Vallásos emberek, ha találódna manapság egy új töredék a szentírásotokból?

Szia!

Nagyon aranyos példát hoztál. Igen az eperfagyi nagy kisértés, mert nagyon finom, nagyon jól esik, de aki ismeri az emberi szervezet működését az tudja milyen ártalmas tud lenni, milyen energiákat vesz el a szervezetből, amíg a jéghideget a testhőmérsékletre melegíti, milyen rosszat tesz a fogaknak főképp nagyon melegben...

A dogmaitikus gondolkodásmód nagyon veszélyes, és ha elolvasod az evangéliumokat akkor láthatod, hogy az Úr Jézus Krisztus hogyan ítélte el ezt a fajta gondolkodásmódot szavaival és tetteivel egyaránt: lásd pl. a házasságtörő asszony példáját, vagy a 38 éve beteg ember esetét...

Pál apostol sem véletlenül írta, hogy a "betű megöl a Lélek pedig megelevenít".

Az sem véletlen, hogy a Szentírásban ezek az iratok vannak benne. Fontos tudni, hogy egy irat nem azért kanonikus, mert az ó- vagy az újszövetségi egyház annak ismerte el. Tekintélyét önmagában hordozza. Azért kanonikus, mert Istentől ihletett kinyilatkoztatás, mert Isten Igéje, nem pusztán emberi beszéd. Egy kanonikus irat akkor kanonizált, ha az egyház felismerte, illetve elismerte kanonikusságát és a kánon gyűjteményébe sorolta. Kétségtelenül igaz, hogy a Szentlélek láthatatlan munkálkodása volt szükséges a tévedésmentes kánon kialakításához. Mégis, ha a az ó- és újszövetségi egyház kanonizációjának hitelességében kellene feltétlenül hinni, akkor végső soron bizonyos egyházi hagyományra kellene építeni a teljes Írás Istentől ihletettségébe vetett hitet.

Sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy a szent iratok kanonikus voltát a belőlük áradó igazságtartalom és lelki hatalom olyannyira bizonyította, hogy a mégannyira gyarló egyház sem véthette el a kanonikus jegyzék megállapítását. Nem tudták nem elfogadni az Istentől ihletett prófétai beszédet, noha az gyakran és súlyosan megítélte mind az ó-, mind pedig az újszövetségi gyülekezeteket. A szent iratok dicsőségesen bizonyították isteni eredetüket, és kárhoztattak minden "polyvát". A kánon sérthetetlenségét tehát mindenekelőtt a bibliai iratok egyedülálló belső, lelki szintje és ereje, valamint az egymással való egysége biztosította.

Azt a meggyőződést tehát, hogy a Biblia 66 irata az írott, minden korra és emberre érvényes isteni kinyilatkoztatást teljességében és kizárólagosan tartalmazza, senki sem építheti pusztán az ó- és újszövetségi egyház állásfoglalására. A kanonizáció - a szent iratok és az egész gyűjtemény hitelességének felismerése - végső fokon minden hívő ember személyes feladata is. Ellenőriznünk és hitelesítenünk kell a magunk számára az egyház bizonyságtételét.

Üdv. Péter

Peruccsia! Miért, találtak?

És ha találnának egy dinoszauruszlábnyomot egy emberlábnyom mellett, (mint ahogy volt is) akkor változtatnátok valamit a tudományotokon? :)))

Ha nem vetted volna észre, léteznek apokrif iratok, vajon miért? Tudod?

Üdv: L

1. Az előző nagyon jól mondta: már vannak ilyen (un. apokrif) részek.

2. Szerintem alapból 3 felé hívő létezik:

a) Dogmatikus. Ők nyalnák a fagyit, ha a pápa kihirdeti, hogy ez így van a szentírásban (akár "régi" akár "új" az). Na ezek összeomlanának egy érdekesebb új hittételtől.

b) A betévedtek. Ezek azok, akik csak ímmel ámmal hívők. Nekik mindegy lenne, mert korábban sem hittek igazán.

c) A Hívők. Ők azok, akik nem az egyházat követik, hanem Jézust. Az egyházi szabályok csak formát adnak nekik, nem pedig megmásíthatatlan életfelfogást. Ők minden gond nélkül el tudnák fogadni a megváltozott tanítást.

Kedves Kérdező!

Honnan veszed, hogy egy hívő ember csak hiszi és nem tudja?

És Te honnan tudod, hogy a Föld így keletkezett, ahogy most "tudod"? Tán ott voltál, mikor létre jött? :)