Ömimádók! Mit gondoltok a társadalomról és annak törvényeiről?

"Sokan hangoztatják, hogy magunkat kell szeretni és magunkkal kell törődni elsődlegesen."

Aki ezt hangoztatja, az nem önimádó. Én ezt hangoztatom, és ez bonyolultabb ennél.

Annyit jelent, hogy ha szereted és elfogadod magad a hibáiddal együtt, akkor tiszta szeretetet fogsz érezni mások iránt. Nem várod el, hogy mások építsenek fel, hogy mások feleljenek a lelked egészségéért, nem keresel kiegészítést, hanem egész kerek ember vagy. A szeretet nem pótlék lesz, hanem plusz.

Te azért nem lopsz, mert szereted a vadidegen embereket? Én senkit nem szeretek, aki szembe jön az utcán, mégsem lopom meg, nem bántom őket. Mert ember vagyok. Mert az az ő tulajdona, mert van lelkiismeretem. Nem azért nem ölök, mert félek a börtöntől, hanem mert a lelkiismeretem megölne.

Próbálok nem bántani másokat. Egyszerűen csak azért, mert így tudok este elaludni. Az az elvem, hogy éld úgy az életed, ahogy akarod, de másnak kára ne származzon belőle.

Mint már leírták, az önmagad elsődlegessé tétele nem egyenlő az önimádattal. Másokat hogy tudsz szeretni, ha magaddal sem vagy kibékülve?

A törvényeket saját magam miatt nem szegem meg. Mert van egy eszmerendszerem, amit nem szívesen dobok el.

Az "önimádat" nekem azt jelenti, hogy minden nap megállok a tükör előtt és jó hangosan azt mondom: szeretlek! Ez annyira feldobja a napom, hogy estig tele vagyok szeretettel, amit másokra is át tudok adni. Azt is jelenti, hogy a saját életemet élem - nem másokét. Ha a saját célomért kellene küzdenem, akkor nem állok le másnak segíteni csak azért, mert ez jó pont valahol valakinél. A magam véleménye érdekel csak. Ha elégedett vagyok magammal, akkor OK. Ha nem, akkor sokkal keményebben küzdök azért, hogy megfeleljek a saját elvárásaimnak, mintha más ember elvárásainak kellene.

Ha valaki megsért, akkor nem törődök vele. Átnézek rajta és kész. Meddig megyek el? Az egyik alapgondolatom az, hogy bármit szabad megtennem. Ez a szabadság viszont ott ér véget, ahol a másik emberé elkezdődik.

A helyes öntisztelet, a helyes önimádat az ember isteni kilétére irányul, tehát nem a saját személyiség iránt, hanem az Én Vagyok, az Isten egyszülött Fia/Leánya, a Krisztus iránt, aki minden emberben jelen van.

Az „önimádó” azért nem szegi meg a törvényeket, mert saját törvényeit szegné meg és saját magának ártana. A Krisztus tebenned ugyanis azonos a Krisztussal bennem és minden emberben. Az „önimádó” tudja azt is, hogy nem árthat valaki másnak anélkül hogy ő maga ugyanabban a mértékben ne károsulna, még akkor is, ha tette nem derül ki. De őt leginkább a szeretet vezérli, ami csak úgy árad belőle, nem különösen egy vagy több valaki iránt, - személyiségek iránt. Őt egyszerűen a szeretet 'illata' veszi körül, és nincs olyan jó üzlet, ami megingatná elcsábítaná.

" hogy magunkat kell szeretni és magunkkal kell törődni elsődlegesen"

Másképp nem is lehet. Ha nincs önbizalmad akkor nem fogsz más embereket bátorítani :)

"A törvényeket miért nem szegitek meg?

Gondolok itt lopásra, gyilkosság stb"

Mert vannak elveim. Ezeket a szüleim, a barátaim, a tanáraim, a társadalmam ruházta rám, és nem kívánom megszegni őket, mert akkor hálátlanságot mutatnék a szüleim, barátaim, tanáraim fáradozásai irányába. Ezt mindenképp el akarom kerülni. Egyébként mi az a megfogalmazás, hogy "csak azért, mert kirekesztene a többség"? Az ember alapvetően társas lény, nem tudna remeteként élni :) Természetes, hogy beilleszkedik az őt felnevelő közösségbe, és nem akar határokat feszegetni.

Én önimádó vagyok, mivel senkivel nem foglalkozok, így nyilván ki mást imádnék ha nem ezt a drága magamat. Egyszerüen az egész napom magamról szól,és be kell valljam, nagyon perfekt a komfort érzetem. Bűnözni nem bűnöznék, mert börtönbe zárnának, vagy bírságolnának, csak magam alatt vágnám a fát, ez meg nem ésszerű. Lopást meg pl szégyennek tartom, olyan féregnek érezném magam ha ilyet tennék, ezért nem teszem.

Én mindig a maximumra törekszem ami a külsőmet illeti, és kifelé tökéletes közönyt mutatok mindenki felé, amit kérdeznek arra válaszolok egy jó átlagosat, és így el vannak a konfliktushelyzetek kerülve, nem érhet semmiféle külső sérelem. Szisztematikusan kerülöm az ilyeneket, amugy elismertek már jópárszór, ez nekem bőven elég, szóval köszötem jól vagyok. És az ég világon senkire nincs szükségem, nagyon elvagyok az én tökéletes egyszemélyes magánéletemben. Egyébként ha megsértenének ,azt kur.va rosszul viselném, ilyenkor eléggé elborul az agyam. De nem szokott előfordulni.

Jó üzletben nem vagyok benne, így erre nincs válasz.

Egyébként nem érzek különösebben szeretetet mások iránt, anyámékat kedvelem és kb. ennyi. A többiek nem érdekelnek. Néha érzek szexuális vonzalmat nők iránt, de ezek jelntéktelenek, nem összeegyeztethetők a tökéletes létezésemmel.

Szeresd felebarátod mint tenmagad.

Viszont ha nem szereted magadat, Isten ellen teszel, mert akkor a felebarátaidat sem tudod szeretni.