Miért tapasztalható, hogy sok ősi vallást, amit ma mar nem a jelenkorban lekezelnek, illetve helytelenül felhasználnak, megmásítanak, meseként kezelnek?

Egy csomó olyan paródia, mese van, ami a keresztény vallást parodizálja ki.

Az ókori vallásokat pedig azért másítják, mert 1. nem voltunk ott és rengeteg dolgot nem tudunk, 2. mert az emberek fantáziáját sokkal jobban megmozgatja, mint a mai vallások.

Ilyenek pl. a történelmi rejtélyek, ahol pl. az egyiptomi isteneket hódító földönkívülieknek állítják be (Csillagkapu sorozat), vagy egy elveszett világ leszármazottainak (ie. 10000). Ez szerintem egyáltalán nem tiszteletlenség, szimplán valakinek nagy a fantáziája és attól még nem veszít a tekintélyéből a vallás, hisz attól még létezett, ezt nem kérdőjelezi meg.

A válasz meglepően pofonegyszerű és prózai, már ami a megmásítást illeti:

Az embernek véges ideje van (pár évtized) és véges sebességgel tud információt befogadni (olvasni/tanulni). Ebből pedig az következik, hogy a világ összes leírt szövegét fizikai képtelenség elolvasni és ezért megjegyezni is. Ebből pedig az következik, hogy nem mindenkinek van ideje (kedve) az összes régi mítoszt elolvasni, csak azért, hogy egy film cselekménye illeszkedjen hozzá. Igazából nem is kell. Mese a mítosz is, meg a mai filmek is. Ezek nem természettudományok, hogy szorosan passzolni kell mindennek mindenhez.

Tudod kérdező ahány ember, ahány körösségi szellem, annyifélében hisznek az emberek.

A múlt írott öröksége, többnyire valakiknek a megtapasztalásai nyomán születtek amit az utókor emberei lejegyeztek, kiegészítettek, kerek egésszé a fantáziájukkal.-- így születtek a régi hitvilágokból a különböző vallások és váltak a különböző hitvilágok filmek témájává.