Keresztények, az alábbi kérdésekre kérek választ?

Elégedett vagy, kedves kérdező?

Netántán tovább akarod bizonygatni hogy mennyire "hülyék" a hívők?

A bitumen, aszfalt, kátrány és szurok kifejezéseket gyakran szinonimaként használják. A bitumen azonban egy gyűjtőnév, amellyel a kátrányban, szurokban és kőolajban is fellelhető, sötét színű, nehéz szénhidrogén-vegyületekre utalunk. A kátrány a fa termikus bomlása, valamint a szén és a tőzeg száraz desztillációja során képződő sötét, viszkózus anyag. A kátrány lepárlásakor visszamaradó félkemény anyag a szurok. A kátránynak és a szuroknak viszonylag alacsony a bitumentartalma.

A Biblia szintén igazolja, hogy az aszfaltot, illetve bitument fel lehet használni vízhatlanításra. Noé azt az utasítást kapta a bárka építésével kapcsolatban, hogy ’kívül-belül vonja be kátránnyal’ (1Mózes 6:14). És a 2Mózes 2:3 szerint a papiruszláda, amelybe Mózest tették, „bitumennel és szurokkal” volt

Richard Bliss professzor, azon szakértők egyike, akik a fát megvizsgálták, ezt mondta: „A Navarra által bemutatott faminta egy bitumenes szurokkal átitatott építési gerenda. Megfigyelhetők rajta csaplyukak és csapillesztések. Határozottan kézzel vágott és szögletesre alakított darab.” A fa korát mintegy négy-ötezer évre becsülik.

A bárkának három fedélzete volt, ami erősebbé tette a szerkezetét, és mintegy 8900 négyzetméterre növelte a teljes alapterületét. Az egész bárka gyantatartalmú — ennélfogva vízálló — fából, feltehetően ciprusból épült, és kívül-belül bevonták kátránnyal (1Mózes 6:14–16). A Bibliából nem derül ki, hogy Noé mivel erősítette egymáshoz a fadarabokat, de már az Özönvíz története előtt beszél réz- és vasszerszámok kovácsairól (1Mózes 4:22). Mindenesetre egyes fából készült hajók építésekor a mai napig faszegeket használnak.

A bárkában voltak rekeszek, az oldalán egy ajtó, és volt rajta egy egykönyöknyi magasságú cóhár, ami egy nyeregtető lehetett, alatta pedig valószínűleg nyílások sorakoztak, melyeken friss levegő és fény jutott be. Ámde Mózes első könyve nem említ hajógerincet, hajóorrot, sem vitorlákat, evezőket vagy kormánylapátokat. Megjegyzendő, hogy a „bárka” szó héber megfelelőjével utalnak arra a kosárra is, amelybe a csecsemő Mózest beletette az édesanyja, és amelyet bekent szurokkal, hogy fennmaradjon a Nílus vizén (2Mózes 2:3, 10).

Stabil építmény

A bárka hossza hatszorosa volt a szélességének, és tízszerese a magasságának. Számos modern hajónak hasonlók az arányai, bár a hosszúság és szélesség arányának megválasztásakor azt veszik figyelembe, hogy mekkora erőre van szükség a jármű meghajtásához. A bárkának viszont csak úsznia kellett a vízen. Vajon hogy bírta a terhelést?

Azt, ahogyan a hajók a szél és a hullámok hatására viselkednek, tengerálló képességnek nevezik. Ez is a jármű arányaival függ össze. A Biblia ecseteli az Özönvizet előidéző irdatlan esőzést, és azt is elmondja, hogy Isten később szelet támasztott (1Mózes 7:11, 12, 17–20; 8:1). A Szentírás nem részletezi, milyen erejük volt a hullámoknak és a szélnek, de feltételezhetjük, hogy erőteljesek és változékonyak voltak, ahogyan az ma is előfordul. Minél hosszabban és erősebben fúj a szél, annál magasabbak a hullámok, és annál nagyobb közöttük a távolság. Ráadásul ha volt valamiféle szeizmikus tevékenység, az is erős hullámzást okozhatott.

A bárka arányai hozzájárultak a stabilitásához, vagyis megakadályozták, hogy felboruljon. A szerkezete révén azokkal az erőkkel is képes volt megbirkózni, melyek miatt hosszában imbolygott volna a háborgó tengeren. A benne levő embereknek és állatoknak nagyon kellemetlen lett volna, ha a bárka túlságosan billeg, ami akkor történhetett volna, ha a jármű egyik vége újra meg újra felemelkedik a hullámok miatt, aztán visszacsapódik a vízbe. Az efféle imbolygás magát a hajót is nagyon próbára teszi. A szerkezetének elég erősnek kell lennie, hogy ne hajoljon meg középen, amikor mindkét végét egyszerre emelik fel a nagy hullámok. Ha viszont egy óriási hullám a közepén emeli meg a hajót, és a két végét semmi sem tartja, az orra és a fara legörbülhet. Isten azt mondta Noénak, hogy a hosszúság és a magasság aránya 10:1 legyen. Később a hajótervezők keserű tapasztalatok árán tanulták meg, hogy ez az arány teszi lehetővé, hogy egy hajó kibírjon egy effajta igénybevételt.

Ez kedves Barátom nem mese.

Katy Weaver

"Ha a napot a harmadik napon teremtette isten, akkor addig miben mérték a napokat?"

Hát izé.., nem akarok kötekedni, de kik mérték volna a napokat? A Napot, meg ilyeneket a negyedik napon csinálta Isten, az embert a hatodikon. Ezek szerint nem volt még ember a sötétségben aki méregette volna a napokat. Az ember már világosságban készült.

Filoszmen, meg az utolsó:

Ha Isten teremtette az időt, akkor áruljátok már el, mit lovagoltok az éveken? A ti feltételezésetek sem jobb, mert szerintetek a semmiből lett az idő. Ez még hülyébb elmélet, és erre vagytok büszkék?

A Nap csillagnak meg mi köze van még mindig ti ostobák a naphoz, a 24 órához? He? Ennyire nem vagytok tisztában azzal, hogy mi alapján mérjük a 24 órát?

Mellesleg a magyar nyelvben ugyanaz csak a Nap és a nap. Az angolban az egyik Sun, a másik pedig day. Márha van angol tudásotok.