Hogy téríthetném észhez keresztanyámat?

Ismerem ezt a szektát, és meg is van róla a véleményem, de a kérdésed második felének nem igazán van köze hozzá, mivel az egy tipikus, korlátolt ember gondolkodását mutatja, ami főleg falun, de szinte mindenhol elég gyakori a magyar embernél.

A magyar ember mindenben a pénzt nézi, mert minden fillért meg kell számolnia - szar világban élünk, ez van. Ha nincs pénz temetésre, marad a hamvasztás. A nagymamád pedig valószínűleg idős volt már, ha józan ésszel belegondolsz, talán tényleg a szabadulás volt neki a halál, legyen utána bármi is. Persze valószínűleg semmi esélyem nincs megértetni ezt veled, hiszen én tárgyilagosan, kívülről látom, te pedig átélted.

És, ahogy nekem nincs erre esélyem, neked sincs sok esélyed a keresztanyáddal szemben, hogy megértesd vele, hogy valami, aminek tíz éve része, nem igaz.

Bocs de az 'odafenn jobb lesz neki' az miért hülyeség?

Egy igaz hívőnek nem szomorúság a halál, nem értem miért sírnak az egyházi temetéseken.

Nem hisznek mégsem abban, amiben hisznek?

Ne haragudj kérdező, de szerinted a nagymamádnak már nem mindegy, hogy egy szekta tagjai temetik-e el? Ha a keresztanyád volt illetékes a döntésben, és a nagyidnak nem volt határozott kívánsága, akkor ezzel nincs baj.

És most kivételesen egyet értek peruccsiával is: miért baj az hogy azt mondta egy haldoklónak, hogy odafenn jobb lesz?