Mért mondja a kereszténység, hogy az ember dönt arról, hogy a Pokolba jut?

"Jó, akkor mondjuk úgy: Az Isten megtehetné, hogy bűnös gyermekeit nem Pokolba juttatja, hanem leül szépen szembe velük és elmagyarázza, hogy hol hibáztak és megmutatja nekik, hogyan tudnának helyesen élni."

Ez a dolog ott hibádzik, hogy a bűnös emberek nem tudnának "leülni" Istennel szembe, hogy beszélgessenek vele, mert a bűn természete annyira ellentétes Isten természetével, hogy a bűneik miatt egyszerűen elégnének Isten jelenlétében. Ezért kellett az embert kiűzni az Édenből és ezért kellett Istennek kivonulnia a látható világból.

De hogy megmutassa, hogy nem hagyta az embereket magukra, már eleve volt egy terve arra, hogy az Ő Fiát fogja elküldeni a földre, aki halálával és feltámadásával emberként legyőzi a halált, ezáltal lehetőséget nyújtva minden ember számára, hogy örökké éljen. Mindig, minden időben elküldött "szószólókat" maga helyett, hogy ők hirdessék Isten igazságát: az Ószövetségben a prófétákat, az Újszövetségben pedig már egy egész "hadsereget" :D, akiknek a létszáma ma már többszáz millióra rúg. Ők ma már eddig soha nem látott módon mindenhol hirdetik a megmenekedés útját, az egyetlen lehetséges utat: a názáreti Jézus Krisztust. Ott vannak a tévében, az interneten, az utcákon, a tereken, a sivatagokban, az esőerdőkben, a tengereken. És ahogy Te mondtad: "elmagyarázza, hogy hol hibáztak és megmutatja nekik, hogyan tudnának helyesen élni", pontosan ezt teszi Isten az Ő szószólói, a keresztények által. Ehhez erőt és hatalmat is adott nekik, hogy ha az emberek a jeleket és a csodás gyógyulásokat látják, még inkább higgyenek nekik.

De mit csinálnak az emberek, akiket Isten így meg akar szólítani?

Először is élből letagadják, hogy Isten létezik, vagy hogy valaha is lett volna bármilyen befolyása az emberi történelemre. Ha Istenről hallanak, gyorsan befogják a fülüket, nehogy véletlenül "kimossák az agyukat".

Isten követeinek, Krisztus tanúságtevőinek, a keresztényeknek nem hisznek; ha azok a csodálatosan megváltozott életükről, vagy bármilyen természetfeletti dolgokról, gyógyulásokról beszélnek, helyből azt mondják rá, hogy véletlen, és nem járnak utána. Rosszabb esetben megvetik, üldözik, börtönbe csukják és meg is ölik őket (ma is, a világ sok részén).

Mindazokon a gonosz és bűnös dolgokon kívül persze, amiket tesznek. És mindent, ami olyan jó és magasztos lenne bennük, mint ahogy te mondtad (a szellem, és a lélek), megtagadnak azáltal, hogy az állatok közé sorolják magukat, letagadva azt, hogy Isten képére és hasonlatosságára lettek teremtve, és hogy lenne bennük bármi az anyagon kívül.

Pont így:

"Ézs 29:15 Jaj azoknak, akik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és akik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket?

Ézs 29:16 Mily együgyűek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány ezt mondja alkotójának: Értelmetlen!"

"Vagy ha annyira szabad akaratot adott az embernek, nem kellett volna eltiltania a fától (az miben lett volna szabad élet, hogy nem tud a létező rosszról?) Vagy mondjuk alapból azt a fát nem kellett volna odaállítania (hisz úgyis azt akarta, hogy ne egyenek róla)."

Ez megmosolyogtató, hiszen egy kiáltó önellentmondás van benne: ha nincs ott a fa, amiről leszakítva a gyümölcsöt, fellázadhatnak Isten ellen, akkor hol a szabad akarat? :) Isten a szabad akarat alatt a tényleges választás lehetőségét érti. Ez a lehető legtöbb volt, amit az embernek adhatott: egyetlen pici apró területre korlátozta a parancsolatot, és ezáltal az ember kísérthetőségét: egy, azaz 1 db fára. Ha Isten eleve úgy teremtette volna meg az embert, ahogy te szeretnéd, azaz hogy _ne legyen képes_ bűnt elkövetni, akkor az nem szabad akarat, hanem rabszolgaság, zsarnoki elnyomás. Isten márpedig nem rabszolgatartó.

"Annyi lehetőség van, amit Isten megtehetett volna vagy megtehetne, mindegyik csak és kizárólag rajta múlik..."

Meg is tett mindent, amit lehetett, emberi testet öltött és MEG IS HALT emberként érted és mindnyájunkért. Mit tehetett volna még szerinted?

"Ján 15:13 Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért."

"Ján 10:11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért."

Ő ezt megtette. A tanúinak megparancsolta, hogy az ő halálát és feltámadását hirdessék, amíg vissza nem jön - de akkor már ítélettel. Ki hibázott hát? Ki nem élt egy olyan lehetőséggel, amivel végtelenül egyszerű lett volna élni? Mert annyira egyszerű, hogy sokan ezért nem akarják elhinni: csak egy imát kell elmondani, amiben az ember megbánja Isten előtt a bűneit, elfogadja Jézust Megváltójául, és behívja Őt az életébe. A többit Ő elvégzi.

De mondok még valamit. Azok, akik sajnálatos módon a pokolra mennek, nem a szenvedések miatt fogják ezt legjobban sajnálni. Azt fogják a legjobban sajnálni, hogy tisztán látják majd: ott lett volna a lehetőség, baromi egyszerű lett volna, és ők mégsem éltek vele. Egy percig sem fogják Istent hibáztatni, mint ahogy most teszik egyesek.

(Tp.)

nem tudhatjuk, h az Isten kit ítél pokolra, kit tisztítótűzre, kit örök boldogságra. miért van az, hogy ennek ellenére sokan kegyetlennek látják Istent?(költői kérdés volt)a tisztítótűz bizonyítja, hogy ha nem is volt tökéletes az ember, akkor is megadja a boldogságot:csak némi "vezeklés"után.

én hiszem, hogy isten jó és igazságos(melynek sajnos része a pokol), és ha valaki nem hisz benne, az azért van, mert elgyengítette a világ, mert nem jutott el hozzá a tanítás igazi formája, a vallás valódi értelme, és hiszem, hogy az is a menyországba kerül, aki nem hisz, ennek ellenére "Jó".

Bocs a kisregényért

"pedig nem egyszer olvastam a Bibliát"

Ha ennyiszer elolvassa valaki a Bibliát, ilyen alapvető kérdések fel sem merülnek, itt valami nem stimmel... Keress valakit, aki elmagyarázza neked mi mit jelent, a idézve Bibliai versekkel.