A katolikus egyház milyen alapon foglal állást olyan, elsőrosban erkölcsi és tudományos dilemmákról, amik a Biblia keletkezésekor még fel se merültek?
Gondolok itt elsősorban ezekre: eutanázia, béranyaság, génmanipuláció, klónozás, melegházasság, mesterséges intelligencia.
Puszta kíváncsiságból kérdezem. Miből vezeti le az egyház az álláspontját?
Mindenki alkot véleményt ezekről a dolgokról, miért pont a katolikus egyház ne tenné?
Ők abból indulnak ki, hogy minden, amit nézetük szerint egy istenség alkotott, az szent és sérthetetlen. Tehát sem elpusztítani, sem megváltoztatni nem szabad.
És ne is utánozd az istent, lehetőség szerint, tehát teremteni sem szabad.
Mondjuk a béranyaságot én sem értem.
egy ateista véleménye
Kedves Ozmium 42!
Szándékod jó és érveid logikusak, mikor ezt írod:
"
Ozmium42 válasza:
Tulajdonképpen ez a feladata. Nem hiába van a püspököknek pásztorbotjuk. Terelni kell a nyájat a megfelelő irányba. Ez pontosan azt jelenti, hogy az egyháznak folyamatosan meg kell ítélnie a csapásirányt mindennel kapcsolatban.
Más megközelítésből, hisszük, hogy létezik az abszolút igazság, ami azért abszolút, mert tőlünk független. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy van egy rakás dolog, amiről az egyház csak utólag tud állást foglalni, mert korábban fel sem merült. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az igazság attól kezdve igazság, hogy az egyház kimondta, hanem mindig is igazság volt, de az egyház akkor fogalmazza ezt meg, amikor a kérdés aktuálissá válik, például megjelenik valami olyan, ami addig nem létezett, így megítélni sem lehetett.
"
Azonban:
Abszolut igazság nem létezik, minden csupán nézőpont kérdése.
Az egyháznak volt már baja abból, hogy a legalapvetőbb dolgokban is állást foglalt, amit visszavonni nem tud, legfeljebb átértékelni, nagy nehézségek árán.
A világ változik, tudományos, erkölcsi, jogi kérdésekben és szokásokban.
A nyájat zsákutcába is terelheti a pásztor, ilyenkor nem könnyű hátra arcot parancsolni.
Ha egy dolog tőlünk független, az még nem biztos, hogy abszolut és az sem, hogy igazság.
Nem vitatom el az egyház jogát a fejlődésre, a tanulásra, a változásra, csak szerényen megjegyzem, ha ez történik, akkor nem volt eleve tökéletes és kíváncsi vagyok rá, döntéseit mire alapozza.
Istennel való kommunikációra?
Annak nagyobb hírverést kellene adni, ami azért is szükséges lehet, mert a bibliai események túl régiek, már ahhoz is ismeretek szükségesek, hogy mi az, hogy vám, nemhogy vámszedő, vagy mit csinál egy halász, senki sem tudja. Sorolhatnám.
Mindezért az egyház döntései önkényesnek tűnnek, amennyiben mégsem azok, el kellene gondolkodnia, nem lenne e érdemes párbeszédbe kezdenie más felekezetekkel, pl.: a mormonokkal.
Kibújik belőlem az ateista és megkérdem, mivel magyarázod, hogy fejlődésre volt szüksége a világnak.
Miért nem volt az Édenkertben színes TV?
Elektromosság, sakkészlet és levis farmer?
Szerintem jobban tenné az egyház, ha óvatosabb lenne, bár belátom, ki vagyok én, hogy javasolni merészeljek...
A tudósok viszont nagyon is óvatosak, mind azt mondja, még a leghatározottabb állásfoglalása esetén is, hogy:
- A tudomány mai állása szerint...-
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!