Akik tagadják a teremtéstörténetet, és elfogadják az evolúcióelméletet, azok mit gondolnak az első állat, ill. növény kialakulásáról?

érdekeset kérdeztél, Kérdező.

Sok nagyon nagy bölcs gondolkodó gondolkodott ilyesmin. Itt

[link]

figyelemedbe ajánlom Werner Heisenberg, Nobel díjas fizikus, a kvantummechanika atyjának egy írását:

"Ezt Goethének már a növények morfológiájáról folytatott vizsgálódásai során tapasztalnia kellett. Mélyreható tanulmányaiból arra a vélekedésre jutott, hogy a növények legkülönfélébb formáiban, amelyeket főként itáliai utazása közben figyelt meg, egyre tisztábban felismerhető egy alapvető egyesítő princípium. Alapformáról beszélt, „amellyel a természet mindegyre játszadozik, s imígyen játszva hozza létre az élet sokszínűségét”.

Goethe foglalkozott az "ősnövény " fogalmával - alapformáról beszélt

Látni a formát és a formafelettit -egyszerre -igen ez a lényegi Látás. A teremtő látás.

Hát, én nagyon úgy látom, hogy a kérdező teljesen normális stílusban kérdezett,

kedves válaszolók meg azonnal elég magas lóról és bunkó stílusban reagáltak, meg kissé paranoid módon is (jajj te nem is kérdezel csak biztos ezt meg azt akarsz).

Gyönyörű.

"Aki ilyeneken filózik az semmit sem ért."

Ez a legszebb.

Keveset tudsz, de azt hiszed, már mindent. Jó esetben orra esel néhányszor, és tanulsz egy kis alázatot.

Aki annyira oda van az általános iskolai és középiskolai tankönyveiért, az nézzen utána, miért tért át sok biológus a teremtéshitre, vagy miért alakították ki pl. a Gaia elméletet. És ha megérti, utána talán nem fog itt magas lóról okoskodni.

Lehet bármilyen a hited. De tanuld meg tiszteletben tartani a másét.

"Lehet bármilyen a hited. De tanuld meg tiszteletben tartani a másét"

valóban, a hite bárkinek, bármi lehet, és azt illik tiszteletben is tartani.

a kérdező azonban a hitét tudományos érvekkel állítja szembe, és ez az, ami nem megy.

a hitnek nincs szüksége tudományos bizonyítékokra, ill. csak annyiban, és azokra, amelyek ezt a hitet alátámasztják.

a hit zárt valami, ami nem fogadja el a változást, nem nyitot az újra, az érvrendszeréből kizár minden olyan ismeretet, amely ellentmond a hitnek.

a tudomány nyitott, önmagával szembe is folyamatosan kételkedik, és bármelyx tudományos tételt azonnal félredob, ha helyette egy másikat, az addigi tapasztataokat jobban, pontosabban, elegánsabban megmagyarázót kap.

einsteim habozás nélkül dobta félre, és minősítette tévedésnek a statikus világról alkotott képét, amikor meggyőződött arról, hogy a világegyetem nem statikus, hanem a folyamatos tágulás állapotában van.

EZ a különbség a hit és a tudomány között, és ezért értelmetlen és reménytelen a hitet megingatni tudomáynos érvekkel.

(ettől persze a világ a tudományos ismeretek szerint működik, és magas ívben tesz mindenféle hitre :)

Csak azt nem veszed észre, hogy a te tudományos érveid elfogadásához ugyanúgy HITre van szükség.

Van rengeteg hipotézis, sokféle tudós sokszor egymásnak is ellentmond, mert az egyik a tényeket így magyarázza, a másik meg másképpen. Te elhiszed, amit a tanárnéni mondott. Elhiszed, hogy a Föld gömbölyű, pedig nem láttad. Elhiszed, hogy volt ősrobbanás, pedig nem bizonyítottad kísérlettel. Érted? Nem az a kérdsé, h igaz a hipotézis, vagy nem, csak hogy lásd, milyen fontos számodra is a hit. Fejben dől el.

Az igazi tudósok is épp abban voltak nagyok, hogy felismerték, hogy mennyi minden csak megszokás, hit az oktatott, hivatalos tudományos érvrendszerben. Pl. amikor azt hitték, hogy mindent tudnak a fizikáról és jött Einstein. Kapott már olyan ember is Nobel-díjat, akinek a tudományos elméletét később megcáfolták.

Amíg nem ismered ezt fel, és minden elhiszel, amit a fejedbe tömött az éppen aktuális Hivatalos Tudományos Elmélet, addig lehetőséged sincs a továbblépésre.

TTKn végeztem, tudományos kutatásokat is végeztem (biológiai kutatóintézet), szóval se hülyének nézni nem kell, se elmagyarázni, mi az a tudományos gondolkodás.

"Csak azt nem veszed észre, hogy a te tudományos érveid elfogadásához ugyanúgy HITre van szükség."

nos, mielőtt álomra hajtanám a fejem...

a tudomány az empirián alapszik, az empiria pedig nem tűr meg hitet.

a 2x2 nem hit kérdése, de nem hit kérdése a Chandrasekhar-határ létezése, a maximális csillagnagyság, amely fehér töpét eredményez, tény és nem hit.

az adott hőmérsékleten adott feloldható mennyiségű anyag szabálya nem hit alapon lett megállapítva, az idődilatáció létezése, és annak alapján gps műszerek működése nem a hiten alapszik, hanem a szikár tudományos tényeken.

az igaz, hogy a tudósok nem sikítanak a boldogságtól, ha esetleg el kell dobniuk egy tételt, aminek kidolgozására akár az egéasz életüket tették, de duzzogva, és megbántva, de megteszik.

megteszik és éppen ettől lesznek tudósok.

persze van ellenpélda is:

edisont éppen ezért nem lehet tudósnak tekinteni, - minden eredménye ellenére sem- mert élete végéig nem volt hajlandó elfogadni tesla esredményét, aki bebizonyította, hogy gyakorlati felhasználás szempontjából a váltóáram praktikusabb, mint az edison által favorizált egyenáram.

de nem ez a hozzáállás a jellemző a tudományra.