Azt hiszik magukrol, hogy 'megtertek' mikozben letertek az Utrol es el vannak tevedve?

a kérdést nem teljesen tudom értelmezni("azt hiszik magukról, hogy megtértek.."/"megtérés"...)de azért témával kapcsolatosan Ákos egyik szövegrészlete jutott eszembe:

"hogy hited mit és, arról bírád ítél..." :)

az ember keresztényként ha elfogadja Krisztust Megváltónak(hit), akkor valószínűleg egyúttal őt tekinti valójában "jó pásztornak" és "útnak"(attól függetlenül, hogy pl. akár saját emberi gyengeségeivel - az emberi lét egyfajta "paradoxonaival" - esetleg épp valamennyire tisztában van)

ui.: én kérek elnézést :)/ a fentebb említett idézet helyesen:

"hogy hited mit ér, arról bírád ítél"..

T. Kerdezo!

A fenti megallapitasod helytallo.

A mai keresztenyseg valoban azt gondolja, hogy "jo helyen" van. Azt gondoljak, hogy az az imadati forma, amit ok gyakorolnak, az elfogadott Isten elott. Nagyon sok magat keresztenynek vallo egyen "maga akarja megszabni" az imadati format Isten fele. Pedig Isten szabta ki, hogy mit fogad el tolunk.

A vallasok nagyon eltertek az igazi Bibliai tanitasoktol. Sok pogany unnepet es szokasokat vittek be az egyhaz tanitasaiba. Ezaltal megfertoztek a tiszta imadatot.

A Mate 7:13,14 verse ezt irja: "Menjetek be a szoros kapun. Mert tagas az a kapu es szeles az az ut, amely a veszedelemre visz, es sokan vannak, akik azon jarnak. Mert szoros az a kapu, es keskeny az az ut, amely az eletre visz, es kevesen vannak, akik megtalaljak azt."

Ha figyelmesen elolvasod a fenti idezeteket, lathatod, hogy arrol ir, hogy van egy ut, amelyen sokan jarnak, de az nem az elet utja. Viszont emliti a "keskeny utat,es a szoros kaput amely az eletre visz, viszont kevesen vannak akik megtalaljak azt.

A Peldabeszedek 16:25 verse ezt irja: "Van oly ut mely igaz az ember szeme elott, de vege a halalnak utja."

Az egyhazakban rengeteg hivo van, de vajon jo helyen vannak?

Amikor a hituk csak addig hit, ameddig nekik kenyelmes betartani, az nem igazi hit.

Sokan vannak valoban azok, akik azt hiszik, hogy ha hetente eljarnak a templomba, imadkoznak, azzal eleget tettek Isten akaratanak.

De nem igy van. Az igazi keresztenyek azok az eletukben is, /a mindennapjaikban/ ugy elnek, ahogy azt Isten megkivanja toluk. Mindegy hogy ma "milyen vilagot" elunk. Isten torvenyei nem valtoznak, azokat nem lehet felhigitani a fenti indokkal sem.

Jezus a harom es fel eves szolgalata alatt rendkivuli munkat vegzett. Ezt a munkat kellett a tanitvanyainak is folytatniuk. Es ez a munka folyik napjainkban is. Egeszen a vegig. Mate 24:14 - "Es az Isten orszaganak ez az evangeliuma hirdettetik majd az egesz vilagon, bizonysagul minden nepnek, es akkor jo el a veg."

Akik azt mondjak,hogy tobbet nem tehetunk, mint imadjuk Jezust, /kulonben amugy is bunosok vagyunk/, azok nagyon tevednek. Mert Jezus azert jott, hogy megvaltson minket a buntol es a halaltol. De ezt nem mindenki fogadja el.

Ez csak azokra vonatkozik, akik "igenybe veszik Jezus valtsagaldozatat".

Ez olyan, mintha te valakinek egy nagyerteku ajandekot adnal, de az illeto nem fogadja el.

Termeszetes, hogy az ilyen egyenekre nem vonatkozik Jezus valtsagaldozata.

Ha kerdesed lenne, szivesen valaszolok. Udv: Judit!

"Itt, a földön senki sem emelkedik e csata fölé. A hit egész területén igenis vannak olyan “keresztek” (azaz olyan nehézségek, kritikus pontok), amelyeket le kell győzni. Nincsen hit küzdelem nélkül. Az, hogy hiszünk, azt jelenti, hogy küzdünk – küzdünk a dolgok látszata ellen." (Herman Bavinck)

Krisztus(Isten) iránt hittel lenni a dolgok látszatával szemben olykor nem biztos, hogy könnyű utat jelent...

és az sem egyértelmű, hogy ezt a különböző vallási előírások mennyire segítik vagy hátráltatják(vezetnek jó irányba valakit vagy sem)/ ha földi keretek közt meg is könnyítheti az ember életét egyfajta bizonyosságtudat, amit éppen valamelyik vallásban, közösségi szabályrendszerekben talál meg..(pozitív és negatív kritikára gondolva ezzel kapcsolatosan a különböző egyházak szerepéről, létjogosultságukat ezáltal nem kérdőjelezve azért meg)

valaki úgy fogalmazott, hogy a "hit kételkedés nélkül fanatizmust" jelenthet/

viszont minden illetőleg egyes emberi(illetőleg intézményi szintű) tökéletlenség vezethet akár Isten felé is/

és valószínűleg nem emberi reszort adott témában (akár belső hitélettel kapcsolatosan) ítéletet mondani a másik ember felett..

Pilinszky János gondolatait idézve témával kapcsolatosan:

"A kereszténységet kétfelől lehet nézni. Lehet nézni úgy, hogy az erkölcsi kódex. Ez azonban a kereszténység meghamisításának egyik leglátványosabb, legplauzibilisabb módja. Ha a kereszténységet morális vetületéből közelítem meg, akkor feltételezem, hogy az ember folyamatos lény. Tudniillik az erkölcs azt sugallja, hogy az ember fő jellemzőjeként azt fogadjuk el, mit nem követ el, mit nem szabad cselekednie. A kereszténységet így leszűkítjük egy negatív és folyamatos útra. Ez a vallás meghamisításának nagy-nagy veszélye. A vallás ellenben más, és a kereszténység tökéletesen más. És Krisztus tökéletesen más volt. Ő tudta, hogy az ember drámai lény. A jót és a rosszat úgy építi össze, mint hegy a köveket. Egyszerre jó és egyszerre rossz, és ezt a konfliktust fantasztikus drámai küzdelemben éli meg, aminek a kimenetele valamiképpen Isten szívében játszódik le. Különben nem lehetne alázatos valaki. Ez a nagy különbség: a farizeusok erkölcsösek voltak, tökéletesen erkölcsösek. Jézus tökéletesen elutasítja ezt az attitűdöt. Ő ismeri az embert, tudja, hogy ez gyökerében nem lehet igaz, és hogy az ember csak mint drámai lény tud jó is lenni. Tud szeretni."