Hiszel az emberiség mentális fejlődésében?

> nagyjából lineárisan emelkedik az ember szellemi

> (esetleg lelki) színvonala

Figyelmedbe ajánlom az Idiocracy című film elejét.

Nem hiszek semmiféle fejlődésben. Sem az evolúció, sem a teremtés oldaláról megközelítve nem erre a következtetésre jutok. Ha evolúció van, az egyáltalán nem eredményezi, hogy valaminek permanensen fejlődnie kell. Az evolúció elmélet bizonyos tulajdonságok elkorcsosulását, visszafejlődését, egyszerűsödését, degradációját is ugyanúgy magában hordozza, mint mások fejlődését, finomodását, bonyolódását. Az emberiség azonban nem ismeri a történelmét olyan sok időre visszamenve, ami evolúciósan számottevő lenne, másrészt úgy sejtem, hogy ha időgéppel korunkba hoznánk egy jégkorszaki újszülöttet, ugyanolyan teljes értékű emberként illeszkedhetne be a társadalomba felnőttként, nem is látszana rajta, hogy honnan jött. Tehát a lexikális tudásunk az idővel halmozódott, de fiziológiai változás szerintem nem történt.

A teremtés oldaláról megközelítve pedig ugyanolyan emberek vagyunk, mint akiket Isten teremtett, sőt, náluk tökéletlenebbek, hiszen a kezdeti emberek elvileg még gond nélkül élhettek vérfertőzéssel, egy darabig. Sőt, több száz évig éltek, és mindenki értette a másik beszédét.

A lineárisan növekvő történelemszemléletről én Marxtól hallottam (tanultam) legkorábbról, mert szerinte ennek a fejlődésnek lett volna a törvényszerű betetőzése a kommunizmus. Én nem hiszek az ilyen mechanikus történelemszemléletben. Szerintem javulhatnak is a dolgok, és rosszabbodhatnak is, sőt, az egész emberiségre kivetítve egyszerre különböző irányt is vehetnek a folyamatok.

A 15:34-es is úgy látja, ahogy én, és ami a visszafelé fejlődést igazolja.

Épp a napokban néztem meg egy nem is olyan régi (80-as évekbeli) tévésműsor egy részletét a youtube-on. Annyira meglepődtem, hogy mennyire más stílusban, milyen választékosan beszéltek! Azóta eltelt huszon-egynéhány év, és össze sem lehet hasonlítani a maival.