Miért ennyire beszűkültek a katolikus, magukat konzervatívnak valló emberek?

"Mindenki hülye, leépíted a kapcsolatokat velük, de a pénzük az kell...és közben a morális aggályaidról beszélsz velük kapcsolatban..."

Nice try! De, ha megbocsájtod, én nem érzem elítélendőnek, hogy 21 évesen, tehát kvázi gyerekként a szüleimtől pénzt fogadok el, különösen, hogy nagyrészt magamat tartom fenn az egyetem mellett, tehát nem horribilis összegekről van szó. A másik meg, hogy bármennyit is adnak, szerintem nem lenne semmivel sem erkölcsösebb, ha az általuk adott pénzzel megvásárolhatnák az én egyetértésem értékrendem... Te sem gondolhatod, hogy a gyermek anyagi támogatásáért cserébe dukál az hogy én is ki akarjam irtani a cigányokat. Hol lenne ez neked morális?

Pénzt különben is közvetlenül csak az édesapámtól fogadok el, akinek teljesen más az értékrendje, mint a család többi részének. Egyet vele sem értek, de Ő normális ember, és el tudja fogadni, hogy különbözik a véleményünk - így jóban vagyunk.

Szóval bocs, de én nem érzem ezt immorálisnak.

Azt már annál inkább, hogy például az egyik rokonom nagyrészt cigány osztályokban tanít, 7-10 éves kiskölyköket, és családi ebédekkor gyakran azt ecseteli, hogy hogyan kéne őket megölni. Szerintem egyáltalán nem vall egészséges mentalitásra az, hogy nyilvánosan beszél arról valaki, hogy hogyan gyilkolná meg (rasszista indítékból) azokat a gyerekeket, akikkel az élete egy nagy részét leéli. Mint ahogyan az sem normális szerintem, hogy ez a rokonság nagy részét nem hogy nem botránkoztatja meg, hanem még be is kapcsolódnak a beszélgetésbe. Ha van egy kis sütnivalód, akkor ilyenekkel te is leépíted a kapcsolatot - ha nem, akkor meg szerintem kár moralitásokról beszélgetnünk.

"Ez nem a katolikusok jellemzője, amit írsz, hanem a rasszistáké. Akik között vannak katolikusok, és nem katolikusok egyaránt. Azért kérdező, te sem vagy egy észlény, maradjunk annyiban."

Nem állítom, hogy a két csoport egybeesik, de a legjellemzőbb az, hogy valamilyen mérhető átfedés van. Az én környezetemben (ami nem kimondottan szűk, mivel több városban is vannak ismerőseim) az jellemző, hogy szinte teljes az egybeesés. Azért nem 100%, mert van egy nagyon jó haverom, aki kb. 30 éves, keresztény (nem katolikus), de nem beszűkült és nem konzervatív. Vele sem értek egyet, mint írtam, de mindketten relaxáltan állunk ehhez a véleménykülönbséghez, nincs belőle konfliktus.