Ha Jézus megváltotta az emberiséget, akkor senki sem bűnös?

Jn 3,14 És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.

A rézkígyóra, ha valaki ránézett hitből, az megmenekült. Jézus azt mondta, hogy ugyan úgy kell felemeltetnie.

Ha ez igaz volna, akkor nem lenne bűn a Földön... Nem a bűnt törölte el az emberekből, hanem feláldozta magát azért, hogy üdvözülhessünk halálunk után.

Mindenki bűnös. Nincs bűntelen ember, természeténél fogva az ember nem tud nem bűnös lenni. Csak törekedhetsz arra, hogy minél kevesebb bűnt kövess el, és amit elkövetsz, azt megbocsásd magadnak és gyónd meg az Úrnak.

Igen, Jézus kifizette a bűn zsoldját,három nap múlva feltámadt a halottak közül.

Nos ,vagy te magad rendezed a bűneidet Isten előtt,amiért ha nem tudsz felmutatni valamit akkor a kárhozat,vagy rá bízod magad Jézusra .

Ez a két lehetősége van minden embernek ,vagy Jézus és örök élet,

vagy marad a bűneiben ,és örök kárhozat.

Két lehetőséged van:

-Vagy hinni akarod a sok bugyuta Bibliai ostobaságot és akkor folyamatos konfliktusba leszel a józan ésszel,értelemmel,történelemmel,tudományokkal /genetika,biológia,kémia.../

-Vagy nem hiszed el ezt a sok ökörséget és a bizonyított tények,mindennapi tapasztalat,értelem,a tanulmányaid irányítják a tetteidet

Hazugság,hogy szeretet,erkölcs...csak valláson belül teljesedhet ki,ez a kereszténység egyik legordítóbb képzelgése,egyszerűen nem igaz. Valóság kellemetlenségekkel,vagy hazugság lelki könnyebbségekkel? Az erős jellem az előbbit,a gyenge jellem az utóbbit akarja választani.

Utolsó!

Meg említenél egy két bibliai butaságot?

Mi a megváltás? Általános felfogás szerint a megváltás azt jelenti, hogy elfogadjuk bűneink bocsánatát Jézus halálán keresztül. Kétségkívül ez a kezdete, de a megváltás ennél sokkal többről szól.

A „sokkal inkább való” megváltás

Pál írt a megváltásról a Róma 5,10-ben: „Mert ha, mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az ő Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk az ő élete által minekutána megbékéltünk vele.”

Sajnos ezt a „sokkal inkább való” megváltást kevesen értik. Mit jelent megmentve lenni az Ő halála által? Jézus mondta: „Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt.” (János 15,5.). Ezek a Szellem gyümölcsei, amelyekről olvashatunk a Gal.5,22-23–ban; melyek azáltal jönnek, hogy megfeszítjük a testet indulataival és kívánságaival együtt. (24. vers) Megvan a hatalmunk, hogy ezt tegyük, ha Jézus Szelleme bennünk lakozik.

Pál int minket a Filippi 2,12-ben, hogy félelemmel és rettegéssel dolgozzunk a megváltásunkon. De akkor nem saját magunkat próbáljuk megmenteni? Nem, egyáltalán nem! Azt mondja a következő versben: „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.” Ez Isten kegyelme, mert Nélküle semmit sem tudunk tenni.

Mindenki szeretne barátságos, kedves és türelmes lenni, de mi teszi olyan nehézzé, hogy így éljünk az élet minden helyzetében? Bűneink okozzák ezt – büszkeségünk, saját akaratunk és kívánságaink. Amikor Isten munkálkodik bennünk, hogy az Ő jó akaratát tegyük, és hogy megfeszítsük saját akaratunkat és énközpontúságunkat, akkor könnyű ellenszegülnünk és vonakodnunk. Ezért folytatja így Pál: „Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek.”

Teljes megváltás: Birtokolni az ígéret földjét

A Bibliában olvasunk Izráel népéről, akik vonakodtak bevenni az ígéret földjét. Isten hatalmával elhagyták Egyiptomot (a világot), így ebben az értelemben meg lettek mentve. De amikor Isten arra kérte őket, hogy vegyék fel a harcot, és foglalják el az ígéret földjét, akkor panaszkodtak, vitatkoztak és fellázadtak. Ha Isten megsemmisítette volna az ellenségeiket, boldogan elfoglalták volna azt a földet, mert tudták, hogy jó föld az, és gazdagon gyümölcsöző. De azt mondták, túl nehéz &nspan; az óriások túl nagyok, a városok túl erősek. Tehát megtagadták az engedelmességet. A „teljes megváltás” helyett &nspan; az ígéret földjének elfoglalása helyett &nspan; 40 évig a pusztában kellett vándorolniuk.

Ha engedelmeskedtek volna, amikor a Mindenható Isten munkálkodott bennük, „megették volna ellenségeiket, mint a kenyeret”, ahogyan Józsué prófétálta. Amikor aztán megtudták, hogy vissza kell fordulniuk, és vissza kell menniük a pusztába, meggondolták magukat, és mégis el akarták foglalni a földet, de Isten már nem volt köztük. Nem volt felettük kegyelem, reménység nélkül mentek fel. Mindezekről olvashatunk a IV. Mózes 13. és 14. részében.

Tehát ne legyünk megelégedve azzal, hogy ki lettünk mentve Egyiptomból (a világból), és aztán egész hátralévő keresztény életünk folyamán a pusztában vándoroljunk, anélkül, hogy elfoglalnánk az ígéret földjét – Krisztus életét a Szellem gyümölcseivel. Nem, hanem ragadjuk meg ezt a „sokkal inkább való” megváltást hit által és az Isten bennünk lévő Szellemének figyelmeztetése iránt való engedelmesség által, így a Szellem által halálba adjuk a bűnt, amely a testünkben lakik (Róm.8,13.). Akkor élni fogunk!

Ez az igazi megváltás!

Csak aki nem hisz Jézusban.

Ennyi.