Olyanról már hallottam, hogy meg lehet idézni a gonoszt (és ezt keresztény emberek is elismerik) de olyanról még nem, hogy a Jót meg lehetne-e. Vélemény?

Nem igazán értem mit akarsz ebből kihozni.

Olvastál bibliát?

Gonoszhoz tartozik: sátán, sátánhoz tartozó angyalok, démonok.

Jóhoz/Istenhez tartoznak: Atya, Fiú, Szentlélek, angyalok...

Amikor valaki megtér, átadja életét Isten számára, újjászületik, rászáll a Szentlélek, aki a világmindenség legnagyobb Ura. Közösségbe kerül az Atyával és a Fiúval/Messiással.

Náluk nagyobb hatalom nem létezett soha és nem is fog.

Mit akarsz még rajtuk kívül megidézni nem értem?

Megidézni akarod Istent, mintha uralkodhatnál rajta? :D

Jóhogy nem már irányítani akarod a Teremtőt, az Alkotót, a Mindenhatót, a világmindeség Urát :D

Ap.csel.8-ban van egy történet Simonról, aki ördögi tudományokat folytatott, de mikor látta, hogy Jézus tanítványainál micsoda erők működnek, meg akarta venni pénzért. :D

Hihetetlen néha, hogy miket ki nem gondoltok.

Istennnel csak az általa megszabott úton lehet találkozni. Manipulálás, megidézés, kizárva.

Csatlakozom az előttem szólóhoz.

Katy Weaver

Én nem csatlakozom, mert le leszek pontozva, meg amúgy sem értek egyet. :)

Na de valami értelmeset is mondjak: Nem lehet megidézni sem a Sátánt, sem az Istent, csak sok buta gyerek démonidézőset játszik.

A jó és a rossz relatív fogalmak. Egy adott Q szempontból nézve, X dolog lehet jobb mint Y dolog. Nagyon sok szempont van, és ugyan ez az X dolog lehet hogy Z-hes képest már rosszabb.

A jó és a rossz a hatásokban nyilvánul meg. Az emberek általában nem tudatosan teszik a rosszat. Hanem azért, mert tudatlanok. Aki tudja hogy mi a jó, az teszi a jót. Azért, mert az a jó. Aki tudja hogy mi a rossz, az nem teszi, mert az rossz. Ilyen egyszerű.

Aki például másoknak önzésből rosszat tesz, az azt hiszi hogy a saját magának okozott jó az nagyobb jó, mint a másoknak okozott rossz. (Pl. azért mert "az az övé".) Ha ez egy tévedés, akkor az okozott rossz egyénileg és kollektíven is olyan rossz következményekkel jár, amik lehetőséget adnak hogy felismerjük ezeket a következményeket, és tanuljunk belőle. (Persze van aki nem akar tanulni.)

A "GONOSZ" azt jelenti, hogy valaki tudatosan tesz rosszat, magáért a rosszért. Tehát míg a rossz az egy cselekedet (vagy annak hiányának) relatív megítélése más dolgokhoz képest, addig a GONOSZ az arra a tudat állapotra vonatkozik ami magáért a rosszért teszi a rosszat.

Lehet látni, hogy a "jó és rossz" fogalma elválik a "gonosz" fogalmától. A jót nem lehet megidézni, mert az egy értékelési szempont. A gonosz ellentéte nem a jó, hanem a mi "Isten" fogalmunk. A gonoszt ugyan úgy nem lehet megidézni, ahogyan Istent se (legalábbis nem kézzelfogható módon).

Ettől függetlenül, az Isten, vagy az isteni tökéletesség felé való törekvés nem hiábavaló, mert jobbá (jóvá!) teszi a világot. Akkor is ha van Isten, és akkor is ha nincs.

Így van,a jó és a rossz relatív.Pl.ha azokat vesszük,akik Isten nevében megöltek másokat,számukra ez jó és nemes cselekedet volt,viszont egy másik nézőpontból nézve egyszerűen csak gyilkosok.Melyik a helytálló megállapítás?

Tehát mindent lehet kérni,amit az ember szeretne,hiszen erre is és arra is van példa,hogy megkapjuk.Más kérdés,hogy az illető elég tudatos-e arra,amit kér a teremtőtől,mert valamilyen formában mindennek van következménye.

> Így van,a jó és a rossz relatív.Pl.ha azokat vesszük,akik Isten nevében megöltek másokat,számukra ez jó és nemes cselekedet volt,viszont egy másik nézőpontból nézve egyszerűen csak gyilkosok.Melyik a helytálló megállapítás?

Relatívak olyan értelemben, hogy egy adott szempontból nézve két dolog közül az egyik jobb, a másik rosszabb. (Egymáshoz képest olyanok.) A jót és a rosszat így tudjuk összehasonlítani. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne olyan elvont vagy ideális jó, ami felé törekednünk kellene.

Vegyük a te példádat. Valakik Isten nevében megöltek másokat. Egy ember nem mindig tudja megítélni, hogy két dolog közül melyik a jobb és melyik a rosszabb. Nekem például személyes meggyőződésem, hogy az ilyen gyilkolászások nagy része, a legtöbb szempontból nézve rossz volt. Lehet hogy tévedek, de jelenleg így látom. Amint korábban írtam, a jó és a rossz nem a személyre, hanem cselekedetekre, azoknak hiányára, és más történésekre vonatkoznak. Így tehát, amikor azt mondom hogy az effajta gyilkolászások alapvetően rosszak, akkor azt nem az elkövetőre értem (nem "ő volt a rossz") hanem a cselekedetre. A közösség mindig fontosabb mint az egyén. Amikor a rossz és a jó eldöntésén fáradozol, akkor mindig érdemes a hatásokat figyelembe venni a közösség szempontjából is. Ebben az esetben, az értelmetlen gyilkolás következménye és hatása volt a sok szenvedés a hozzátartozóknak, sok ember személyes szabadságának megsemmisítése és még lehetne sorolni. Ezek azok a hatások amiket látunk, és azt látjuk hogy ezek nem segítették elő az egységet, sőt további gyűlölködéshez és széthúzáshoz vezettek. Amikor ezeknek a dolgoknak okokat akarsz megfeleltetni, akkor óvatosan kell eljárnod. Például, lehet hogy egy katona egy keresztes háborúban ilyen módon gyilkolt, de a személyes felelőssége korlátozott. (Lehet hogy önként ment oda mert szeretett gyilkolni, de az is lehet hogy választania kellett a családja élete és az "ellenség" élete között stb.) Az okok felkutatása nem mindig egyszerű. Amikor általánosítassz (pl. úgy általában véve a keresztes hadjáratokról beszélsz) akkor tudatában kell lenned annak is, hogy az ilyen háborúk okai nem triviálisak, nem közvetlenül a harcot vívó katonákhoz kötődnek, és lehetnek közöttük olyanok is amikről nem tudsz (és talán nem is fogsz).

Tehát a kérdésed, hogy melyik a helyes megállapítás. Erre az a válasz, hogy egy konkrét gyilkos megismerése nélkül nem lehet megmondani, hogy az ő cselekedete mennyire volt jó vagy rossz, helyes vagy helytelen. Mennyire volt ő gyilkos és mennyire áldozat. (Ráadásul, tévedés azt hinni hogy csak az egyik lehetett, mindkettő is lehetett egyszerre.) Ez van akkor, ha egy konkrét emberről beszélsz. De ha általában a keresztes háborúkról beszélsz, akkor az okok és okozatok láncolata átláthatatlan, és nehéz megfogalmazni olyan választ, ami minden háborúban résztvevő emberre igaz, és sok az információ tartalma. Nagyjából azt lehet mondani - úgy nagy általánosságban - hogy sajnálatos dolog ami történt.