kiontott vére a golgotán. Aztán lehetne még beszélni a Jóm Kippurról és a Sátoros ünnepről is, azok is prófétikus ünnepek voltak.

Mózes megértette az előképeket, ezért írja róla a zsidókhoz írt levél szerzője, hogy Mózes inkább vállalta az Isten népével való együtt nyomorgást, mert ő Egyiptom kincseiért többre becsülte Krisztus gyalázatát. Ezzel azt akarom mondani, hogyha ezt nem látjuk meg a Tórában, akkor teljesen felesleges, ha valaki akár éveket is tölt avval, hogy kutatja annak keletkezési körülményeit. Mert arról elmondja a Biblia, hogy Mózes írta. Ez olyan, mintha valaki csak azt kutatná, hogy az kenyérnek milyen összetevői vannak, csak éppen fogyasztani felejtené el.

@Ling-ce

Szeretnélek egy kicsit pontosítani, nem haragszol. Schmatovich János bizonyára a liberális teológia - tudományosabb nevén történetkritika, vagy bibliaikritikai szemléletű bevezetés-tudomány - egyik képviselője lehet, ha ilyeneket állít, ehhez azonban fűznék némely megjegyzést.

A teológiákon finoman szólva ködösítenek, amikor a növendő Bibliatudósokat és lelkészeket nevelik, amikor a "pszeudoepigrafa" fogalmát magyarázzák. Azt tanítják, hogy az ókori világban elfogadott volt másnak a nevében könyvet írni, vagy most már amint hallom, hogy "szerénységből" nem vállalták a nevüket. A cenzúrázatlan valóság azonban az, hogy a "pszeudoepigrafa" eredeti jelentése az szleng nyelven, ami kifejezi a valódiságát az, hogy közönséges hamisítvány, vagy ahogy Bart. D. Ehrman professzor mondja: "írás, amely hazugságot tartalmaz”". Ehrman elmondja, hogy az ókorban ilyen írásokat a közhiedelemmel ellentétben elítélték és hazugságnak nevezték, mint megtévesztő taktikát. Az ókorban sem tűrték a hazugságot, lásd Josephus Flavius véleményét aki az ókorban az apostolok kortársa volt. A liberális teológia egyébként a protestantizmus körében jelent meg először a felvilágosodás idején, amelyet ha jól tudom, a II. világháború idején fogadott el a Római Katolikus Egyház. A liberális teológia lényege egyébként a felszín alatt az, hogy a Bibliát a mai modern képhez kell igazítani, ami egyenlő azzal, amit már régen rebesgettek, hogy "mítosztalanítani" akarják. Ésaiás könyve eredeti szerzőségét semmi okunk nincs tagadni, az egészet csak azért csinálják, mert a 44. és 45. fejezetben Círuszról név szerinti jövendölést olvashatunk, ami, - hogyha Ésaiás próféta korához viszonyítjuk - döbbenetes, mert a perzsa uralkodó, csak 120 évvel később születik meg. Hát ezért aztán kitalálták, hogy a 40-55 fejezetek később keletkeztek, aztán beillesztettek egy "trito-ésaiást" is, akihez az 55-66. fejezeteket kötik. Ez az egész az ateizmusnak az egyértelmű megjelenése, csak immár a vallás leple alatt.

Nem értem a kérdésedet mi az E/3?

Az Exodus a második könyve , a harmadik Pentateuch, az ötödik összefoglaló Deuteronomium néven ismert.

Áron nem temethette el Mózest, mert Áron halt meg hamarább.

Mózesre utal, hogy írta az 5 könyvet is. A kezdö szövegek között van hogy "Mózes beszélt a néphez" tovább "Mózes írta"..

Természetesen a halála után már nem írhatta le a saját temetését.

Ez egy epilógus, melyet feltételeznek, hogy Józsué vagy Eleázár föpap írhatott meg.