Lehet, hogy vér/kín/szenvedés árán vette fel ősapád a mostani vallásodat (vagy inkább vetették fel vele)?

Az, hogy szegény ősapám korában mi volt, azt nem a mai szemmel kéne vizsgálni. A vallások erőszakos terjesztése alapvetően politikai okokból történik, meg attól a vallással még semmi gond nincs, hogy volt 1-2 idióta. De nem szabad mai szemmel nézni ezeket az erőszakos terjesztéseket.

A protestánsokra meg nem vonatkozik a kérdés?? Ugyan miért nem?? Alsó becslések szerint, legalább 1000 katolikust öltek meg Angliában a protestantizmus elterjesztésekor. Kálvin és Luther ugyanúgy meg akarta tisztítani a társadalmat a "tévtanoktól". Ezzel persze nem a protestánsokat akarom bántani, mert nyilván ma már ők sem így gondolják.

Nem tudom, hogyhogy nem jött még elő, de végre valami változatosság az unalomig ismételt kérdések között... :)

Csak sajnos nem tudok rá válaszolni, mivel önként választottam a protestantizmust.

A felmenőim közül a vallásosak katolikusok voltak, legalábbis akikről konkrétan tudok (legalább dédszülőkig visszamenőleg, ill. az egyik vonalon még régebbre); de hogy hogyan és miért lettek azok, arról fogalmam sincs. Ezt kinyomozni pedig már lehetetlen szerintem.

Üdv. )

Üdv. :)

Amikor arra voltam kíváncsi, hogyan, mikor, mi módon kerültek ide Európába a romák, (mert erről a suliban nem tanultunk semmit), akkor olvastam, hogy India É-Ny-i része és a mai Pakisztán területéről indultak el azok a népcsoportok, akik az iszlám erőteljes térhódítása elől menekültek el kb. 1200-as évek elején.

Persze aki itt él Közép-Európában, és keresztény vallása van, az már nemigen tudja, hogy az ősei önként, vagy ráhatás révén lett-e keresztény.

A vallás olyan dolog, hogy nem öröklődik, még akkor sem, ha a szülői nevelés általában beérik. Attól, hogy egy régmúlt ősöm hogyan viszonyult egy adott valláshoz, az nem hat ki rám. Nyilván ha olyan vallásom van, ami ellen az ősöm harcolt, akkor vele szemben foglalok állást, azt kell kinyilvánítanom, hogy nem értek vele egyet vallási kérdésben. Ez nem olyan szörnyű dolog, akkor is ugyanez a helyzet, amikor elhagyjuk azt a vallást, amire a szüleink neveltek - volna - minket.

Az, hogy az ősöm ellenállt az ellen a vallás ellen, amit mondjuk én gyakorlok és elfogadok, annak merőben szubjektív, a vallástól független okai is lehetnek.

Valószínű, nem volt ez akkor sem olyan nagy ügy.

Ez is Isten, az is isten, elintézték kb. így az ősmagyarok. Egy csomó babonát meghagytak még nekik. Akiket megöltek, felnégyeltek (Koppány, Vata), azok inkább politikai szereplők voltak.

A vicc az, hogy a lelkiismereti szabadság még a középkorban is megvolt az embereknek:

vagy hitt benne valaki,

vagy elment vasárnap, és végigülte (addig sem kellett dolgoznia legalább)

Elég jámbor természetem van, nem hiszem, hogy nagyon az őseimet is kényszeríteni kellett volna bármire : )