A keresztények szerint minden erkölcsi törvény, ami le van írva a Bibliában ma is érvényes, vagy a mai világra nem lehet mind érvényes?

Igen igen.

Ezek nem erkölcsi törvények.

egyébként is írva vagyon hogy a törvény Krisztushoz vezérlő mester volt amíg Jézus el nem jött.

Az új parancsolatot Jézus két pontba foglalta össze.

szeretni Jehovát, teljesen nem immel-ámmal, és a felebarátot mint saját magadat.

aki ezt a két pontot betartja, az nem árt senkinek és helyes életet, imádatot gyakorol.Nem szegi meg az Isten iránt érzett szeretet, és tisztelet miatt az erkölcsi törvényeket, alapelveket, s nem keres kibúvókat, kis kapukat, hanem feltétel nélkül szolgálja Istent és annak érdekeit.

Katy Weaver

Gyakran elcsodálkozom azon, hogy egy fanatikus vallásos szó szerint elhiszi Ádám és Éva történetét, az özönvizet, de a szombat törvénye, a rabszolgatartás már nem vonatkozik rá, lazán túllép rajta.

Honnan tudod, hogy a többi dolog már rád is vonatkozik, nem csak a zsidókra, más része meg nem?

Úgy tudom, van olyan felekezet, akik bizony mindent betartanak, a háziszőttes ruháktól kezdve a többiig, ők legalább következetesek.

Legközelebb javaslom, hogy rabszolgának szegődj el alkalmazott helyett, megláthatod, hogy mi a különbség.

A németek meg nagyon rendesen bánnak a munkásaikkal. Tisztességesen megfizetik őket, normálisan öltözködhetnek, kedvükre ehetnek, ihatnak, amit csak akarnak és mégis minden megerőltetés nélkül komoly összegeket tudnak félretenni. Tisztára hibbantságokat írtok, engem most evett haza a fene, de iparkodok kifelé, hiszen minden sokkal olcsóbb kint és itthon egy év alatt sem rakok annyit félre nagy keservesen, amennyit náluk egy hónap alatt könnyedén.

Jó állást sehol sem könnyű találni, meg aztán nem ingyen adják, dolgozni kell érte, de valamit valamiért.

Azért legalább a mai világot lássátok (feleim szümtükhel) a valóságában.

:)

A rabszolgaságról szóló rendelkezés talán nem a szentírásban van?

Nem szolgáló, rabszolga!

Hogyhogy az már nem érvényes? Az is törvény, nemde? (Isten szava)

Az idők folyamán több írást is azért gyomláltak ki a Bibliából, mert pontosan ilyesmik jelennek meg benne, rabszolgát tartott a keresztény szerző például.

Jézusról sem tudhatod biztosan, akkor szinte mindenkinek volt rabszolgája, neki, vagy a követőinek miért ne lett volna?

A kereszténység államvallássá tétele után egyáltalán nem szűnt meg a rabszolgatartás a Római Birodalomban, csak lassú és fokozatos hanyatlásnak indult, de a birodalom végéig kitartott. A kezdeti jogba ugyan bekerült a manumissio in sacrosanctis ecclesiis, ami a keresztény templomban való rabszolga felszabadítást jelenti, de ezt hamarosan korlátozták, így hát évszázadokon keresztül a keresztények is tartottak rabszolgákat, ami egészen bizonyos.

Aki meg a zsidókról ír, az nem világít rá teljesen, kire is érti pontosan, már hogy kire vonatkozik az Ószövetség némely passzusa.

Az ortodox zsidókra, vagy a keresztény zsidókra: Jézusra, Pálra, Péterre, Mátéra az összes apostolra, a Biblia szerzőire és a korai keresztényekre, akik minimum 100-150 évig csupán zsidókból álltak.

Kötelezőnek nem mondhatnám, de az is botrány, hogy azzal, hogy szabályozza, valójában jóváhagyja a rabszolgaságot.

Mindez azt mutatja, hogy mennyire elmaradott a Biblia erkölcsi felfogása és nézőpontja.

Erre a kérdésre nem érkezett még a lényegét érintő helyes válasz. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás szerinti újszövetségi korszakban élő hívőként a törvényt következőképpen kell értelmeznie az ige alapján. Pál Apostol a Róma és Galata leveleiben rendkívül mélyen tagolja hogy a Mózesi törvényhez való viszonyulás nem egyszerű ügy, mert ez egy 613 parancsolatból álló rendszer. Jakab pedig arról beszél hogy nem lehet ezek közül kedvünkre válogatni, kiragadni belőle mert a 613 parancsolat egy összefüggő egységes rendszert képez. Amelyben a parancsok össze vannak szerkesztve és függésben állnak egymástól. Pál 1Timóteus 1-ben arról beszél hogy vannak akik törvény tanítók akarnak lenni, de nem értik amiről beszélnek. Aki a törvényről akar tanítani annak ezt az egészet át kell látnia, mind az ó és mind az újszövetség látását ismernie kell, mert különben elkerülhetetlen a félreértése és félremagyarázása. Ez történt a történelmi egyházaknál is, ezeket a félreértéseket beépítették az egyház erkölcsi törvényeibe, majd ezeket ráhelyezték az emberek lelkiismeretére, és ezáltal az emberek szellemét bilincsbe verték. De visszatérve a törvény értelmezéséhez.

Az újszövetségi törvény értelmezés alapigéje a Kolosse2,16,17:

"16Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: 17.Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé.

Ez lényegében azt állítja hogy a törvénynek vannak olyan parancsolatai amelyek nem erkölcsi jellegűek, hanem szimbolikus parancsolatok amelyek képei a természetfeletti valóságnak, a mennynek a Krisztus valóságának. Ilyenek a zsidóknak előírt étkezési tilalmak, a templomi áldozatok stb. Természetesen a szombat az mindenki számára áldott mert a teremtéskor megszentelte az ISten, de ezt munkaszünettel kötelezően megtartani csak a zsidókra nézve kötelező.

De hogy jobban értsük az ószövetségi törvények 3 kategóriába sorolhatóak:

1. kategória az erkölcsi parancsolatok

(ezek a parancsok minden időben, minden helyzetben, minden emberre érvényesek)

2. kategória a szimbolikus jelképes parancsolatok

(Kizárólag a zsidó népre, és Izraelre érvényesek és azok is csak akkor ha azok megtarthatók. Mert jelen pillanatban pl. a templommal kapcsolatos szimbolikus parancsok politikai okokból nem megtarthatóak.)

3. kategória az államigazgatási parancsolatok

(Kizárólag a zsidó népre érvényesek, és csak akkor amikor saját állammal rendelkeznek a szent földön.)

A 2. és 3. kategóriába tartozó parancsok bennünket sok mindenre tanítanak, de nem vagyunk alárendelve a megtartásukra. Tehát, hogy ne kövessél el házasságtörést az erkölcsi parancs, és mindenkire vonatkozik. De azt hogy kövezzenek meg egy házasságtörőt, az már államigazgatási parancs, ami ránk nem, hanem csak a zsidókra, és csak bizonyos időben érvényesek, hogy egy teokratikus zsidó állam vezetését szabályozzák.

Az erkölcsi parancsoknál is vannak kisebb, és nagyobb parancsok, tehát ha ezek szembeállnak egymással akkor tudni kell melyik a nagyobb ami felülírja a kisebbet, és persze tudni kell szétválasztani hogy melyik kategóriába tartozó parancs, tehát mindez egy nagyon tisztánlátást és ismeretet feltételez. Mert pl a Tórában az is meg van írva hogy ne hazudj, de ha hozzád bekopog egy zsidó ember és azt kéri bújtasd el, majd jön a gestapo és megkérdezi hogy itt van-e egy zsidó? akkor neked erkölcsi kötelességed hazudni! Ugyanis a nagyobb parancs felülírja a kisebbet, és helyesen kell értelmezni hogy mi az Isten törvényének az igazi célja. Szóval az erkölcsi parancsolatokban is vannak feladványok, mert pl József is hosszan gondolkozott amikor Mária teherbe esett hogy mit csináljon, feljelentse, ne jelentse, de a végén olyan döntést hozott hogy titokban bocsátja el, hogy ne keverje gyalázatba. Az Úr angyala csak ez után jelent meg Józsefnek, és mondta neki hogy ne aggódjál mert a gyermek a Szentlélektől van. De Józsefről azt írja később hogy igaz ember volt, pedig látszólag a törvény ellen cselekedett. József ebben a rendkívül nehéz erkölcsi helyzetben amíg napokig gondolkodott, életszerűen alkalmazta a törvényt. Mert az egész törvény azért adatott hogy ÉLJ, ezt mondja magáról a törvény.